Leixner-Grünberg

Ottó, német iró, szül. Saarban 1847 ápr. 24. Grazban és Münchenben tanult, különösen esztetikát, művészet- és irodalomtörténetet. Berlinben két évig a Gegenwart segédszerkesztője volt, s 1883 óta Janke Deutsche Romanzeitung-jának igazgatója. Számos művei közül megmelítjük: Gedichte (Graz 1868); Litteraturgeschichte der vornehmsten Kulturvölker (Lipcse 1893); Unser Jahrhundert (Stuttgart 1880-82); Aesthetische Studien für die Frauenwelt (Lipcse 1894); Laienpredigten (Berlin 1894) stb.

Lej.

növénynevek után Lejeune Sándor Lajos Simon belga botanikus és orvos nevének rövidítése. Szül. Verviersben 1779 dec. 23., megh. u. o. 1858 dec. (Flore des environs de Spa, Lüttich 1811-13, 1824; Courtois Rikárddal Compendium florae Belgicae, u. o. 1828-36).

Lejárat

a. m. esedékesség; a kötelemnek L.-i napja az a nap, melyen a kötelem esedékessé válik, azaz melyen teljesítése követelhető.

Lejbowic

Jankiev, zsidó kalandor, l. Frank (5).

Lejda

(Leiden, Leyden), város D.-Holland németalföldi tartományban, 16 km.-nyire Hágától, a Oude Rijn mellett. 10 km.-nyire a tengertől, a Doet-, Vliet-, Mare- és Zyl-csatornák találkozásánál, vasút mellett, (1892) 45 958 lak., gyapjukelmeszövéssel, amely egykoron világhirü volt, bőr- és szappangyártással; a könyvkereskedés, amely szintén jelentékeny volt, szintén aláhanyatlott. A várost fákkal szegélyezett csatornák számtalan szigetre osztják: a Breede-straat a főutcája. Jelentékeny épületei: a városháza, amelyben L.-i Lucasnak az utolsó itéletet ábrázoló képe látható; a szt. Péter-templom Boerhave, Camper, Meerman és Luzac síremlékével; a kat. templom; az arzenál; a Pongrác- (Hoogland-) templom Werff polgármester síremlékével; végül az erős falakkal körülvett régi vár. Az egyeteme, amelyet 1757. alapítottak, hogy a lakosokat az előbbi évben szenvedett ostromért kárpótolják, egyike volt Európa leghiresebb egyetemeinek, amelyen Scaliger, Grotius stb. tanítottak és amelynek 2000 hallgatója is volt, magyar tanulók is kezdettől fogva nagy számmal fölkeresték; 1893. 5 fakultásán 61 docens működik, a hallgatók száma 900; az egyetemhez tartoznak a különböző laboratoriumok és a klinikán kivül egy csillagvizsgáló, anatomiai kabinet, botanikus kert, gazdag könyvtár, közel 400 000 kötet és 14 000 kézirat, köztük számos unikum. Különböző egyéb kulturális intézményei között még jelentékenyek: a tudományos, az irodalmi társaság, az etnográfiai muzeum ritka kelet-ázsiai tárgyakkal, a többek közt Siebold japáni gyüjteményével; a természetrajzi muzeum gazdag madárgyüjteménnyel, a régiségtár és a képtár. L. a rómaiak idejében Lugdunum Batavorum, a középkorban Leithis nevet viselt. A XVI. sz.-ban virágzó város volt; azonban midőn a spanyolok 1573. és 1574. hosszu ostroma alá vették, csak éhségtől mintegy 6000 ember ment tönkre és a város jóléte is tetemesen aláhanyatlott. 1635. a pestis ölte meg sok lakóját. 1807 jan. 12. egy puskaporos hajó légberepülésénél egy része, a többi közt a hires Elzevir-ház is elpusztult. L. szülővárosa L.-i Lukácsnak, Downak, L.-i Jánosnak, a hires anabaptistának, Heinsiusnak, Campernek és Dozynek. Remrandt is a szomszédságában született. 1875. az egyetem alapításának 300 éves emlékére nagy ünnepélyt rendeztek, amelyen az egész tudományos világ képviseltette magát.

Lejdai

Lukács, németalföldi festő, l. Leyden.

Lejdai palack

(leydeni v. Kleist-féle). Hengeres üvegedény, melynek fala kivül és belül a magasságnak mintegy 3/4 részéig ónlemezzel, az u. n. fegyverzettel van bevonva. Az üvegfalnak felső, ónnal be nem vont részét pecsétviasz-oldattal v. sellakkal vonják be. A felső, nyitott véget parafadugó vagy lemezpapirlap zárja, mely közepén át van lyukasztva s e nyiláson át a palack fenekéig érő fémpálca van dugva, mely fölül, a palackon kivül, fémgömbben végződik.

