Lóheremagfejtő gép

l. Cséplőgépek.

Lohija

l. Loheia.

Lohita-népek

Asszam és a szomszédos hegyitartományok vad népei, Birma és Arakan rokon törzseivel együtt. A L. szoros rokonságban vannak a himálajai népekkel (l. o.) és mintegy összekötő kapcsot képeznek Tibet, Birma és Jün-nan lakossága közt. A Bramaputra folyótól É-ra lakó törzsek a tibetiekkel, a D-re esők a birmaiakkal rokonok; a többiek pedig egyes nagy népcsaládok tagjai. Ilyen család: a Garo, melyhez a Kocs (szanszkr. Kavacsa) és a Tripura törzs tartozik; a Kaszi (Khasîjah) és a Szaga törzs Hátsó-India legrégibb családjából ered; a Dso v. Kuki népet a Singhpo és Ka-khjen törzzsel együtt, a Naga-családba számítják. L. Kokhinkhina.

Lohmann

Keresztély Tivadar, porosz államférfiu, szül. Winsenben 1831 okt. 18. Göttingában jogot és államtudományokat tanult, 1870-ig hannoveri államszolgálatban volt, ekkor a mindeni kormányzósághoz osztották be, majd 1871. a porosz kereskedelmi minisztériumba hivták meg, hol 1880. előadó tanácsos lett. 1891. kinevezték ugyanoda igazgatónak, a következő évben pedig államtitkárnak, s ezen minőségében részt vett a szociálpolitikai törvényjavaslatok előkészítésében. 1883 óta tagja a diplomatákat vizsgázó bizottságnak. Művei: Socialismus, Kommunismus u. Christentum (Götting. Theol. Vierteljahrschrift 1853); Über bürgerliche u. christliche Armenpflege (Hannover 1865); Die Fabrikgesetzgebungen der Staaten des europ. Kontinents (Berlin 1878).

Lohme

falu és tengeri fürdő Rügen szigetén, a Jasmund félsziget É-i oldalán, 4 km.-nyire Stubbenkammertől, gőzhajóállomás, 108 lak., (1893) 2780 fürdővendéggel.

Lohr

az ugyanily nevü járás székhelye, a bajorországi Alsó-Frank-kerületben, a Majna és L. összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 4207 lak., vasgyárral, üveghutával, fürészmalommal, mesterséges halászattal, hajó-, ecet- és likőrkészítéssel.

Lohrmann

Vilmos Gotthelf, német csillagász és szelenográf, szül. Drezdában 1796 jan. 31., megh. 1840 febr. 20. 1815. a szász országos felmérésnél alkalmazták, 1823. u. o. felügyelővé, 1827. a drezdai matematikai szalon főfelügyelőjévé lett és a következő évben az akkoriban alapított technikai intézetnek (a későbbi műegyetemnek), majd 1840. a kameralis felmérésnek igazgatójává. L. már korábban kezdett csillagászattal foglalkozni, 1822-től fogva Enckével (l. o.) megbeszélt terv szerint a Hold felületét rendszeresen észlelte és ezen sorozatot 1836. befejezte. De ezen nagyszabásu megfigyelések csak egy részét közölte L. Topographie der sichtbaren Mondoberfläche címen (Lipcse 1824); az egész munkát, mely a legjobb Holdtérképek közé tartozik, csak 1871. adta ki Schmidt J. F., az athéni csillagvizsgáló akkori igazgatója. Kiadta azonban L. a Hold átnézetes térképét: Karte des Mondes. Mittlere Libration (Lipcse 1839) és irt egy Das Planetensystem der Sonne (Drezda 1822, 3 térképpel) című munkát.

Lóhúgysav

l. Hippursav.

Lóhús

l. Ló.

Lóhúsfa

(növ.), l. Bignonia.


Kezdőlap

˙