Mátra szerelme

népies csillagnév.

Mátra-Szőllős

nagyközség Nógrád vmegye füleki j.-ban (1891) 1170 magyar lakossal.

Mátravidéki nyelvjárás

a legtipikusabb palóc nyelvjárás, melyet jellemez a sok kettős magánhangzó s a nyilt e hang. L. Palóc nyelvjárások.

Mátray

1. Gábor (Rothkrepf) iró és zeneszerző, szül. Nagy-Kátán (Pest) 1797 nov. 23., megh. Budapesten 1875. 1814. mint tanító Pesten működött, 1816 a jogi tanfolyamot végezte. 1830-ig nevelő volt Prónay Simon br. és Széchenyi Lajos grófnál. Majd Pesten telepedvén le, 1833. megindította Regélő és honnművész címen az első magyar szépirodalmi és divatlapot. Az akadémia már 1833. levelező taggá választotta, mikor a nemzeti szinház 1837-ben megnyilt, a szinházi megyei bizottság őt választotta meg igazgatónak, de ez állásban csak rövid ideig maradt. József nádor a muzeum egyes gyüjteményeinek rendezésével őt bizta meg; s 1846. a Széchenyi-könyvtár őrévé nevezte ki, s e hivatalát közel 30 évig viselte; a zene terén is kiható tevékenységet fejtett ki. Régi kódexekből ő betüzte ki legelőször Tinódy Sebestyén dalait s más régi magyar énekeket, melyeket 1860. a m. tud. akadémia ki is adott. Ő rendezett hazánkban legelőször történeti hangversenyeket s ő adta ki először a nagyobb magyar népdalgyüjteményeket. Mint a nemzeti zenede igazgatója, lankadatlan munkásságot s ügybuzgalmat fejtett ki s e téren érdemei elévülhetetlenek. Az 50-es években az összes magyar dalok kiadását tervezte magyar és német nyelven zongorakisérettel, de a vállalatából csak néhány füzet jelent meg, pártoláshiány s a kiadási költségek nagysága miatt. V. ö. Vasárnapi Ujság, 1875. évf. 481.

2. M. Lajos, iró, szül. Egerben 1860 márc. 28. A budapesti egyetemen tanári oklevelet nyert s jelenleg ref. gimnáziumi tanár Szatmárt. Szerelmi dalokkal és verses elbeszélésekkel tette ismertté nevét 1883-tól fogva. Munkái: Aranka Tündéries elbeszélés (Budapest 1883); Feri, költői beszély (u. o. 1885); Hulló levelek, költemények (Szatmár 1893); Fazekas Mihály élete és munkái felfedezett ismeretlen verseivel (Debrecen 1888). Pályanyertes prologjával nyitották meg 1892. a szatmári városi szinházat, melynek létesítésén társadalmi téren sokat buzgólkodott; Szatmárt a Kölcsey-kört alakította, melynek titkára.

Matrei

1. Deutsch-M., község Innsbruck tiroli kerületi kapitányságban, a Sill és vasút mellett 988 m. magasban, (1890) 499 lak., állítólag 1210. Palesztinából hozott szoborral, amelyhez számos búcsujárást tartanak; az Auersperg hercegi család kastélyával. - 2. Windisch-M., község és az Isel-völgy főhelye Lienz tiroli kerületi kapitányságban, 973 m. magasban, (1890) 585 lak., ősrégi, szt. Miklósról elnevezett templommal. A Matrei Kalserthörl (2205 m.) egyike a legszebb kilátást nyujtó helyeknek az Alpokban.

Matriárkátus

(lat.-gör.), a patriárkátus mintájára szabott jogtörténeti műszó. Vele az ősállapotokhoz közelebb álló kihalt v. még élő népek azon családjogi intézményét jelölik, amelynek értelmében a gyermekek nevet, birtokot, kiváltságokat, törzshöz tartozóságot stb. az anyjuk és nem az apjuk után örökölnek. A M. szükségszerü intézmény minden oly népnél, amely a nőközösséget vagy a polyandriát (többférjüséget) ismeri és ezekhez kénytelen alkalmazkodni az örökösödés kérdéseiben. Ahol magasabb fokon álló családélet mellett is mutatkoznak még a M. nyomai, ott azok kétségtelenül a régibb nőközösség v. többférjüség állapotának még élve maradt emlékei. A M. még ma is megvan számos vad népnél, és nem egy fontos szokásjogi intézmény forrása. Igy p. korlátozza néhol a házastárs választását, amennyiben az anya rokonságába beleházasodni tilos. Az ókori irók számos európai népről is említik, hogy még a M. uralkodott náluk Rómában is vajmi sokáig csupán a patriciusok kiváltsága volt a patriárkátus alapján álló újabb törvényü házasság, mig a plebs az első századokban még az ősi, M.-sal járó házassági formákban élt. Egynejüségre tért népeknél is elég sokáig megmaradt, mint ősibb állapotok szervetlenné vált emléke, a M. némi nyoma, ugy hogy némely vad v. félvad népeknél a törzsfőnökök nem a saját fiaikra, hanem a nőtestvérükéire örökítik méltóságukat. Az unokaöccs ez előjoga a fiak előtt abból a felfogásból indul ki, hogy csak az anyai ágon való öröklés áll biztos alapon, mig a «pater incertus». A M.-ról azt atyajogra való átmenet néhol bizonyos jelképes szertartásokban is ki van fejezve, melyek (mint p. a couvade, vagyis az apa gyermekágya) a régebben csak az anyát illető gyermeknek az apa részéről való adopcióját fejezik ki. A M.-nak nevezetesen a mitologiában és a folkloreban találjuk számos nyomát a legtöbb népnél; az ilyenekből azonban csak nagy fentartással és korántsem általánosítva, legföljebb csak egyes esetekben szabad valóságos nőuralomra (gynaikokratia) következtetni amaz ősállapotok keretében, melyek a M.-nak termőtalajául tekintendők.

Matric

l. Anyaminta.

Matricaria

Tourn. (növ.), l. Szikfü és Alszikfü.

Matricida

(lat.) a. m. anyagyilkos, matricidium, anyagyilkosság.

Matrikula

l. Anyakönyv.


Kezdőlap

˙