Mézgafejtő

(növ., mézgavezető, mézgatartó, mézga-csatorna, rosszul alkotott szóval mézgajárat, canalis gummifer), a sejtfal széthasadása meg a sejt felbomlásából keletkezik, s a sejt tartalma meg a fala mézgává alakul. A M. tehát a növény belsejének sejtköze.

Mézgafolyás

mézgaömlés, gummifolyás, mézgásodás (növ., gummozis), bizonyos fák betegsége, midőn sok mézgát választanak ki, ez magától tör elő a fából, lefolyik v. a felszinen összegyülve megszárad. Cseresznyefa, szilvafa, kajszinbarackfa gyakran szenved M.-ban. A M. a törzs bizonyos szövete sejtjeinek dezorganizációjából ered. A M.-nak kisebb foka, de a hevesebb bajnak kezdete az, hogy a rendes farétegben egyes edény fala mézgává alakul. Ha a baj már hevesebb, akkor a fatest újabb évrétegei rendellenesen képződnek, azután mézgává dezorganizálódnak. Gyakran a sejtromboló mézgaképződés egész a kambiumig halad, ezt is, azután a fa hársát meg a kérget is magával ragadja, mire a mézga kifelé kezd ömleni. Ez az állapot a fának már veszedelmes, mert a kambium elpusztulásával a fa tovább nem vastagodhatik, de a hárs szétbomlásával a fa életműködése is megzavarodik. Ilyen M. alkalmával több mézga lesz, mint amennyi a dezorganizálódó sejtfal. A cseresznyefa nagyfoku M.-ban pusztulni, száradni kezd. A gyümölcsfák M.-ának okai és körülményei még nem elegendőképen ismeretesek. A M. helyét azonban majd mindenkor nagyobb sebzés előzte meg, s benne plasztikus anyagok gyültek össze. Akkor is mutatkozik, ha nagy számu rügyet eltávolítunk a fáról. Ugy látszik tehát, hogy a M. akkor indul meg, midőn az új képződésre való nedv kellő módon fel nem dolgozható. A beteges ágat le kell vágni v. a kérget hosszában felhasogatni; ha a baj eredetét a termőhelyben gyanítjuk v. imerjük fel, a fát át kell ültetni.

Mézga-gyánta

(növ., gummi-resina, gummigyánta, nyálkagyánta), a gyántának v. párolgó olajnak mézgafajokkal való egyesülése, amiért a M. folyós v. puha. Ilyen a tömjén, a mirrha, az aszand, a gummigutti, az euforbium meg az ammoniakmézga; l. Aszandkoró, Bábakalács.

Mézgalakk

a. m. gummilakk, l. Gummilakkfa.

Mézgatermők

(növ.), l. Gyántatermők és Mézga.

Mezger

János György, hollandi orvos, szül. Amsterdamban 1839 aug. 22. Szülővárosában és Lejdában orvosi tudományokat tanult, s miután 1863. Lejdában habilitáltatta magát, több évig van Geuns tanár asszisztense volt az amsterdami klinikán; itt sikeresen kezelte a bénulás különböző nemeit a massage gyógymóddal, s nagy hirnévre jutott, 1889. pedig Wiesbadenbe költözött. Kezelésére nézve v. ö. Mosengeil, Verhandlungen des deutschen Chirurgenkongresses (Berlin 1875). L. Massage.

Mézhamisítás

l. Méz.

Mézharmat

(növ., melligo, mel aëris, ros mellis), cukortartalmu ragadós folyadék, a növények levelein mint egyenletesen fénylő firnászmáz v. apró csepp jelentkezik, sőt az alattok levő tárgyra is rácsepeg és megnedvesíti. Leggyakoribb a forró nyári hónapokban s főleg fás növényeken, különösen hársfán, juharon, szilfán, fűzön és diófán. Tartalma mannit, szőllő- és nádcukor, dextrin változó mennyiségben. Eredetéről többféle a vélemény. Unger tanárnak Graz környékén (1856) végzett kémiai vizsgálatai szerint a M. képződéséhez a bogárnak nincsen semmi köze, hanem a levél beteges váladékának tekinthető. A M. ugyanis csak a levél felső lapján és a napsütött helyeken fordul elő, árnyékban sohasem, és pedig oly hirtelen képződik, hogy régebben azt is hitték, hogy mint a harmat a levegőből hull. Lehet a M. a zárt bőrsejtek váladéka. De gyakran a levéltetvek terméke, melyek töméntelenül lepik el a levél visszáját meg a fiatal hajtásokat. Csőrükkel a növényből nedvet szivnak; az alfelükön v. a potrohon levő mézcsöveken a M. cseppjeit fecskendezik ki s ez az alattok levő levél felszinére hull. M. a levél visszáján soha sincs.

Meziád

kisközség Bihar vármegye belényesi j.-ban, (1891) 1535 oláh lak. Közelében barlang van, melynek előcsarnokában szép cseppkövek vannak, az előcsarnokból több csarnok és folyosó különféle irányban ágazik ki.

Mezičres

(ejtsd: mezier), Ardennes francia département fővárosa és erősség a Maas egyik félszigetén, vasút mellett, (1891) 6700 lak., vas- és rézolvasztókkal, súlyok készítésével és bőrcserzőkkel; szép gót templommal (1499-1626), amelyben 1570. IX. Károly Osztrák Erzsébettel tartotta esküvőjét. Mostani erődítményei Vauban korából valók. M.-t 1521-ben Bayard hősiesen megvédte V. Károly ellen, 1815. azonban a város 42 napi és 1870. 3 napi ostrom után megadta magát.


Kezdőlap

˙