Lápszén

a barnaszénnek egyik neme, mely mocsaras és lápos növényekből keletkezett és vaskos, repedezett tömegekben fordul elő.

Lapszövet

(növ.) v. egyrétü sejtlap, a szöveteknek egyrétü alakja, amelynek sejtjei oszlás folytán csupán hosszaságban és szélességben terjeszkednek, vastagságuk nincs, csupán csak egy sejtsornyi. L. különösen a moszatok körében van. Az ilyen moszatokat lapmoszatnak is mondják. A mohák levele is L., kivéve a középérnek megfelelő részöket.

Lápszövő

(növ., sátorsás Brass. és Kov., ingoványfű, Cladium Schrad et Spreng., Vincentia Gaud.), a sásfélék kórója, 33 fajjal (hazánkban csak 1 fajjal), mind a két földrésznek tropikus és mérsékelt vidékein, különösen Ausztráliában. Magas kákanemü fű, pároséltü füzérjei 1-3 viráguak s gömbbé csoportosulnak. A C. Mariscus L. (Cl. Germanicum Schrad., fürészkáka). Vizes helyen, kivált tőzeges réten nő hazánkban. Észak-Európában, Észak-Amerikában, Újhollandban, Gothlandban úszó szigeteket alkot. Házfedésnek, zsenge állapotban takarmánynak használatos.

Lapta

l. Labda.

Laptár

az öregháló használatánál szükséges ladikok közül az, melyen a segédszemélyzet, a vontató kötelek s a kifogott halak fölvételére szolgáló láda vannak elhelyezve.

Láptelkesítés

a talajjavításnak egy neme, melyet lápoknál alkalmaznak. A lápok természete, a földréteg terjedelme, összetétele és gazdagsága szerint a L.-nek különféle módjai nyernek alkalmazást, u. m. a tőzegperzselés, a fén- vagy veenkultura s a Rimpau-féle töltéskultura. Mindezeket a fölösleges viznek lecsapolása előzi meg. A L. legprimitivebb módja a tőzeg felperzselése. A telkesítendő területet ősszel törik fel s tavaszkor, mihelyt kellően megszikkadt, meggyujtják. Az ily módon nyert hamuban tatárkát, zabot, burgonyát termelnek 5-6 éven keresztül, mire a kiélt lápot 20-30 évig magára hagyják, hogy aztán a lápperzselést megint ismételhessék. A lápperzselés tehát a talajdevasztáció- és rablógazdaságnak veszélyes neme, mellyel a láp megfelelő kihasználása nem érhető el s melynek még az a nagy hátránya, hogy a perzselésnél keletkező egész tartományokat elárasztó, fojtó füst embernek, állatnak s a növényzetnek egyaránt ártalmas. Ezért a lápperzselés minden körülmények között elvetendő. A Rimpa-féle töltéskulturánál a telkesítendő területet nagy nyilt árkokkal csapolják s az árkokból kikerülő földet 10 cm. vastagságban a telkesített területen elterítik; a művelés alkalmával csupán a földréteg szántandó fel, a tőzeggel tehát sohasem keverendő össze, mert rendeltetése az, hogy a tőzeget a gyors kiszáradástól megóvja. Fedésre legjobbnak a homok bizonyult s azért különösen ott alkalmazható ez az eljárás sikerrel, ahol a tőzegréteg alatt homok következik. A lecsapoló árkok párhuzamosan 25 m. távolságnyira egymástól kiásatnak s vizvezető csatornákkal kapcsoltatnak össze. Az ily módon keletkező 25 m. széles s különböző hosszuságu, homokkal borított töltésektől nyerte e rendszer elnevezését. Az ilyen töltéseken a legtöbb kulturnövény sikerrel termelhető, különösen a repce, a zab, az árpa, a burgonya, a répa, a káposzta, a bab s a takarmányfüvek. Másrészt tekintetbe veendő, hogy a telkesítési költség is nagyon tekintélyes, kat. holdanként 140-300 korona között váltakozik. L. még Fénkultura.

Láptőzeg

l. Tőzeg.

Lapu

(növ.), néhol lapi, általában nagy és széles levél, amelyet akár ernyőnek is lehetne használni. A fiziognomiai rendszerben a harasztnövény. L. Díszlomb. A magyarnak sokféle L.-ja van: acsa-L. a. m. kalapfú (l. o.); bérc-L. (l. o.); édes L. a Rumex obtusifolius L., l. Lósóska; keserü- v. széles L., l. Bojtorján; kis édes L. a Tussilago; nagy édes L., l. Kalapfű; fehér v. tarka L., l. Máriabogács; fehérhátu L. az Onopordon Acanthium; marti lapu a Tussilago; medvelapu v. mesterlapu, l. Imperatoria; olasz L. a. m. árticsóka; szamár-L. a. m. disznóbojtorján (l. o.) meg a Tussilago; szeplő L. (l. o.); sziki L. l. Lelleg; szomju- v. szomjuhozó L. a Dipsacus fullonum, mert összenőtt levelei öblében az esőviz megáll, l. Hélyakút; töviskes L. a. m. Dipsacus fullonum meg az Onopordon Acanthium; úti-L. v. útifú (l. o.); véres L. a Hypochaeris maculata foltos leveléről; vizi L. a Rumex aquaticus és R. Hydrolapatum, l. Lósóska.

Lapugy

(Felső-), kisközség Hunyad vármegye maros-illyei j.-ban, (1891) 1221 oláh lak. Közelében hires mediterránkori kövületlelőhely van.

Lapujtő

kisközség Nógrád vmegye füleki járásában, (1891) 1122 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.


Kezdőlap

˙