Megfagyás

l. Fagyás.

Megfásodás

(növ., elfásodás, sclerosis), a növénysjet falának (cellulosa) kémiai átalakulása, minek folytán az előbb puha, hajlékony rész kemény lesz. Azt a sejtet, amelynek rétegében a faanyag (xylema) képződik, vagyis a M. elemi részét fás, fásodott vagy fasejtnek mondjuk.

Megfejelés

a csizmának, cipőnek új fejjel (lábfej) ellátása; az asztalaosiparban l. Fejléc.

Megfelelő magasságok

a. m. korrespondeáló magasságok, l. Korrespondeál.

Megfelelő szögek

Ha a két párhuzamos egyenest átmetszünk egy harmadik egyenessel, ugy nyolc szöget nyerünk, t. i. az átmetsző mindegyik oldalán négyet-négyet. Az átmetsző ugyanazon oldalán levő szögek közül az egyik átmetszettel képezett belső és a másik átmetszettel képzett külső szöget egymásnak M.-nek mondjuk. M. egymással egyenlők.

Megfeneklés

(ném. auffahren, Auflaufen; ol. incagliare; ang. to ran a-ground), a hajónak a zátonyon való fennakadása v. a partra (sekély vizbe) való felfutása, midőn a hajófenék vagy hajótő földdel, homokkal vagy sziklával érintkezésbe jön és a hajó többé-kevésbbé egész súlyával erre nehezedik, l. Hajótörés.

Megfertőztetés

(stuprum). A régi kriminalisták különbséget tettek az egyszerü és a minősített M. (s. simplex és qualificatum) között. Amazon általában a házasságon kivül való elhálást értették, melybe a nő is jogérvényesen beleegyezett. A csábítás v. erőszak a M.-t minősítetté alakította. Az erőszak esete mai nap mint erőszakos nemi közösülés nem esik többé a M. fogalma alá; az egyszerü házasságon kivüli közösülés pedig, amelybe a cselekvőképes nő is jogérvényesen beleegyezett, jogsértés hiányában büntetendő cselekményt nem képez. A M. fogalma tehát mai nap arra az esetre szorítkozik, midőn a férfi a nőt elcsábította, v. bizonyos körülményeknél, jelesül a nő koránál fogva, a csábítás vélelmezendő. A magyar büntető törvénykönyv a M. fogalmát még jobban megszorítja. A 236. § szerint M.-t csak az követ el, aki életkorának 14. évét be nem töltött tisztességes leánnyal nemileg közösül. A 14 éven felül való nők tehát a csábítás ellen büntető jogi védelemben, a kerítés (l. o.) esetének kivételével, nem részesülnek, amit sokan a törvény hibájául rónak fel, mig mások és helyesebben a rossz tapasztalatokra utalnak, melyeket másutt a büntetendőség szélesebb határaival tettek, s melyek szerint a büntető törvény, éppen ellentétben céljával, a közerkölcsiség helyett a közerkölcstelenséget előmozdította és zsarolásokra adott alkalmat. A magyar büntető törvénykönyv szerint a leány kora és tisztessége a tényálladékhoz tartozván, oly körülményeket alkotnak, amelyekről a tettesnek a cselekmény elkövetésekor tudomással kell birnia, máskülönben azok a büntető törvénykönyv 82. §-a értelmében terhére be nem számíthatok, a büntetendőség tehát meg nem állapítható. A beszámításra azonban az esetleges szándék (dolus eventualis) is elegendő. A büntetőjogi felelősség alól tehát csak az szabadul, aki a leánynak kora v. tisztességes volta tekintetében menthető tévedésben volt. Aki tudja vagy nem tudja, hogy a leány hány éves és tisztességes-e v. sem, és a cselekményt ennek dacára, tehát abban a tudatban követi el, hogy a leány esetleg 14 évesnél fiatalabb és tisztességes, az büntetlenségre igényt nem tarthat. Másrészt a bűntetlen cselekményt nem teszi büntetendővé az, hogy a tettes a tényleg hiányzó kellékeket fennforgónak hitte. Ez vélt bűntett lenne csak (delictum putativum). A M. büntetése törvényeink szerint öt évig terjedhető fegyház s hivatalvesztés. A bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg. Az indítvány vissza nem vonható.

