Lennox

grófok, l. Stuart. - L. hercege, l. Darnley. - L. angol család, l. Richmond.

Lenocinium

l. Kerítés.

Lenoir

county É.-Karolina É.-amerika államban. 1170 km2 területtel, 15 345 lak., Kingston székhellyel.

Lenolaj

(oleum Lini), a lenmagvakból kisajtolással nyert aranysárga szinü és sajátságos ízü olaj: fs.-a 0,93-0,94. -27o-on megfagy. Tömény borszeszben és éterben oldódik. A L. főként linoleint (lenolajsavas glicerint 80%) és kisebb mennyiségben más glicerideket (elain, laomitin, miriszticin) tartalmaz. Vékony rétegbe elkenve oxidálódván, megszárad és az illető tárgyat gyántaszerü kéreggel bevonja, ezért az olajfestészetben használják. Ólomoxiddal, minimummal stb. főzve készül belőle a firnász vagy kence. Egyenlő térfogat mészvizzel összerázva sűrü fejet (emulsio) képződik, amelyet égési sebeknél fedőszerü sikerrel használnak. 1 rész L.-ből és 4 rész egyszerü diakilon-tapasztból készül az ugynevezett unguentum dachylon Hebrae, melyet lábizzadás ellen szoktak használni.

Lenoolajsav

(linolsav), a lenolajban és más száradó olajokban lenolajsavas glicerin alakjában előforduló nem telített sav, melynek képlete C18H32O2. A lenolajból ugy készül, hogy azt kálilúggal főzik és a képződött lenolajsavas káliumot az oldatból kalciumkloriddal leválaszták és éterrel kivonják. A L. sárgás szinü, 0,921 fajsúlyu olajos test, mely a levegőn elég gyorsan oxilenolajsavvá oxidálódik.

Lenormand

(ejtsd: lönormáń) Mária Anna, nevezetes kártyavetőnő, szül. Alençonban 1772 máj. 27., megh. Párisban 1843 jun. 25. Nyelveket, zenét, festészetet meg költészetet tanult és már korán foglalkozott a jóslással; 1790. Párisban telepedett meg, hol akkor lett ismeretesé, midőn a jóléti bizottság elfogatta; azután jövendőmondással foglalkozott s ekkor magas rangu egyének (köztük Jozefin császárné, I. Sándor cár, Eötvös József báró stb.) is meglátogatták. Jóslatai miatt sokszor börtönbe került s midőn 1809. Párisból kiutasították, azzal állt boszut, hogy kiadta Souvenirs prophétoques d'une Sybille címü könyvét, melyben I. Napoleon bukását megjósolta. Nagy feltünést keltett Mámories historiques et secrets de l'impératrice Joséphine címü könyve is. L. csaknem egy millió Francis Girault (Páris 1843). V. ö. Cellier-Dufayel, La vérité sur Madame L. (Páris 1845).

Lenormant

(ejtsd: lönormáń), 1. Ferenc, francia archeologus, szül. Párisban 1837 jan. 17., megh. ugyanott 1883 dec. 10. Előbb az akadémia alkönyvtárnoka volt, majd 1874. a nemzeti könyvtárban az archeologia tanára lett. Számos művei közül fontosabbak: Manuel d'histoire ancienne de l'Orient jusqu'aux guerres médliques (1881- 1888); Les origines de l'histoire d'aprés la Bible et les traditions des peuples orientaux (1880-1884)- La grande Gréce (1881-84). - 2. Károly, francia archeologus, az előbbinek apja, szül. Párisban 1802 jun. 1., megh. Athénben 1859 nov. 24. Jogot tanult s csak olaszországi utazásai közben kedvelte meg a régészetet. 1828. az ifjabb Champollionnal beutazta Egyiptomot s aztán részt vett a Morea-bizottság munkálataiban. 1837. a nemzeti könyvtár, s 1840. a louvrei régiségtár őre lett. 1835 óta Guizot helyett előadásokat tartott a Sorbonne egyetemen, melyet konzervativ katolikus iránya miatt 1846. be kellett szüntetnie. 1848. a Collége de France egyetemen az egyiptome archeologia tanszékét kapta. Munkái: Thésor de munismatique et de glyptique (10 kötet 1834-50); Élite des monuments céramogrphiques (4 kötet 1837-61).

Le Nôtre

v. Lenôtre (ejtsd: lönótr) André, francia műkertész, szül. Párisban 1613., megh. u. o. 1700. Előbb festő, majd építész volt, azután Rómában a kertészetet tanulmányozta; 1653. Fouquet kertjeit rendezte Vauxban, mire a királyi kertek főfelügyelője és a várak főellenőre lett; 1665. az akadémia tagjává választotta, 1675. nemességet kapott. L: főbb kertészeti alkotásai; Versailles, Chantilly, St. Cloud, Meudon, Fontainebleau, Trianon stb. parkozása; ő volt a francia műkertészeti stilus megalapítója.

Lens

Tourn (növ.), l. Lencse.

Lens

(ejtsd: láńsz), város Pas-de-Calais francia départementban, 17 km.-nyire Béthunetől, a Souchez és vasút mellett, mocsáros vidéken, (1891) 13 862 lak., jelentékeny (6339 ha.-nyi) szénteleppel; vas- és rézolvasztókkal, vaseszközök és gazdasági gépek gyártásával, posztó- és lenszövéssel; búcsujáró helyül szolgáló templommal. A középkorban Lennoa volt a neve. 1648 aug. 20. Condé herceg itt fényes győzelmet vívott ki Lipót Vilmos osztrák főherceg csapatain.


Kezdőlap

˙