[ÁBRA] 1. ábra. Riess telepe.

[ÁBRA] 2. ábra. Kisütő.

[ÁBRA] 3. ábra. Henley-féle kisütő.

Ha a fémpálca nem ér a fenékig, akkor alul láncocskát vagy fémzsinórt alkalmaznak, hogy ez a belső fegyverzettel érintkezzék. Használatkor a palack külső fegyverzetét kézben tartják, vagy másként hozzák a földdel vezetőleg összeköttetésbe, mig a fémrúd gömbjét valamely elektromos tárggyal, p. elektromos gép gyüjtőjével érintik. Ha itt p. pozitiv elektromosság van, ez a palack belső fegyverzetén halmozódik fel, megosztólag hat a külső fegyverzetre, ugy hogy annak az üveg felé néző, belső oldalán negativ elektromosság gyülemlik meg, mig az eltaszított pozitiv elektromosság a kézen v. más vezetőn át a földbe áramlik. A L. működése tehát ugyanolyan, mint a Franklin-tábláé (l. o.) s igy az elektromosság sűrítésére, gyüjtésére való. Mig azonban a Franklin-táblával aránylag csekély hatásokat lehet elérni, addig a L.-kal rendkivül hatásos szikrákat lehet kapni. E végből több palackot közös fémalzatra helyeznek, hogy a külső fegyverzetek egymással össze legyenek kapcsolva, mig a belső fegyverzeteket alkalmasan hajlott fémpálcákkal szintén összekötik. Az igy nyert L.-batteriával már igen erős szikrák érhetők el. az 1. ábra Riess telepét tünteti fel. Az ónlemezzel bevont a b asztal üveglábakon áll. Az asztaltól csavarszorító közvetítésével drót vezet a földhöz. A fölül, középett látható gömb a belső fegyverzeteket egyesíti. A szikra ugy keletkezik, hogy a külső és belső fegyverzetet vezető segélyével egymáshoz közel hozzák. Erre szolgálnak a különböző kisütők. A legegyszerübb kisütő (2. ábra) vastag rézhuzalból áll, mely erős guttaperka hüvellyel van elszigetelve és végein egy-egy félgömbbel van ellátva. Ha az egyik gömböt a külső fegyverzethez tartjuk, mig a másikkal a fémpálca gömbjéhez közeledünk, a két fémgomb között többé-kevésbbé erős és hosszu, fényes szikra pattanik át. Kényelmes a Henley-féle kisütő (3. ábra), mely deszkalapon álló középső asztalkából és az a a üveglábakon nyugvó b b vastag fémpálcákból áll; ez utóbbiak az asztalka felé a d c gömbökben végződnek, mig a külső horgok drót felvételére szolgálnak a L.-kal való összekapcsolás végett.

[ÁBRA] 4. ábra. Lane-féle palack.

A L. mérő palack gyanánt is használható s mint ilyen Lane-féle palack néven ismeretes (l. 4. ábra). Ez kisebb L.-ból áll, melynek a fémgömbjével szemben hüvelyben ide-oda tolható és gömbbel végződő b pálca nyugszik üveglábon. Ennek távolabbi vége drót segélyével a palack külső fegyverzetével kapcsolható össze. Milliméterbeosztáson pontosan megállapítható a két fémgömb távolsága és igy a szikra hossza. A szikra az elektromosságnak csak bizonyos feszültsége mellett jöhet létre s a kisülés önként meg végbe. A L.-ot Kleist kammini kanonok 1745. véletlenül találta föl kisérletezés közben. 1746. Cunäus Lejdában szintén igy találta fel. Jelenleg általában a L. névvel jelölik.

Lejean

(ejtsd: lözsáń) Vilmos, francia földrajzi tudós és utazó, szül. Plouégat-Guérandban 1828., megh. u. o. 1871 febr. 1. A földrajzi tudományokat tanulta Párisban, s a kormány megbizta a Balkán félsziget beutazásával; hat évi ott tartózkodás után L. 49 nagy térképlapra való anyagot gyüjtött s ezekből 20 lapot teljesen ki is dolgozott. 1860. Kordofánba ment s a Fehér-Nilus folyását kutatta; 1862. francia konzul volt Abissziniában, de a következő évben Tódor király kiutasította; 1866. beutazta Kis-Ázsiát, Mezopotámiát s az Indus melléki tartományokat Kasmirig, s 1867. tovább folytatta kutatásait Törökországban. Művei: Az európai Törökország etnográfiája (1861); Voyage aux deux Nils (Páris 1865-68); Théodore II. le nouvel empire d'Abyssinie et les intérets francias (u. o. 1865). V. ö. Cortambert, Guillaume L. et ses voyages (Páris 1872).

Lejebbítés

l. Hanglejebbítés.

Lejeune

l. Lej.


Kezdőlap

˙