M. (egyházjogi, pollutio) alatt a római kat. egyházjog oly eseményeket ért, amelyek a megszentelt templomnak nem ugyan újolagos megszentelését, hanem u. n. megengesztelődését (reconciliato) teszik szükségessé. Ilyen események p. gyilkosságnak, fajtalanságnak a templomban elkövetése; vérontás; M.-nek tekinti az egyházjog azt az esetet is, ha a templomban nem katolikus isteni tiszteletet tartottak.

Megfigyelés

A természettudományokban azok a tapasztalati adatok, melykből a természeti tüneményekben uralkodó törvényszerűséget megismerhetjük, csak M. által szerezhetők. A M. történhetik a természeti tüneményeken ugy, amint azok a természetben önmaguktól, a mi hozzájárulásunk nélkül végbe mennek és végezhetők oly tüneményeken, amelyeket mesterségesen előidézünk s melyeknek lefolyását önkényesen módosítjuk. A M. ez utóbbi módját kisérletezésnek nevezzük. L. Kisérlet és Észlelet.

Megfojtás

erőszakos halálnem, melyet a nyak mellső felének kézzel való összeszorítása idéz elő, v. ugy, hogy a fojtó marok a gégét oldalról komprimálja, v. hogy hátra a gerincoszlop felé szorítja. E két irányu behatás rendesen egyidejüleg érvényesül, mi mellett a fej és tarkó valamely szilárd alzathoz szoríttatik v. a másik kéz szolgáltat ellennyomást. A M. jól megkülönböztetendő a zsinegeléstől (strangulatio) ahol a nyakat valamely zsineg hurkolja körül, mely azonban nem a test súlya által szorul össze, mint az akasztásnál, hanem valamely más módon. M.-nál a lélekző cső, illetve a gége elzárul s igy pár másodperc alatt beáll a fuladási halál; a felső gégeidegnek rendesen vele járó erőművi bántalmaztatása is hozzájárul a légzés rögtönös megszünéséhez (Claude Bernard) és ebből magyarázandó, hogy egyetlen torkon ragadás v. i. a gégének pillanatnyi összeszorítása is halált v. legalább rögtönös öntudatlanságot okozhat. A helybeli boncolástani lelet az ily tetemeken hámhorzsolásokban s félholdalaku körömnyomokban áll, mely utóbbiak, mert a tettes rendesen jobb kezü, hagyobb számuak a nyak bal-, mint jobboldalán, hol csupán a hüvelykujj körme szokott nyomot hagyni. Máskor a nyak mélyebb kötőszövetében vérzéseket (suffusiók) v. a gége, sőt nyelvcsont törését találhatni. Egyebekben a tetemeken a fuladási halál tipikus boncolástani jelei szoktak mutatkozni, melyek közül az arc elkékülése (cyanosis), a szem kötőhártyájában és a szempillák bőrében apró vérzések gyakoriak.

Megfordítás

(inversio). Nemcsak minden hangközt, hanem minden hangzatot is meg lehet fordítani. A hangközökkel szemben a megfordítás akként történik, hogy a hangköz alsó hangja egy nyolcaddal föltétetik, a másik pedig megmarad a helyén s aztán az igy alakuló hangköz lesz az irányító. Az ily M.-ok aritmetikai formulája a következő:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8

8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1

mely ugy értendő, hogy ha a primet megfordítjuk, lesz belőle nyolcad, a másodból heted s igy tovább. A qualitásra nézve a hangközöknek mindig az ellenkezője jön ki, vagyis: nagy másodból lesz p. kis hetes, bővítettből szűkített hetes s igy tovább; csak a tiszta hangközök adnak mindig ugyancsak tisztát, p. tiszta ötödöt, tiszta negyedet s igy tovább. A hangzatok megfordítása pedig akként történik, hogy különböző hangközeik jönnek legalul mint alhangok. L. Hangközök és Hangzatok. - M. (conversio) a logikában, l. Konverzió.


Kezdőlap

˙