Middlesex

(ejtsd: middlszeksz), 1. Rutland után a legkisebb angol grófság Hertford, Buckingham, Surrey, Kent és Essex közt, 734 km2 területtel, a DK-i részét magában foglaló Londont is beleszámítva, (1891) 3 251 703, London nélkül 554 619, 1 km2-re 756 lak. Nagyobb része sík föld; Londontól É-ra 120 m. Herford határán pedig 121 m. magas dombsor húzódik el. A Themze, továbbá Colne, Cran, Brent, Lea öntözik; azonkivül a Grand Junction-, a Paddinngton-, Regentt's-csatorna szelik át. A grófság nagy része rét és legelő; nagy területeket takarnak a faiskolák, zöldséges és virágos kertek. Az éghajlat nedves és nagyon változó. A vidéki lakosság nagyobbára állattenyésztésből és kerti gazdálkodásból ál. Városai nagyobb részt London külvárosai. V. ö. Pinnock W., The hist. and topogr. of M. (London 1824).

2. M., több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Massachusettsben (2200 km2 ter., 475 640 lak., Concord székh.), New-Yerseyben (1080 km2 ter., 56 290 lak., New-Brunswick székh.), Virginiában (390 km2 ter., 6750 lak., Saluda székh.) és Connecticutben (1120 km2 ter., 38 770 lak., Middletown székh.).

Middleton

város Lancester angol grófságban, 8 km.-nyire Manchestertől, az Irk mellett, (1891) 21 310 lak., pamutfonással és szövéssel, selyemiparral, kelmefestőkkel és vasöntéssel.

Middleton

Tamás, angol drámairó, szül. 1570 táján valószinüleg Londonba, megh. u. o. 1627. Jogot tanult és több drámát és vígjátékot irt, mely utóbbiakban kiváló hűséggel festi kora társadalmi életét. Leghiresebb darabja: The witch (nyomatott 1770); később együtt dolgozott Rowleyvel (The Sapnish gipsy) és Dekkerrel (The roa girl) stb. Összes munkáit legutoljára Bullen (8 köt., London 1885) adta ki.

Middletown

(ejtsd: middltaun), több város az É-amerikai Egyesült-Államokban; a jelentékenyebbek: 1. Middlesex county székhelye Connecticutben, 24 km.-nyire Hartfordtól, a Connecticut jobbpartján, vasút mellett (1890) 8013 lak., gép-, kés- és fegyvergyártással, porcelánkészítéssel és hajóépítéssel; őrültek házával és wesleyanus egyetemmel, amelyet 1832. nyitottak meg és mindkét nem részére nyitva áll. - 2. M., város New-York Orange countyjában, 146 km.-nyire Albanytól, vasutak mellett, (1890) 11 977 lak., gép-, kesztyü-, aratóeszközgyártással; örültek házával.

Midgard

(ó-skand. midghardh, ó-felném. mittilgart, angolszász middlangeard, a. m. a középső - azaz a világ közepén levő - lakás), a germán mitologiában az emberektől lakott föld neve. A Volupso c. eddai dal szerint a földkorongot Borr (l. o.) fiai Odion, Vili és Vé, emelték ki a tengerből, midőn a nap, a hold és a csillagok még szabály nélkül bolyongtak az égen. Az istenek ekkor megszabták a csillagzatoknak útjokat, a nap rásütött a hullámokból kiemelkedett M.-ra s most kizöldelt rajta a fű. Később az ázok közül Odin, Hönir és Loki M.-ra jönnek és itt életre ébresztik Askot (l. o.) és Emblát. M.-ot körülfogja a M.-kigyó (más néven Jormungandr), Loki (l. o.) szülöttje; valószinüleg a földet körül övező viztömegek jelképezése.

Midhat

pasa, török államférfiu, szül. Bolgárországban 1825. török szülőktől, megh. számkivetésben Taifban, Atrábiában 1884 máj. 8. Pályáját Ruscsukban kezdte 1840. mint irnok; megnyervén Fuad pasa kegyét, gyorsan emelkedett. Fuad nagyvezér kinevezte Bolgárországnak valijává (1865). 1867. tárca nélküli miniszterré, 1868. pedig Irak Arabi valijává nevezték ki. 1872. aug. 1. mint a török reformpártnak feje, nagyvezérré lőn. De miután Abd ul Aziz szuntánt korszerü reformterveinek megnyerni nem tudta, kegyvesztetté lett és okt. havában elbocsáttatott. 1875. aug. igazságügyminiszterré lőn, 1876 máj 11-én pedig a szofták segítségével az orosz érzelmü Mahmud Nedin nagyvezért megbuktatta és Abd ul Aziz szultánnak letevésében is (máj. 30.) volt része. Erre az államtanács elnökévé, dec. 16. pedig nagyvezéréé nevezték ki, mely állásban a nagyhatalmak fenyegető beavatkozását ügyesen kijátszván, dec. 23. alkotmányt hirdetett ki az egész birodalom számára, melynek tervezetét már jun. 1. tette volt közzé. Bizván e reform hatásában, kivitte, hogy a nagy nemzeti tanács a nagyhatalmak követeléseit elvetette, amire Oroszország azonban hadüzenettel válaszolt. A szerencsétlen háboru belső válságra is vezetett és midőn M. Abd ul Hamid szultán garázdálkodó kegyeltjei ellen erélyesen kikelt, a szultán, aki eleitől kezdve féltékeny szemmel kisérte M. növekedő népszerüségét, elfogatta s 1877 febr. 5-én felségsértés miatt sommás uton halálra itélte, az itéletet azonban kegyelemből számkivetésre módosította. 1878. az angolok befolyása folytán Sziria főkormányzójává, 1880. pedig Szmirna valijává nevezték ki. 1881. azonban megint elfogták és Abd ul Aziz szultánnak meggyilkoltatásában való részvétele miatt halálra itélték. Halálos itéletét ezúttal is számkivetéssé változtatták, mire Taifba (Arábiába) vitték, ahol meg is halt. V. ö Léouzon le Duc, M. (Páris 1877); Vasárnapi Újság 1872. évf. 541., 1876. évf. 403., 1884. évf. 325.

Midi

(Canaldu), Canal des deux Mers, du Languedic, nagy hajózó csatorna, amely a Garonnet a Földközi-tengerrel köti össze. Toulousenál indul ki a Garonnaból és Onglousnál szakad az Étang de Tahuba. Hossza 241 664 m., amiből 50 620 esik a Felső-Garonnera, 128 013 az Audera és 63 031 a Héraultra. Pierre Paul Riquet készítette el terveit és kezdte megépítését. 1681. nyitották meg. Építése 17 millió frankba került. Jelenleg alig használják. - M. du dent, l. Dent.

Midiniták

őskori néptörzs É.-Arábiában; az Akabah-tengeröböl mindkét oldalán laktak, legnagyobbrészt azonban az izraeliták területétől K-re vándoroltak. Midiantól, Ábrahám és Ketura fiától származtak; hozzájuk menekült Mózes. A birák idejében a M. többszörös betörésekkel zaklatták a zsidókat, mignem Gideon és Manassze törzzsel legyőzte őket, mire letüntek a történelem szinteréről.

Midillü

Leszbosz török neve, l. Mitilene.

Midin

(mydin), nem mérges ptomain, hullákban fordul elő.


Kezdőlap

˙