Lanark

Vilmos Hamilton gróf, l. Hamilton (VIII. köt., 614. old., 2. hasáb).

Lanc

lancfa, a székelyeknél magas faszál, melynek tetején a régi zavargós időkben zsúpot gyujtottak a közelgő veszély jeléül, hogy a nép fegyverre keljen.

Lánc

csuklósan egybekapcsolt rövidebb részekből van alkotva. Az egyes részeket, u. n. szemeket forrasztással, hajlítással v. szegecseléssel akasztják össze. A L.-ot az ipar terén többnyire emelésre, kötésre v. vontatásra használjuk. Legjobban kedvelik az elliptikus alaku rövid szemekből összefűzött L.-okat, mert ezek leghajlékonyabbak. Nagyobb terhek emelésére rövid lapos vasakból egybefűzött L.-ot használnak. Ezek az u. n. Gall-féle L.-ok. Ilyenek képezik a budapesti lánchíd tartó láncait is. 1. és 2. ábránk a Gall-féle L.-okhoz használt L.-kereket mutatja.

[ÁBRA] 1. ábra. Gall-féle lánchoz való lánckerék.

[ÁBRA] 2. ábra. Gall-féle lánchoz való lánckerék, forgattyus tengelyre alkalmazva Köller Ottó gyárából.

Lánc

(ang. chain, ném. Kette), a földmérésben használt mértékegység; egy L. 10 öl volt, jelenleg = 10 m., az angol chain = 22 yard. Magyar lánc, l. Hold.

Lançade

(ejtsd: lanszád) a. m. ugrás, a francia lancer szótól; igy hivják a lónak előre szökellését, mialatt elölső testével magasra ugrik. A magas lovagló iskolában a L.-nál a lónak először hátsó részével kell a földre bocsátkoznia.

Lancashire

l. Lancaster.

Lancaster

(ejtsd: lenkesztr), 1. L. v. Lancashire, grófság Anglia Ény-i részében; főrésze Westmoreland. York, Chester és az Ir-tenger, kisebb része a Furness Cumberland és Westmoreland közt mint félsziget nyulik ki az Ir-tengerbe. A grófság területe 4889 km2, (1891) 3 926 798, 1 km2-re 803 lak. (1801. 673 486 volt). A Furness vagyis a North of the Sands, egy keskeny parti lapálytól eltekintve hegyes vidék; a Cumberlandi-hegyek takarják, amelyeknek legmagasabb csúcsai a Coniston Oldman (803 m.) és a Seathwaite Fells (774 m.). A grófság főrészének Ny-i fele egyhangu síkság, amelyet azelőtt a tenger vize borított; a K-i felét a Pennine-lán ágai takarják, amelyek Ribbletől D-re egészen kiszélesednek és a Pendle Hillben (558 m.) és a Gragrethben (685 m.) érik el a legnagyobb magasságukat. A négy főfolyó a Mersey, Ribble, Wyre és a Lune, amelyek mind széles torkolatokban ömlenek a tengerbe. A Merseybe ömlik az Irwell és a Sandy; a Ribblebe a Hodder, Calder és Darwen. Az É-i rész folyói a Winster, a Leven, a Crake és a Duddon. Tavai a Windermere, Coniston és a kis Esthwaite Water. A Sankey-csatorna Anglia legrégibb hajózó csatornája. Az előbb említett folyótorkolatokon kivül L. partjaiba nyulnak a L.-, a Morecambe- és a Duddon-öböl; partjai előtt pedig a 14 km. hosszu Walney-sziget nyulik el. A Furnessben a szilur rétegek, a Mersey-völgyben a vörös homokkő az uralkodók; a Ribble és Mersey közti széntelepek kiterjedése 555 km2. A magasabb helyeken hűvös, az alacsonyabbakon enyhe az időjárás: eső bőven esik (évenként 126 cm.). A földnek 65%-a áll megművelés alatt; 401 km2 szántóföld és 2266 km2 legelő és rét. A szarvasmarhák száma 223 000, a juhoké 284 317 és a lovaké 38 484. Nagyobb kincse a grófságnak a szénben való gazdagsága. 1892. 22,3 millió t. szenet bányásztak. E szénbőség mellett keletkezhetett L.-ban olyan virágzó ipar, amely párját ritkítja. Legelső helyen áll a pamutipar, amelynek középpontja Manchester és Oldham és amelynek szolgálatában legalább 2000 gyár áll. A gyapju-, vászon- és selyemszövés szintén közel 100 000 embert foglalkoztat. Fontosabb azonkivül Liverpoolban a hajóépítés és gépgyártás, Barrow-in-Furnessben a vas- és acél-, Warringtonban a bőr-, Saint-Helensben az üveg- és Prestonban az óragyártás. Legfontosabb kikötő Liverpool, jelentősebbek még Barrow, Ulverstone. - 2. L., több grófság az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig: D.-Karolinában (1560 km2 ter., 16 900 lak., L. székh.), Nebraskában (2050 km2 területtel, 28 091 lak., Lincoln székh.), Pennsylvaniában (2520 km2 ter., 6160 lak., L. székh.). - 3. L., fővárosa L. angol grófságnak, 70 km.-nyire Liverpooltól a Lune és vasút mellett, (1891) 34 038 lak., vasolvasztókkal, vaggongyártással, pamut- és selyemszövéssel, viaszkosvászon-készítéssel. Sekélyebb járatu hajók a városig, mélyebb járatuak csak Glassonig juthatnak el. A domboldalban épült várost egy kastély koszoruzza, amelynek legrégibb része Poitoui Rogernak, Hódító Vilmos kortársának idejéből való. Egyéb jelentékenyebb épülete a Saint-Mary-templom, a kat. gót templom, az árvaház. 1715. és 1745-ben Jakab párthiveinek esett birtokába. - 4. L., több város az É.-amerikai Egyesült-Államokban, amelyek közt a jelentékenyebbek: a) az ugyanily nevü county székhelye Pennsylvaniában, 55 km.-nyire Harrisburgtől, a Conestoga völgyében, több vasúti vonal találkozásánál, (1890) 32 011 lak., fegyver-, fejsze-, arató-gép-, kocsi-, lokomotiv-gyártással; szövőszékekkel; élénk folyami hajózással; teologiai szemináriummal, a Franklin- és Marshall-college-sel; a Woodward Hill Cemeteryben Buchanan elnök síremlékével. b) Fairfield county székhelye Ohióban, 45 km.-nyire Columbustól, a Hocking forrásánál, vasút mellett, (1890) 7555 lak., gazdasági gép- és üveggyártással; gabona-, marha- és gyapjukereskedéssel.

