Mettlach

falu Trier porosz kormányzóság Merzig kerületében, a Saar folyó és a trier-saarbrückeni vasútvonal mentén, (1890) 1480 lak., nevezetes kőedény-, agyag- és mozaik-gyára (a drezdai Villeroy & Boch cég tulajdona) egy régi (VII. sz.-beli) benedekrendi kolostorban, hol több mint 2000 munkás dolgozik. V. ö. Lager, Geschichte der Abtei M. (Trier 1875).

Mettmann

az ugyanily nevü járás székhelye Düsseldorf porosz kerületben, vasút mellett, (1890) 7829 lak., selyem- és pamutszövéssel, gombkötéssel, gépgyártással. Közelében van a Neanderthal mészkőbányával és a Neander-barlang.

Metulo

(Metulum), főváros az ókori Illiriában, az iapidok területén. L. Japyges.

Metus

(lat.) a. m. félelem. Az egyházjogban az előidézett kényszernél s ekként a szabad beleegyezés hiányánál fogva házasságbontó akadály, feltéve hogy nagy foku, vagyis olyan, mély felteszi, hogy a fenyegetett baj csakugyan súlyos, u. n. M. qui in constantem virum cadit (mely a bátor férfit is rettegésbe hozza). És ez a tárgyilag erős félelem (M. absolute gravis). A birói gyakorlat azonban a M. házasságbontó hatását az alanyilag erős félelemre (M. relative gravis) is kiterjesztette, mert in concreto az akaratra gyakorolt kényszerítő hatása ugyanaz. A M.-nak továbbá, hogy annak alapján a házasság felbontható legyen, folytonosnak kell lennie, azaz addig tartania, mig a házasság létrejön; igazságtalan erőszak által előidézettnek s közvetlenül a házasságkötés kierőszakolására irányzottnak. Az u. n. M. reverentialis v. respectus parentelae, vagyis a tisztelet a szülői akarat iránt, nem ok a házasság felbontására. Az 1894. XXXI., a házassági jogról szóló t.-c. 53. §-a szerint megtámadható a házasság kényszer miatt, ha azt valamelyik házasfél fenyegetéssel előidézett alapos félelem következtében kötötte. Kényszer címén a házasság megtámadására csak a kényszerített házastárs van jogosítva, és pedig attól a naptól fogva, amelyben a kényszer hatása alól felszabadult, számítandó egy év alatt. Ellenkező esetben a házasság megtámadhatóságára ugy kell tekinteni, mintha fenn sem forgott volna; vagyis a házasság kényszer címén többé meg nem támadható.

