Megapodius

(állat), l. Talagella-tyúk.

Megara

nevezetes város ókori Görögországban; fővárosa volt a Megarisz nevü tartománynak (l. o.).

Megarai iskola

Sokrates tanítványai közül négyen külön filozofaiai iskolákat alapítottak; egyike ezeknek a megarai, mely a megarai Eukleidestől vette nevét. Eukleides a mester halála után Megarában tanított, utána az iskolát Ichthyas vezette. Nevezetesek még ez iskola férfiai közül: Lubulides, Thrasymachos, Psikles. Későbbiek: Diodoros Kronos, megarai Stilpo azután jött Alexinos, a hires vitatkozó és Diodor tanítványa, Philon. A megaraiak általában az eleai filozofiával kapcsolják össze Sokrates tanítását. Az iskolát dialektikainak vagy erisztikusnak is nevezik. Az erisztika voltakép karikaturája a tudományos vitatkozásnak és veszedelmesen hasonlít a szofisták álokoskodásához. A fent említett Stilpo a cinikusokhoz szít és ennek tanítványa, Zeno, a cinikus és megarai iskolát a stoicizmusba olvasztja. V. ö. Zeller, Phil. d. Gr. II. (Lipcse 1889).

Megarisz

ókori tartomány a Korintusi-öböl mellett. Határai voltak északon Beocia és a Korintusi-öböl, északkeleten Attika, délen a Szároni-gengeröböl, délnyugaton Korintia, nyugaton a Korintusi-öböl. Talaja tulajdonkép egyetlen hegyláncnak két ereszkedője, sziklás, zordon és terméketlen. Északról még a Kithaeron hagylánc utolsó szemei is belenyulnak M. földjébe, s gerinceiken zordon szorosok vezetnek keresztül. Attika határán emelkedtek a «szarvak» (Kerata, most Kandili), melyek a tengernek tőszomszédságában voltak, ugy hogy erre a sziklába repesztve vezetett az út Athénbe (most is erre visz a vasút). Korintus felé egészen 1370 m. magasságig emelkedik a Jeránia (Makro Plagi). M. őslakói, akikről a hagyomány megemlékezik, károk voltak és hajón jöttek Argoliszból. Őket követték a jónok. Kodros idején az ország a dórok kezére jutott s Korintustól függött, amig végre mégis elszakadt és területben erősen megfogyatkozva mint egyetlen dór köztársaság különféle viszontagságoknak közepette sokáig fentartotta magát. Fénykorában birta Szalamiszt, gyarmatokat küldött Mgna Graeciába és a Pontos Euxeinos mellékére (Byzantion, Herakleia, Megara), de ez a kor letünt és a kis M. saját érdekei által sugallt szűk látókörü politikájával, amint hol az egyik, hol a másik hatalmas szomszédhoz hajolt, játéklabdája lett a nagy államoknak és gúny tárgya a néphumornak és komédiának. M. városai közül említendő Megara, az egész tartomány fővárosa, 8 stadiumnyira a Szároni-öböltől. Hatalmasan meg volt erősítve és két fellegvára volt (Karia és Alkathus). A 8 stadiumnyira távol fekvő kikötő Nisaia szintén erődítményekkel volt ellátva, közte és a város között a hosszu falak (szkelé) képezték az összekötő kapcsot. A falak nyomai a mostani Megarában (1889. 6249 lak.) is láthatók s határában számos érdekes régiséget rejt; első sorban a Zeus Aphesios szentélyét, melyet Demetrios Philios 1889. felásott. A modern Megarát husvétkor sokan keresik fel leginkább ama festői körtáncok kiedveért, melyeket akkor a köznépnek asszonyai és leányai lejtenek. Megarán k9vül M. említendő telepei voltak: Tripodiskos, Pagai, Aigosthena, Peiraion, Aigeiros. V. ö. Bursian, Geographie von Griechenland (I., 366).

Megaron

(gör.) a. m. férfiak háza, az antik hőskori épületnek egyik helyisége. V. ö. Helbig, Homerisches Epos (324).

Megasthenes

Seleukus sziriai királynak tanácsadója és bizalmas barátja. Később mint követ és teljhatalmu megbizott járt Indiában Sandrokottos (Csandragupta) királynál, mely alkalommal anyagot gyüjtött nagybecsü munkájához, melyet később Indiáról irt. Sajnos, e nagyértékü munkából csakis töredékek maradtak reánk; kiadták Schwanebeck (1846) és Müller (Fragmenta Historicorum Graecorum, II., 397. old.). Ugyancsak Schwanebeck irt róla tanulmányt (1846).

Megaszkóp

(gör.), a bűvös lámpa v. a szkioptikon elvén alapuló készülék, mely átlátszatlan tárgyak nagyított képének objektiv előállítására szolgál. Az optikai szekrénybe elhelyezett nagyítandó tárgy egy a szekrényben oldalt alkalmazott erős fényforrás által homoru tükör és lencse segítségével élénken megvilágíttatik. A szekrénynek a tárggyal szemben lévő oldalán alkalmazott domboru lencse a szekrénytől megfelelő távolságban lévő ernyőre vagy falra a tárgyanak nagyított képét vetíti. L. még Bűvös lámpa.

Megatherium

Cuv. Kihalt állat. A Megatheridaek családjába tartozó óriási lajhár-külsejü foghíjas (Edentata). A diluviumi korban élt Amerikában. 1789. ásták ki az első teljes csontvázát Argentinában, azóta azonban már igen sok példány került a muzeumokba az argentinai Pampas-formációból. 2,5 m. magas és 4 m. hosszu volt. Legismertebb faja a M. Americanus Blumb. Egyéb fajait ismerjük az argentinai, braziliai, chilei, ecuadori, közép-amerikai és az Egyesült-Államok déli részében kifejlődött diluviumi (pleisztocen) képződményekből.

Megbábásodás

l. Bábásodás.

Megbecstelenítés

l. Becstelenség.


Kezdőlap

˙