Lancaster

angol hercegi és grófi cím, melyet a Plantagenet (l. o.) uralkodó családnak több oldalága viselt. A L. grófi címet III. Henrik király legifjabb fia, Edmund (megh. 1296.), sziciliai címzetes király kapta legelőször; legidősb fia, Tamás, L. grófja, II. Eduárd ellenfelei sorában játszott szerepet és 1312. lefejeztetett. Tamás öccse, Henrik, L. grófja, bizalmas tanácsadója volt III. Eduárdnak (l. o.), akit Mortimer megbuktatásában és anyjának eltávolításában megsegített (megh. 1345.). Az ő fia, Henrik (szül. 1299.), III. Eduárdtól a L. hercegi címet és rangot kapta 1351. (megh. 1361.). Henrik egyedüli leánya és örököse, Blanka, 1359. III. Eduárd király ifjabb fiához, Genti Jánoshoz (Gaunt herceghez) ment nőül, aki III. Eduárd utolsó éveiben nagy befolyásra emelkedett és 1362. szintén a L. hercegi címet kapta. Blanka halála után Konstanciát, Kegyetlen Péter kasztiliai király leányát vette nőül, de a Kasztiliára és Leonra emelt igényeit nem tudta megvalósítani (megh. 1399.). Blankától született fia, Bolingbroke Henrik, Hereford hercege, II. Rikárd királyt buktatta meg és IV. Henrik néven maga lépett az angol trónra (uralkodott 1399-1413.). IV. Henrik több törvénytelen és több törvényes gyermeket hagyott maga után. Amazokhoz sorozzuk Beaufort Jánost és Henriket; nejétől, Bohun Máriától pedig ezek születtek: Henrik, trónörökös (l. V. Henrik), Tamás herceg (a clarendoni herceg), aki 1421. a francia háboruban esett el, János, Bedfort hercege és Humfrey, Gloucester hercege. V. Henrik király, VI. Henrik francia királynak leányát, Katalint vette nőül, akitől egy fia, a későbbi VI. Henrik király született. Ezt az utóbb elmebetegségtől gyötört fejedelmet a York-család ifjabb ágából származó IV. Eduárd (1461) letaszította a trónról és a Tewkesbury mellett vívott csata után, 1471. meg is ölette. Egyúttal a L.-család ugyszólván összes tagjait megölette; csakis a Beaufort mellékágból származó Tudor Henrik richmondi gróf kerülte ki a York királyok öldöklő buszuját, aki azután évek mulva (1485) III. Rikárdot legyőzte, mire a trón a Tudor-család hatalmába került.

Lancaster

(ejtsd: lenkesztr) József, angol queker, a kölcsönös oktatás föltalálója és terjesztője, szül. Londonban 1778 nov. 25., megh. New-Yorkban 1838 okt. 24. London legszegényebb negyedei egyikében 1798. ingyenes elemi népiskolát nyitott, melyben Belltől függetlenül, a kölcsönös oktatás módszerét hozta be. Több főúr és III. György király által is támogatva, számos ilyen iskolát szervezett s 1805. egy tanítóképző intézetet is állított fel. Londoni intézeteit L. később átadta a British and foreign School-Society-nek, maga pedig Tootingben (1813) a felsőbb oktatást akarta hasonló módszerrel megkisérteni, de csődbe került, s 1820. Dél-Amerikába vándorolt. Módszerét leirta: Improvements in education és The British system of education c. könyveiben. L. még Bell (1).

Lancasterit

(ásv.), l. Hidromagnezit.


Kezdőlap

˙