Libiai lótusz

(növ.), l. Korállszil.

Libiai nyelvek

l. Afrikai nyelvek.

Libiai sivatag

a Szahara (l. o.) K-i része.

Libidibi

(növ.), l. Dividivi és Cserző anyagok.

Libitina

Venusnak ős jelentéséből és tulajdonságaiból folyó ó-itáliai istenség neve, együttesen Venus L., a jókedvnek, a kerteknek, szőllőknek és szüretnek istene, de egyúttal a halálé és holtaké is, azért később Proserpinával is azonosították. Servius Tulliusnak egyik rendelete értelmében minden haláleset alkalmával az ő kápolnájában pénzt kellett elhelyezni. Kápolnája mellett az ottani kézművesektől és kereskedőktől lehetett a temetés pompájához szükséges dolgokat beszerezni. Libitinariusok, temetésrendezők, erre vállalkozók.

Libitum

(lat.) a. m. tetszés. L. még Ad libitum.

Libourne

(ejtsd: liburn), az ugyanily nevü járás székhelye Gironde francia départementban, a Dordogne és Isle összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 17 867 lak., hajó-, kötél-, bőr-, üveg- és répacukorgyártással, vasöntővel, butorkészítéssel. Kikötőjében tengeráradás idején a viz 3-5 m. mély; kisebb tengeri hajók is feljöhetnek belé; ezért forgalma, különösen borokban, szarvasmarhákban, lisztben igen élénk. Egykori körfalai helyén szép sétahelyekvannak; utcái egyenesek; a négy főutca azon térnél találkozik, hol a régi városháza áll. Van a városnak különböző egyéb iskoláján kivül hidrográfiai, lovagló iskolája, muzeuma, könyvtára, botanikus kertje, szinháza. Decazes hercegnek a L.-iak szobrot emeltek. Alapítását a XIII.sz.-ban Roger de Leyburn, Guyennei marsalnak köszönheti. V.ö. Guinodie, Hist de L. et des autres villes et bourgs de son arrondissement (1877).

Libra

(lat.) a. m. font, kereskedelmi súlymérték Spanyolországban, felosztva 16 onzára és ez ismét 8 ochavára; továbbá Cataloniában, Valenciában és Aragoniában volt ezüstpénz közel 4 korona értékben. L. még Font.

Libráció

(lat.), a Holdkorong látszó középpontjába eső felületi pont ingaszerü lengése a keringési és tengelyforgási idő egyenlősége, a Holdpálya alakja és fekvése miatt. Ha a Hold körben mozogna a Föld körül egyenletes sebességgel, pályája az ekliptikával esnék össze és Equatora e pályában feküdnék, akkor a keringés és tengelyforgás teljesen egyenlő tartama miatt a Holdkorong látszó középpontja mindig ugyanazon felületi ponttal esnék össze, és a Holdnak mindkét polusát mindig egyszerre láthatnók.

[ÁBRA] Libráció.

Ámde a Hold ellipszisben futja körül a Földet, és igy a Föld csupán a Hold H1 és H2 állásában (l. az ábrát) áll az első mm´ Holdmeridián síkjában; m mindkét esetben a Hold látszó középpontja is. Egy negyed, illetve háromnegyed keringés mulva a Hold H2 és H4-be jut és a tengelyforgás és keringési időnek azonossága folytán az mm´ Holdmeridián ennek H1 és H3-ban elfoglalt helyzetére merőlegesen áll. A Föld középpontjából néző megfigyelő a Hold közepét K-ban látja, H2-ben nyugatra, H4-ben keletre az első meridiántól. Ez a Hold hosszuságbeli L.-ja, melynek folytán valamely a Holdtányér közepén fekvő folt egyhónap alatt 7° 54´-nyi ingást végez kelet és nyugat felé. Miveltovábbá a Holdpálya közepén 5° 8´ 40˝-cel hajlik az ekliptika felé és a Hold quatora ezzel még 1° 32´-nyi szögletet képez, a Holdat majd egy pályája alatt, majd ennek felette fekvő pontból figyeljük, miáltal ugy pólusai, mint foltjai majd északra, majd délre vándorolnak. Ezen ingás, mely 6° 51´-et tehet ki maximumban, szélességbeli L. nevét viseli. Ha végül a Holdat nem a Föld középöpontjából, hanem felületének egy A pontjából figyeljük, ismét a Hold foltjainak látszó eltolódását észlelhetjük, mely szerint p. H2-ben a K középpont helyett a K´ pontot tartjuk a tányér közepének. Ezeltolódás tisztán az A pont fekvésétől függvén, ennek változásával bármily iránybantörténhetik és tiszátn a parallaxishoz hasopnló jelenség lévén, parallaktius L.-nak neveztetik. Maximumban 1°-nál valamivel többre rúghat. Végül pedig ismeretes, hogy a Hold nem gömb, hanem a Föld felé - habár kevéssel is - megnyúlt ellipszoid, melynek tengelye összeesik az első mm' meridiánnal. Mivel ez a Holdpálya ellipticitása és az ekliptikához való hajlása miatt nem mindig a Föld középontja felé mutat, világos, hogy a Hold geometriai középpontja körül valóságos ingalengések keletkeznek, melyek periodusa a Hold sziderikus hónapja, s melyek amplitudója lényegesen a Holdnak a gömbalaktól való eltérésétől függ. Mig az előbbi 3 L. tisztána Hold és Föld kölcsönös helyzetétől függő optikai jelenség, addig ez utóbbi valóban lengő mozgás, melyet ezért fizikai L.-nak szokás mondani. ezen lengés amplitudója egynéhány tizedmásodpercnyi értéket nem haladhat meg, és ezért megfigyelése endkivül nehéz. A L. folytán, mely különben a Holdkorong szélén álló képződmények felismerését nagyon megnehezítheti, a Hold felületének felénél többet, t. i. 0,59 részét láthatjuk. Ha a L. két szélső fázisában a Holdat különben egyenlő viszonyok között fotografáljuk, és a két képet a sztereoszkópikus felvételekmódja szerint egyesítjük, rendkivül plasztikus, a Holdat elnyujtott ellipszoidnak feltüntető képet nyerünk.

Librarii

(lat.), a rómaiak levél- és könyvirói és másolói; a könyvkereskedők ókori elnevezése éa bibliopola volt. L. még Könyvkereskedés.


Kezdőlap

˙