Merswin

Rulmann, misztikus, l. Rulman.

Mersz-el-Kebir

kikötőváros Oran algeriai départementban, az Orani-kikötő partján, a Dsebel Szantonból kinyuló hegyfok mellett, 1880 lak., igen biztos kikötővel. M. a rómaiak Portus Divinusa.

Merszivan

(Merszifun, Merzivan, Merszegun), város Szivasz török vilajetben, a Kizil-Irmaktól K-re, 37 km.-nyire Amasziától, 10 000 lak., ezüstércbányával.

Merta

Emánuel, osztrák-magyar táborszernagy, szül. 1837. Katonai tanulmányai végeztével az osztrák-magyar hadseregbe lépett és részt vett az 1866. hadjáratban. Ez évtől kezdve a tábori karban működött, ahol nagy része volt az 1878-iki mozgósítás előkészítésében; 1882. mint ezredes Károlyvárosba, 1884. pedig Mostarba került; 1886. a bécsi hadi iskolának lett parancsnoka, melyet azután újjászervezett és ő dolgozta át az Organische Bestimmungen 1887. évikiadását. 1890. táborszernagy rangjára emelkedett és Beck táborkari főnök helyettese lett. 1894. a IX. hadtest parancsnokává tették. A vaskorona-rend birtokosa.

Mértan

l. Geometria.

Mérték

állandóan elfogadott egység, melyhez a testek és tünemények tulajdonságait hasonlítjuk, hogy e tulajdonságoknak nagyságairól (méreteiről) magunknak fogalmat szerezhessünk s azokat egymás közt is könnyü szerrel összehasonlíthassuk. A testek ilyen mérhető tulajdonságai: hossz, terület, térfogat, tömeg, sűrüség, hőmérsék, elektromos vezetőképesség stb.; a tüneményeknél: idő, sebesség, gyorsulás, súly, fényerő, hangmagasság stb. Ezek közül a legéletbevágóbb fontossággal birnak és ennélfogva már a legrégibb időktől kezdve használják azokat a M.-eket, melyek a hossz, terület, térfogat és tömeg mérésére szolgálnak. A terület és térfogat mértékei könnyen visszavezethetők a hosszmértékekre s azért ennek lehetőleg pontos és állandó meghatározása a legfontosabb. A régieknél ugy az ó-, mint a középkorban, sőt egész a jelen század elejéig kisebb hosszmértékekül az emberi test méreteit (öl, láb, könyök, arasz, marok, ujj stb.), nagyobb hosszaságok mérésére a bizonyos idő alatt gyalog, lóháton stb. megtett utat használták (stadium). A tömeget közvetlenül nem tudjuk megmérni, hanem miután valamely testnek a tömege ugyanazon a helyen és időben arányos a test súlyával, a tömeg helyett közvetlenül a súlyt mérem meg. A súly és tömeg tehát két különböző fogalom s a mértékegységek mindig mint tömegmértékek vannak megállapítva. Valamely test tömege mindig ugyanaz, bárhová is viszem, de súlya (p. rugós mérlegen mérve) más az egyenlítőn, mint nálunk. A közéletben használt súlymértékek kifejezés tehát nem indokolt. A régebben és jelenleg használt legfontosabb M.-ek a mellékelt táblázatban foglaltatnak, mely azonban korántsem tárja elénk azt az óriási összevisszaságot, mely a méterrendszer behozatala előtt egész Európát ellepte. L. Méter.

[ÁBRA] RÉGEBBEN ÉS JELENLEG HASZNÁLT LEGFONTOSABB MÉRTÉKEK.

Mértékek ellenőrzése

tárgyában részletesen intézkedik az 1875. 58 438. sz. belügyminiszteri rendelet. A M.-t rendőri közegek és elsőfoku rendőrhatóságok, jelesül nagy- és kisközségekben a főszolgabiró, rendezett tanácsu városokban a tanács, törvényhatóságu városokban a rendőrkapitány, Budapesten a kerületi elüljárók teljesítik, különösen ugynevezett ellenőrzési vizsgálatok eszközlése által. Ha ily alkalmakkor a rendőrségi közeg valamely mérték v. mérő készülék hibás voltát bizton megállapítani nem képes, a legközelebi mértékhitlesítő hivatalhoz fordul tüzetes vizsgálat eszközlése végett. A hordókellenőrzéséről az 1874. 25 734. számu kereskedelmi miniszteri rendelet intézkedik.

