Mark

Paula, énekesnő, szül. Bécsben 1870 márc. 1., u. o. végezte a konzervatoriumban tanulmányait, mely az első dijjal tüntette ki elmenetelekor. 1892. a lipcsei operához szerződött, de csakhamar vendégszereplésre hivták a bécsi operához, melynek közönségét bájos megjelenésével, ugy mint üde szoprán hangjával s szép játékával azonnal meghódította. Azóta Renard mellett a bécsiopera elsőrangu csillaga. 1893 nov. 26. és 1894 jan. 2. Budapesten énekelt hangversenyen.

Márk

(szent), evangelista. Béda szerint Áron főpap nemzetségéből származott és Cirenalka tartományban született. Némelyek szerint Jézus Krisztus 72 tanítványának egyike, mások szerint Jézus Krisztus föltámadása után tért meg. Szt. Péter apostolnak követője és társa volt. szt Péter jóváhagyásával irta meg szt. Péter elbeszélése alapján az evangeliumot latin nyelven a rómaiak számára. Szt. Péter Márkot Egyiptomba küldte, hogy ott mint püspök térítsen. 49. volt először Egyiptomban; majd 60-ban ismét egyiptomba, Alexandriába ment s az akkor már kész evangeliumot terjesztette, sokakat megtérített. 12 éven át fáradt Egyiptomban. A pogány papok élete ellen törtek. Elfogták, megkötötték és igy az utcákon körül hurcolták, amig meg nem halt. Bukolesben temették el. Ereklyéi később Alexandriába szállíttattak. 815-ben a velenceiek azokat Velencébe vitették és elrejtették. A velenceiek mint védőszentjüket tisztelik. Világhirü székesegyházuk szt. M. nevét viseli. Emléknapja ápr. 25. M.-ot oldalánál oroszlánnal festik. Emléknapján a kat. egyház a határba körmenetet vezet és búzát szentel.

Márk

Lajos, festő, szül. Rettegen (Erdély) 1867 aug. 25. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, s egy évi önkéntesi pálya után 1891. honvéd huszárhadnaggyá lett a tartalékban. festészeti tanulmányait 1886-ban Münchenben kezdte, hol Hollósynak és Herterichnek volt a tanítványa s közben az akadémián kétszer nyert kitüntetést. 1892 tavaszán Párisba költözött, s az Académie Julienben Robert Fieury, Windows. Bouguereau és Ferrier voltak a mesterei. visszatérve Budapestre, benczur mesteriskolájának lett a tagja s azóta nem egy művével vonta magára a figyelmet. Mint kiállító szerepelt Budapesten, Bécsben, Münchenben és Párisban a Champs Elyséesn, Nagyobb képei: Teleki Samu gr. arcképe a zanzihári szultán jelmezében. Mükritika, Incselkedés, Kisértés, a Láz, Szerződés nélküliek. Nagyszáju karrikaturái közül egy csomó 1893. összegyüjtve, könyvalakban is megjelent.

Marka

(Marche), compartimento az olasz királyságban; a következő tartományokra van felosztva:

[ÁBRA]

Márka

mark, eredetileg súlymérték volt a nemes fémek mérésére, későbben pénzsúlyegység. Alapjául szolgált a kölni félfont, vagyis 16 lat, innét kölni M. A régi kölni M. súlya 233,812 g. és felosztva lett 8 unciára, 16 latra, 64 nehezékre és 65536 mintafillérre. A később keletkezett fontosabb M.-k a következők: a bécsi M. = 233,890 g., a francia M. = 244,7529 g., a hollandi M. = 246,084 g., a porosz M. = 233,8555 g., a bajor M. = 233,950 g. Az arany M.-t felosztották 24 karátra a 12 szemer, az ezüst M.-t 16 latra a 18 szemer, vagyis mindegyik 288 szemerre. Finom M.-n 1 M. súly tiszta aranyat v. ezüstöt értettek, a nyers M.-n 1 M. súlyu ötvözött nemes fémet. A M. már régebb idő óta bizonyos pénzegység is volt, mely azonban sokkal kisebb értékü, mint egy M. nemesfém súlya. Különösen használatos volt Hamburg, Lübeck és Schleswig-Holsteinban a courant vagy folyó M. 2/5 porosz tallér értékkel és felosztották 16 shillingre a 12 fillér. Egy folyó M. értéke 1,41 korona. Nagykereskedésekben használták Hamburgban mint pénzszámítási egységet a M. bancót = 1,78 korona (l. Banco) Jelenleg a M. a németországi és finn pénzegység, Németországban 500 g. tiszta aranyból vernek 1395 M.-t, 1. M. = 1,175 korona. A finn M. 1/4 orosz ezüst rubellel egyenlő, közel 1,05 korona; ugy a német, valamint a finn M. 100 fillére van felosztva. Végre használtatik a M. mint kereskedelmi súly és pedig Svédországban 425,07 g., Izlandban 996,8 g. súllyal.

Markaláb

l. Morkoláb.

Markalf

Salamon király udvari bolondja volt. «Ezért egy jó szót sem adok» közmondás állítólag róla keletkezett, mert M. megharagudott a zimonyi biróra, ki nem köszönte meg azt a «fáradságát», hogy hozzá ment ebédre; ő pedig az olyan ebédért egy jó szót sem ad s igy másodszor nem is fogadta el meghivását. A «Még a régi M. históriáját sem tudja» és «Csunya mint a régi M.» közmondást a Salamon és M. ponyvára került históriájára vonatkoztatják; újabban azonban M. alatt nem a bibliai bölcs Salamon, hanem Salamon magyar király udvari bolondját értik.

Markáns

l. Marquant.

Márka-súly

l. Márka.

Mark Aurel

l. Marcus Aurelius.

Markaz

nagyközség Heves vmegye gyöngyösi j.-ban (1891) 1239 magyar lak., közelében a M.-i vár csekély maradványai. M. határában emelkedik a Saskő (899 m.), a Mátra legszebb pontja.


Kezdőlap

˙