Lemezvas

vasszerkezeti elem oly négyszögü keresztszelvénnyel, amelyben a szélesség a vastagságnál tetemesen nagyobb (kazánlemez, szögecselt tartók gerinclemeze stb.).

Lemgo

város Lippe hercegségben a Bega és vasút mellet, (1890) 7290 lak., mekanikai vászonszövéssel, bőr-, dohány-, kocsi-, ecet- és sörgyártással, két hercegi kastéllyal, közelében a Lindenhaus nevü országos bolondok-házával.

Lemhény

kisközség Háromszék vmegye kézdi j.-ban, (1891) 2465 magyar lakossal; közelében a Nagy-Lemhény patak melletti Várerősse nevü hegyen egy régi vár omladékai láthatók, melyet Almás v. Álmos várának neveznek.

Lemisszio

l. Limisszo.

Lemki

(lengy.), kis-orosz néptörzs, a gorálok (l. o.) családjából, mely a K.-Beszkidek alsó völgyeiben lakik, a Ropa és a San forrásai közt; a 109 000 lélekből álló törzs gör. kat. vallásu.

Lemma

(görög), oly tétel, melyet valamely tudomány a másiktól minden további bizonyítás nélkül, egyszerüen átvesz.

Lemme

Lajos, német prot. hittudós, szül. Salzwedelben 1847 aug. 8. Berlinben tanult, 1872. Göttingában lett segédtanár, 1874. Berlinben a dom-templomban segédlelkész, 1876. a Johanneum felügyelője, egyszersmind magántanár Borozslóban, 1884. Bonnba, 1891. pedig Heidelbergában hivatott rendes teologiai tanárul. Kiadta: Luthers drei grosse Reformationsschriften vom J. 1520 (2. kiad. Gotha 1884). Művei: Das Evangelium in Böhmen (u. o. 1877); Die religionsgeschichtliche Bedeutung des Dekalogs (Boroszló 1880); Die Nächstenliebe (u. o. 1881); Das echte Ermahnungsschreiben d. Apostels Paulus an Timotheus (u. o. 1882); Die Sünde wider den Heiligengeist (1883); Die Macht des Gebets (Barmen 1887); Der Erfolg der Predigt (1888); Die Principien der Ritschlischen Theologie und ihr Wert (Bonn 1891); Grundlage, Ziel u. Eigentümlichkeit des theolog. Studiums (Heidelberga 1891); Der Wert des Gebets (1892); Das Recht des apostol. Glaubensbekenntnisses u. seine Gegner (1893). 1892 óta kiadja a Neue Jahrbücher für deutsche Theologia címü folyóiratot.

Lemming

(állat, Myodes lemmus Pall), a rágcsálók pocokfélék (Arvicolidae) családjába tartozó emlős állat. Zömök testének hossza 15 cm., farkáé 1-5 cm.; feje aránylag nagy, apró fülei kerekdedek, szemei kicsinyek; lábai ötujjuak s ásásra alkalmas erős karmokkal fegyverzettek; tömött bundája a hátoldalon sárgásbarna, szabálytalan fekete foltokkal, a hasoldalon sárgásfehér. A óvilág sarköve alatt a hegyeken és tundrákon a mi ürgénk és hörcsögünk módjára él. Rendkivül szapora s némely években annyira elszaporodik, hogy élelemhiány miatt óriás tömegekben vándorlásnak indul s útjában minden ehetőt elpusztít; a vándorló L.-eket a felvett iránytól semmi sem téríti el, folyók, tavak vagy tengerek sem, amelyekbe végre a vándorló tömeg belevész.

Lemna

L. (növ.), l. Békalencse; Lemnaceae, l. Békalencsefélék.

Lemniszkata

l. Cassini-féle görbe.


Kezdőlap

˙