Lapp nyelv

l. Ugor nyelvcsalád.

Lappok

a Lappföld őslakói, a finn-ugor néptörzshöz tartoznak; testalkatukat tekintve különböznek a finnektől. Feltünően kisebbek, mint Skandinávia s általában Európa többi lakói; testük átlagos magassága alig 1,6 m. A partmelléki L.-nál, kik csak halászatból és révészkedésből élnek, a felette szók csónakokban való folytonos üldés miatt (Bastian szerint) nemzedékről-nemzedékre mind jobban kifejlődik a végtagok gyöngülése és rövidülése, viszont a karok nagyobbodása és izmosodása. Arcuk széles, álluk hegyes, szájuk nagy, pofacsontjaik kiállók, orruk széles, szemeik szűk metszésüek. Hajzatuk sötétbarna és sima, arcszinük sárgás. Eredetileg elég víg s szelid jellemüek voltak, de a reájuk nehezedő nyomás miatt lusták, gyávák és bizalmatlanok, különösen az uralkodó faj irányában. Szellemi képességeik nem nagyok, de Norvégiában közülök sokan tudnak olvasni és irni. Mint pogányok, isteneiknek hegycsúcsokon, tószigeteken és barlangokban leginkább rénszarvast áldoznak; papjaik nem voltak, de varázslóik és jóslóik nagy hatást gyakoroltak reájuk. Jelenleg mindannyian keresztények és pedig a finn és skandináv L. az evangelikus, az orosz L., t. i. a Kola félsziget lakói a görög katolikus egyházhoz tartoznak. Előbbieknek szerény vallásos irodalmuk is van, mindannyiuknál azonban a babona nagy szerepet játszik. Nyelvük az ugor nyelvcsaládhoz tartozik. Bőrcserzéssel foglalkoznak, a rénszarvas beleiből cérnát készítenek, takarókat szőnek, kesztyüket kötnek, szükséges ruházatukat elkészítik s fából különféle eszközöket, csónakokat, szánkókat készítenek. A nép viselete (l. az Európai népviseletek szines mellékletét, melyen egy lapp férfi és nő képe látható) bunda, nadrág és cipőkből áll, anyaguk az évszakok szerint rénszarvasbőr, nemez v. durva posztó. Az orosz L. fültakaróval ellátott sapkát viselnek. Életmódjuk szerint megkülönböztetnek: hegyi vagy rénszarvas- és halász- vagy parti L.-at. Utóbbiak nagyobb számmal vannak és értelmiségük szerint is magasabb fokon állnak mint az előbbiek. A hegyi L. nomád életet élnek, amennyiben rénszarvascsordáikkal ide-oda vándorolnak. E csorda a lappnak egyedüli vagyona; ez adja élelmiszerét és ruháját. Egy család eltartására azonban nagyobb csorda szükséges; kinek csak mintegy 100 darab rénszarvasa van, egyedül meg nem él, kénytelen módosabb gazdához csatlakozni s ezzel vele mintegy szolgaviszonyba lép. Önállósághoz és bizonyos jómódusághoz 300-500 rénszarvas birása szükséges. Az a vidék, mely régebben nyitva volt a rénszarvascsordák átvonulása számára, a földmivelő nép É-felé való előnyomulása következtében mind szűkebb lett és lesz mostanában is, azért sokan a szegényebb L. közül kénytelenek voltak a nomád élettel felhagyni, letelepedni s igy más életfentartási módot keresni. A nép alacsony műveltségi fokánál fogva más kereseti forrást alig talált mint a halászatot, mellékfoglalkozásul a vadászatot. A téli tartózkodásra alkalmas helyen felállítják sátrukat (káma), mely erősebb s biztosabb menedéket nyujt, mint a könnyü nyári sátor. A káma kivül gyeppel van fedve, belül rénszarvasbőrrel bélelve, télen gyakran egészen elborítja a hó. A L. lakta kevés számu falvak fatemplomát a szétszórt föld- vagy fakunyhók veszik körül. Számuk jelenleg alig haladja meg a 25 000-et. A magyar irodalomban különösen Halász Ignác dr. (l. o.) foglalkozott L.-kal; többször tett hosszabb tanulmányutakat a L. földjén, nagyértékü tanulmányait, különösen a L. tájszólásairól és népköltészetéről a m. t. akadémia adta ki több kötetben.

La propriété c'est le vol

(franc., ejtsd: la proprieté sze vol) a. m. a tulajdon lopás, hires szocialista tétel, melyet Proudhon (l. o.) állított föl.

Lápsertés

nagy teste van, kihízva 3-400 kivételesen 500 kg. nehéz, jóízü húst és zsírt ád nagyon szapora, rendesen 10-12 malacot, néha 20-at is fiadzik, s malacait könnyen neveli föl, továbbá elég mozgékony és edzett szervezete miatt a legelőn könnyen táplálható, de testalkata kevésbbé tetszetős, lassan is fejlődik és nehezen hízik. L. Angol sertések.

Lapsi

(lat.) a. m. elesettek; azok a keresztények, kik az üldözések korában a pogány erőszaknak engedve áldoztak az isteneknek. Az ily elesettek az üldözés megszünte után több osztályba soroztattak s különböző elnevezéssel jelöltettek. Voltak t. i., kik a kínzásoktól szabadulandók, az isteneknek áldoztak (sacrificati), mások, kik tiszteletökre tömjént gyujtottak (thurificati); ismét mások, kik pénzért bizonyítványt vettek, mintha áldoztak volna, noha azt valóban nem tették (libellatici) vagy nevöket egyszerüen a császári parancsnak engedelmeskedők hivatalos jegyzékébe iratták (acta facientes), ismét mások, kik a szent edényeket és könyveket a pogányoknak kiszolgáltatták (traditores).

Lapsinszky

János, egyházi iró, szül. Tályán 1817 nov. 17., megh. Novajban 1891 dec. 31. Iskoláit Kassán, Eperjesen, Vácott és Egerben végezte. Pappá szentelték 1843 julius 23. 1853. pélyi, később novaji plébános. A szabadságharc idején tapintatos fellépésével megmentette Jász-Alsó Szentgyörgy városát az oroszok pusztításaitól. E miatt háromszor haditörvényszék elé állították, de ártatlansága kiderülvén, felmentést nyert. Önálló munkái: Az anyátlanok életharcai (Történelmi regény IV. Béla idejéből, 4 köt., Eger 1862) Mezei csillag (u. o. 1858); Nagy rózsás kert (imakönyv, Budapest 1880). V. ö. Koncz Á., Egri egyhm. papok az irodalmi téren.

Lapsus

(lat.) a. m. esés, hiba. L. calami, tollhiba. L. linguae, nyelvbotlás. L. memoriae, az emlékező tehetség botlása.

Lapszaki

Lampszakosz (l. o.) mai neve.

Lapszám

helyesebben oldalszám; könyvek, újságok stb. oldalait a könyvnyomtató meg szokta számozni. Könyvek hosszabb bevezetései fölé rendszerint római számokat tesznek.

Lapszámozó gép

készülék könyvek (különösen üzleti könyvek) lapjainak számozására. Számokat tartalmazó karikák vannak benne, s ezek nyomás által forgathatók. Minden karika 0-tól 9-ig tartalmazza a számokat s az egyeseket nyomó karika minden egyes, a tizeseket nyomó minden tizedik, s a százasokat nyomó minden százalék számnál fordul eggyel magasabb számra.


Kezdőlap

˙