Logogríf

(gör.), szó- és betütalány, melyben valamely szó egyes betüknek elvétele és hozzátoldása, továbbá a benne előforduló betüknek áthelyezése által változó értelmet nyer.

Lógó has

igy nevezik a szülészetben a terhes méhnek ama rendellenes helyzetét, amikor fenekével a hasfalakat többé-kevésbbé a szeméremízület felé dülleszti ki, sőt arra reá dől és a legsúlyosabb esetekben azon keresztül a combokra lóg. Ez akkor lehetséges, ha a hasfalak igen vékonyak, engedékenyek; ha a medence szűk és az elölfekvő magzatrész nem nyomulhat a kis medencébe; ha ikrek vannak jelen vagy vizfejü a magzat (hydrocephalus); ha a nő medencéje v. gerincoszlopa ferde, ha törpe stb. A L. jelentősége a szülésnél nyilvánul, amikor az elölfekvő magzatrész (fej, far) a fájások behatásával nem tud beigazodni és előre nyomulni a kis medencébe, ugy hogy néha a magzat élete áldozatul esik, sőt az anya is veszélybe jut, ha idejében nem történik a méh hibás helyzetének javítása. A segítség a méhfenék emelésében áll, amelyet lepedőkkel vagy törülközőkkel kell azután helyben tartani. Legjobb, ha a méhet a bába vagy az orvos sajátkezüleg emeli és támogatja a fájások pillanatában; igy a szülés lefolyása rendes lehet.

Logománia

v. logomonománia (gör.) a. m. betegséggé fajult beszédesség vagy fecsegés, mely gyakran lép föl az elmebetegeknél.

Logon

(Logone), kis tartomány a D-i Szudánban, Bornu, Bagirmi, a muszguk földje és Mandara közt mintegy 1000 km2 területtel és 250 000 lak. A sík vidék gazdag vizekben és itt-ott mocsáros is; főfolyója a L., a Sari baloldali mellékvize. Egyedüli magaslatai az Uaza-dombok (150 m.). Faunája gazdag, az oroszlán, leopárd és rinocerosz azonban gyéren fordul benne elő. L. 4 tartományra van fölosztva. Főhelye L.-Birni v. Karnak-Logone. Dsinna jelentékeny elefántcsontpiac helységei fallal vannak körülfogva. Az 1894 márc. 5-iki szerződés értelmében a német hatalomkörhöz tartozik.

Logopátia

(gör.) a. m. a beszéd ideges, hirtelen megszakítása, mely a hiányos v. megszakított gondolatképződés eredménye.

Logorrea

(gör.) a. m. tulszapora beszéd, fecsegés, mely kórszerü tünetekben jelentkezik az elmebetegeknél, különösen a dühöngő őrülteknél.

Lógós

lógóba fogott ló, csikó; olyan ember, ki csak ugy könnyedén, mellékesen csinált valamit, mint a lógóba fogott csikó, melyet a kocsis nem igen szorít, hogy meg ne rontsa.

Logosz

igen különböző jelentésü szó a görögben, jelenti az észt, de a szót, nyelvet, beszédet általában is; továbbá gondolkodást, bizonyítást, okadatot, kutatást, rendszert, bölcsességet, logikát stb. A görög filozófiában a L. jelenti a világészt, mely a világot áthatja, benne rejlik; még fontosabb szerepe van a L.-nak azután az új platonizmusban s a keresztény filozofia első századaiban, jelentvén itt a világ gondolatát Istenben, melyet Isten öröktől fogva gondol, s mely a világ teremtésekor mintegy kivált Istenből s a világ teremtését közvetítette; az első keresztény bölcsészek azután Isten első szülött fiának nevezik a L.-t (L. Gnozis), János evangelista nyomán, aki az új platonizmusok befolyása alatt állott (L. még Isten igéje). V. ö. Duncker, Zur Geschichte d. christl. Logoslehre (Göttinga 1848); Heinze M., Die Lehre vom L. in der griech. Philosophie (Oldenburg 1872).

Logotéta

(gör.), a keletrómai birodalomban a magasabb rangu pénzügyi tisztviselőnek és magának a birodalmi kancellárnak a címe; a görög egyházban az, aki a patriárka rendeleteit aláirta; Moldvában és Oláhországban a legmagasabb rangu bojárok címe.

Logotipiák

(gör.) a könyvnyomdászatban igy nevezik a szedő munkájának könnyítése céljából egybeöntött szavakat vagy szótagokat. Alkalmazásuk nagyon gyér, csak az impressumokat, számla-feliratokat s hasonló állandó cím gyanánt szolgáló szavakat öntik minálunk össze. Megkisérlették már többen a L.-nak a folyó szedésben való alkalmazását, de minden nevezetesebb eredmény nélkül.


Kezdőlap

˙