Metz

Lotaia német birodalmi kerület fővárosa és püspöki székhely, első rendü vár, 17 km.-nyire a francia határtól, a Seille és Mosel összefolyásánál, több vasúti vonal mellett, (1890) 60 186 lak., bőriparral, harangöntéssel, sör-, konzervgyártással, mészégetőkkel; vas-, fa-, bor-, gabona-, szárnyas- és gyümölcskereskedéssel. M. régibb részei, ahol az utcák szűkek, a Seille és Mosel közti dombsoron állanak, újabb részei pedig a Mosel szigetein. Terei közül a jelentékenyebbek: a Vilmos császár-tér, az eszplanad I. Vilmos császár érc lovas szobrával és Ney marsal szobrával meg szökőkúttal. Épületei közül a kiválóbbak: a város legmagasabb pontján álló Szt. István-székesegyház, kersztalaku bazilika (122 m. hosszu, 31 m. széles), amelyet a XIII. sz.-ban kezdtek építeni és a XVI. sz.-ban fejeztek be, szép üvegfestményekkel, értékes egyházi kinccsel és a D-i toronyban 13 000 kg. súlyu haranggal; a garnizon-templom gót toronnyal; az igazságügyi palota; a városháza, a fő pályaudvar és az 1870. elesett franciák síremléke. Közművelődési intézetek a nép- és középiskolákon kivül a városi könyvtár (55 000 kötet, 1146 kézirat, 400 térkép), botanikus kert, városi muzeum, a Migette-muzeum (a város multjára vonatkozó rajzok és képek), zene-, rajz-, kereskedelmi, kézimunkaiskola stb. Az erődítmények a körfalakon kivül mint egyes erősségek 8 km. átmérőjü körben nagyobbára a Mosel és Seille melletti magaslatokon állanak. M., a gallusok Divoduruma, a rómaiak korában Mediomatricum, Metae, Metis néven katonai állomás volt. Az V. sz. közepén a hunnok dúlták föl; de romjaiból kikelt és Austrasiának lett fővárosává. A merseni szerződés értelmében a K-i frank birodalomhoz került. A XIII. sz. elején szabad birodalmi várossá lett és gazdagságra tett szert. 1356. IV. Károly császár itt hirdette ki az aranybullát. 1444. René lotaiai herceggel szövetkezett franciák 6 hónapon át ostromolták. 1552. II. Henrik francia király Montmorency herceg vezérlete alatt álló csapataival elfoglaltatta. V. Károly sikertelenül igyekezett azt visszafoglalni. A vesztfáli béke által a franciák birtokában hagyatván, ezek erős várrá alakították és mint ilyent 1814. és 1815. a szövetségesek sikertelenül ostromolták. 1870 aug. itt vívták a franciák és németek azokat a véres csatákat, melyeknek az lett a következménye, hogy Bazaine és egész hadteste Páristól elvágatott és Metzbe záratott, ahol azonnal ostrom alá vették. A csatahelyeken, ugymint Colombey-Nouilly (aug. 14.), Vionville és Mars-la-Tour (aug. 16.) és Gravelotte-St. Privat (aug. 18.) mezején és halmain utóbb számos emlékkövet emeltek az elesett hősöknek. 1870 okt. 27. Bazaine éhség következtében a várat átadta a németeknek. Összesen kapitulált 6000 tiszt és 173 000 katona 1100 ágyuval. V. ö. Hist. générale de M. par les Religieux Bénédictins (6 köt., Metz 1775); Chabert, M. ancien et moderne (1881); Lang, M. u. Umgebung; L'armée de M. et le maréchal Bazaine (Páris 1871). M. püspökség közvetetlenül a pápai szék uralma alatt áll. Püspökei már a IV. sz.-ban voltak. 1552-ig a trieri érsekséghez tartozott. V. ö. Lepage, L'ancien diocese de M. (Nancy 1872); Bussler, Die Kriegerdenkmäler um Metz (2. kiad. 1896).

Metzener

Alfréd, német festő, szül. Niendorfban (Lauenburg) 1833 dec. 7. Münchenben Zimmermannak volt tanítványa, azután néhány évet Olaszországban töltött, 1867. pedig Düsseldorfban telepedett le. Tájképei közül említendők: Capri; Lago di Tenno; Castello di Tenno (1876. berlini nemzeti képtár); A Mesocco-völgy; Grindel-erdő; Gadmen-völgy; Il Molino del Bon (1891, düsseldorfi városi képtár); Völgy az Ortler mellett (1893).

Metzingen

város a württembergi Schwarzwald-kerületben, vasút mellett, (1890) 5311 lak., gyapju- és pamut-iparral, gépgyártással; sós fürdőkkel.

Metzsch

Károly György Levin, szász államminiszter, szül. Friesenben 1836 jul. 14. Lipcsében jogot tanult, s aztán Drezdában állami szolgálatba lépett; 1887. a belügyminisztériumba hivták meg, hol 1889. első tanácsos és a szövetségi tanácsban meghatalmazott lett; 1891. belügyminiszter; 1892 óta a külügyek vezetője.

Metzu

festő, l. Metsu.

Méu

khinai mérték, l. Mau.


Kezdőlap

˙