Mértékhitelesítés

az a műszaki eljárása a hivatalos szerveknek, mely szerint a mértékül használatba venni szándékolt tárgyaknak, hossz-, súly-, űr- v. köb-, tér-, erő- stb. mértékeknek helyes, szabályos voltát köztekintéllyel megvizsgálják, megállapítják, megerősítik s ennek jelét rendszerint magán a mértéken feltüntetik. Az 1874. VIII. t.-c. értelmében közforgalomban csakis a törvényes határozmányok szerint hitelesített és bélyegzett mértékek használhatók. Közforgalmon kivül azonban bármily mértékek és mérőkészülékek alkalmazhatók. A M.-nél és a közfogalomban azoknak szabályszerü értékétől engedhető eltérések legnagyobb mérvét (hibahatárokat) a kereskedelmi miniszter határozta meg az 1874. 13 417. számu rendelettel. E tekintetben különbség van az u. n. szigoru mérlegek és a közönséges kalmármérlegek között. Arany, ezüst, platina, drágakövek, ékszerek és a gyógyszertárakban kiszolgáltatandó szerek szigoru mérlegekkel és súlyokkal mérendők. A szigoru mértékek ismertető jele egy a bélyeg mellé ütött hatágu csillag, a közönséges hitelesítési bélyeg a magyar korona. A M. végett a mértékhitelesítő hivatalok szervezvék. A törvényhatóságok saját költségükön kötelesek mértékhitelesítő hivatalokat fölállítani, melyek a hitelesítést az 1874. 13 417. számu földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteri rendeletben megszabott módon eszközlik. A hitelesítő hivatal személyzetét az illető törvényhatóság alkalmazza; a hitelesítést azonban csak a központi mértékhitelesítő bizottság kiküldöttje által megvizsgált és az illető hitelesítési ágra képesnek talált egyén teljesítheti. A mértékhitelesítői vizsgálat módozatairól egy 1875 jan. 8. kelt kereskedelmi miniszteri szabályzat részletesen intézkedik. A hitelesítő hivatalok a hitelesítésért díjat szedhetnek, melyek a törvényhatósági pénztárt illetik, ellenértékeül annak a tehernek, mely a törvényhatóságra a hitelesítési hivatal személyi és dologi kiadásai folytán hárul. A hitelesítés idíjakat a törvényhatóság állapítja meg, de csak a minisztérium által megállapított maximáldíjak határain belül.

Mértékilleték

a bányaadózások egy neme, mely az adományozott bányamértékek, vájnatelkek és kültelkek után időszakonkint fizetendő. Az osztrák általános bányatörvény, mely jelenleg nálunk is hatályban van, rendelkezései szerint, a mértékilleték minden 12 544-ölet tevő vájnamértéktől és minden 32 000 -ölet tevő külmértéktől, oly vájnamértékektől pedig, melyek ezeknél nagyobb v. kisebb mértéket tartalmaznak, nem különben a határközegektől azok területe arányában szabatik ki. A M. félévenkint előre, minden év jun. és dec. az illetékes adóhivatalnál fizetendő be. A M. a bányabirtokosoknak, bányavállalkozóknak más közszolgáltatásaival, különösen a bányaadóval össze nem tévesztendő. L. még Bányajog. - M. a verstanban, l. Időmérték, Metrum és Prozódia. - M. a zenében, l. Menzura.

Mértékletességi egyesületek

az Egyesült-Államokban, Angliában és Németországban keletkezett önkéntes társulatok, amelyeknek tagjai a szeszes italok élvezésétől való teljes v. részleges tartózkodást fogadnak s egyszersmind igéretet tesznek arra, hogy másokat is iparkodnak hasonló önmegtartóztatásra ösztönözni. Hazánkban szórványosan fordul elő, hogy egyes buzgó papok és közigazgatási tisztviselők tanács és rábeszélés útján a korcsmázástól iparkodnak az embereket visszatartani; előfordul, hogy különösen a róm. kat. vallásos társaságok felveszik működésük programjába a mértékletesség terjesztését is, e téren azonban nagyobb méretü s tervszerü munkásságot hazánkban nem találhatunk. L. még Alkoholizmus.


Kezdőlap

˙