Marshold

l. Mars.

Mars Hungaricus

Esterházy Pál herceg és nádor csak 1895. napfényre került hadtörténeti munkájának a címe. E műben az 1663-64. török háboru történetét irja le Esterházy. Kezdi Erdély viszontagságával és azután a vasvári békekötésen tul is folytatja az eseményeket 1665 tavaszáig, de azután a munkát befejezés nélkül abbanhagyta. A munka fő érdeke azon események elbeszélésében rejlik, melyekben Esterházy Pál Zrinyi Miklós oldalán részt vett, kihez Esterházy tisztelettel és rokonszenvvel viseltetett. A munka kéziratát a kismartoni levéltárban őrzik; kiadta Bubics Zsigmond kassai püspök (Bpest 1895).

Marsi

l. Marsok.

Marsico Nuovo

(ejtsd: marsziko-), város Potenza (ettől 30 km.-nyire) olasz tartományban, a Maddalenai-hegyekben, az Agri forrásánál, (1881) 7630 lak.; közelében 7 km.-nyire Marsico Vetere 2520 lakossal.

Marsigli

(ejtsd: -szillyi, Marsilius) Alajos Ferdinánd gróf, olasz természetbuvár és földrajzi iró, szül. Bolognában 1658 jul. 10., megh. u. o. 1730 nov. 1. Padovában, Rómában s Nápolyban tanult; már 21 éves korában Törökországba utazva arról könyvet irt. Onnan visszatérve osztrák katona lett, 1683 török fogságba került, honnan 9 hó mulva váltották ki s azután csakhamar visszatért osztrák szolgálatba s jelentékeny részt vett Budavár visszavételében és a későbbi csatákban. A karlovici béke után reábizták az új határvonalak megállapítását. A spanyol örökösödési háboruban is résztvett, de Breisach várának feladása miatt (1703) tábornoki rangjától megfosztották s ezért visszavonult. Később 1709. a pápai csapatok parancsnoka lett rövid ideig, majd a Provenceban és szülővárosában élt. M. kitünő építő s szervező tehetség volt s emellett rendkivül sokat gyüjtött; gyüjteményét még életében Bolognának ajándékozta, mely ennek kezelésére külön palotát építtetett, 6 őrt alkalmazva. ebből alakult később a bolognai akadémia. Számos műve közül hazánkra is vonatkoznak a következők: Danubalis operis prodromus (Nürnberg 1700); Danubius pannonico-mysicus (6 nagy folio köt., Amsterdam 1726, ez főműve, melynek VI. köt. Catalogus plantarum circa Danubium sponte nascentium címen adja a hazánk flórájára vonatkozó első enumerációt); L'État militaire de l'Empire ottoman (u. o. 1732). V. ö. Belicyay J., Marsigli élete és munkái (Budapest 1881).

Marsilia

L. (növ.), Marsigli grófról nevezve, l. Mételyfű.

Marsilius

l. Marsigli.

Marsipoly

lovak marján szerszám- v. nyeregtörés okozta zúzódások folytán fejlődött alagútszerü menetek, melyek külső nyilásából genyes váladék szivárog, mig kutatóval mélyen a bőr alá és sokszor egészen valamely háti csigolya tövisnyujtványáig érhetni, mely utóbbinak elhalása tartja fenn hosszu időre a gyógyulást. A sipolynak egész hosszában való feltárásával és az összes elhalt vagy erre gyanus szövetrészletek eltávolításával a baj meggyógyitható, föltéve, hogy igen kiterjedt genyesedő gyuladás és vérfertőzés jelei a gyógyulás lehetőségét nem járják ki.

Mars-laTour

(ejtsd: marsz la tur), falu Meurtheet-Moselle francia départementban, 24 km.-nyire Metztől, (1891) 681 lak. Ismeretes a porosz-francia háboruban 1870 aug. 16. itt vívott ütközetről.

Mars-mező

térség Rómában (l. o.) és Párisban (l. o.).


Kezdőlap

˙