Litiumszulfát

kénsavlitium, Li2SO4. Ez a só legegyszerübben a litiumkarbonátnak hígított kénsavban való feloldása révén állítható elő. Az oldatból Li2SO4.H2O válik ki fénylő monoklintáblákban, melyek vizben könnyen, borszeszben azonban nehezen oldhatók. Az alkali fémek szulfátjaival (kivált a kálium- és nátriumszulfáttal) jól kristályosodó kettős sókat alkot; hasonlókép az aluminiumszulfáttal is. Ez utóbbi kettős só (Li2Al2(SO4)424.H2O) oktaederekben kristályosodik és a közönséges timsóval izomorf.

Litke

község, l. Fényes-Litke.

Litofániák

(gör.) igy nevezzük azokat a domborműves porcellán abalakképeket, melyek áttetsző fényben finoman árnyékolt képet mutatnak. Ezeket a képeket ugy mintázzák, hogy az árnyékos részeknek vastagabb, tehát kevésbbé áttetsző porcellánréteg feleljen meg, a világos helyeket pedig vékonyabb porcellánrétegekkel hozzák létre. A L.-t ugy készítik, hogy a viasszal egyformán bevont üveglemezen áttetsző fényben kikarcolják a kép világos részeit, mig az árnyékoknak megfelelően a viaszréteg vastagabb marad. A viaszminta után negativ gipszmintát öntenek, mellyel a pozitiv porcellánképet sajtolják.

Litofin

(gör.) jó minőségü rektifikált terpentinolajnak levendulaolajjal való keveréke; a kőnyomásnál használják. Az átnyomatot határozottabbá s az elmosódó kőrajzokat nyomtatásra ismét alkalmassá teszi.

Litoglif

(gör.), a. m. kőmetsző; litoglifika v. litogliptika a. m. a kőmetszésnek művészete.

Litográfia

(gör.) a. m. kőre rajzolás, kőnyomat; l. Kőnyomás. - Litografus, a. m. kőnyomó.

Litográf-kő

Bajorország Solenhof vidékén termő durván palás, finom szemü mészmárga, melybe kitünően véshetni irást, rajzot stb., amiért is a litografus használja. A geologiai másodkor juraszisztémájának u. n. fehér vagy felső jurájában képződött és gyakorlati hasznán kivül még különösen nevezetesen arról, hogy kitünően tartotta meg a belé temetett állati maradványokat. Egész sora a kiválóan nevezetes jurabeli kövületeknek a solenhofi L.-ből került elő. Századok óta bányásszák.

Litokromia

(gör.) a. m. szines kőnyomás, l. Kőnyomás.

Litolapaxia

l. Húgykőkúzás.

Litolff

Henrik Károly, elzászi eredetü zongoraművész és zeneszerző, szül. Londonban 1818 febr. 6., megh. Párisban 1891 aug. 6. Moschelestől tanult s már 12 éves korában hangversenyezett, de csak párisi fellépte (1840) tette hiressé. 1841-44. Varsóban karnagy volt, művészi körútjai közben 1848 márc. Bécsben mint szabadsághős is szerepelt, de idején távozott és 1850-60. Braunschweigban élve, nőül vette Meyer zeneműkiadó özvegyét és megalapította a zenei klasszikusoknak «Collection Litolf» néven világszerte ismert olcsó kiadását. Az üzletet átadván mostohafiának, . L. Tódornak, Párisba költözött. Irt 3 operát (Les Templiers, Brüsszelben 1886), 7 operettet (Héloise et Abélard, Párisban), 5 szimfonikus hangversenyművet zongorára zenekarral, számos csillogó, virtuóz zongoradarabot, dalokat stb.


Kezdőlap

˙