Mina

(gör.-lat.), bizonyos meghatározott súly- és értékegység (mint pénz = 100 drachma = 1/60 talentom), melyet a régi görögök súly- és értékrendszerükkel együtt Keletről vettek át. A M. súlya és értéke a különböző görög államokban nagyon eltérő volt, legfontosabbak voltak az eginai, eubeai és attikai rendszerek. Az eginai M.-t, mely a Kr. e. VII. sz.-ban egész Görögországban használatos volt, a hagyomány szerint Pheidon argoszi király hozta használatba; 617 g. súlya volt és körülbelül 63 frt 72 krt ért; az eubeai ellenben csak 437 g.-ot nyomott és 44 frt 25 kr.-nak felelt meg. Attikában Solon előtt a M. 598,95 g. nehéz volt, Solon pedig az eubeai értéket honosította meg és a M. súlyát 605 g.-ra emelte; e mellett azonban a régi is használatos volt. A mostani görög királyságban (az u. n. királyi) a M. 1500 drachma (l. o.) súlyu, vagyis 1˝ kg.

Mina

afrikai négertörzs, mely a Rabszolgaparton a Togo folyótól É-ra függetlenül él. Állítólag Braziliából hazaszabadult és portugálokkal keresztezett rabszolgák sarjadéka; szép testalkatuak, szabadságszeretők és a kereskedelmet közvetítik Afrika belseje, meg az európai faktoriák közt, amelyeknek erős és ügyes versenytársai.

Mina

valószinüleg az árja bevándorlás előtti korból fenmaradt barbár ind néptörzs, mely közel rokon a Mera nevü félvad néppel. Az Adsmirtól Dsamnáig nyuló hegyláncot lakja. Dsaipur radsput államban a lakosság tulnyomó része e törzshöz tartozik. A M.-k eleinte rabló módra garázdálkodtak, a XIX. sz.-ban azonban földmivelésre adva magukat, némileg megszelidültek.

Minaeusok

délarábiai nép az ókorban. L. Sábaiak.

Mináret

helyesebben: manárat (arab), a. m. világító torony, a mecsetek (l. o.) oldalán emelkedő karcsu, felső részében párkányzattal ellátott torony, mely különösen arra szolgál, hogy a Mu'ezzin (l. o.) onnan hivja a hivőket a kánoni imákra. Egyiptomban maadné-(azaz ezán helyé)-nek nevezik a M.-et. Magyarországban a török korból Egerben, Pécsett, Érden és Boros-Jenőben maradt meg a legszebb M.

Minargent

ezüstfehér szinü és fényü ötvény, melyet 1000 rész rézből, 700 rész nikolból, 50 rész volframból és 10 rész aluminiumból gyártanak.

Minas de Rio Tinto

közönséges Rio Tinto, bányaváros Huelva spanyol tartományban, a Sierra Morenában, a Rio Tinto forrásvidékén, terméketlen környéken, (1887) 10 671 lak. Hiresek a környékén levő rézbányák, amelyeket 1873 óta a Rio Tinto Company mivel sikeresen és bányáit Huelvával vasút által kötötte össze, ugy hogy az érceket a bányákból egyenesen a tengeri hajókra szállíthatja. Naponkint közel 2000 t. ércet exportáltak. A társaság tőkéje 120 millió márka; 10 000 munkást foglalkoztat és ennélfogva a világpiacon a rézárakra nagy hatást gyakorol. A városnak 1845. még csak 844 lakója volt és a rézbányák mivelése nemcsak M. fejlődésére gyakorolt nagy hatást, hanem a közeli helységeket Nervát (6431 lak.) és Zalameát (6240 lak.) is városokká alakította.

Minas Geraes

(ejtsd: minas zserais), Brazilia egyik legnagyobb állama Sao Paolo, Rio de Janeiro, Espirito Santo, Bahia és Goyaz közt, 574 855 km2 területtel, (1888) 3 018 807, 1 km2-re 5 lak. Az egész állam felülete 1000-1500 m. magas fensík, amelyet számos viszonylag alacsony hegylánc szel át. E hegyláncok közül a jelentékenyebbek a Sarra dos Aimores, Serra da Canastra, de Sao Marcos, de Mantiqueira, amelyben emelkedik az állam legmagasabb csúcsa, az Italiaia (2713 m.), a do Espinhaço. Ez utóbbitól Ny-ra fűvel és bokrokkal benőtt területek, ugynevezett campos terülnek el. A D-i és K-i vidékeken a gnájsz és gránit a tulnyomó; a Serra de Espinhaçóban pedig a kristályos palakőzetek a tulnyomók. M. közel fele a San Francisco vizkörnyékéhez tartozik, amely folyó itt 430 km.-nyi hosszuságban hajózható. Mivel azonban alsó részében vizesései vannak, a hajók a tengerbe nem mehetnek be. Hasonló akadályai vannak a hajózásnak a Rio Docen, a Jequitinhonhán és a Paranán. Az éghajlat a völgyekben és őserdőkben forró, a magasabb fekvésü camposok és a hegyek közt mérséklet. havat csak a magasabb hegycsúcsokon láthatni. A termékek különfélék; cukornád, kávé, maniok, banána stb. a védettebb helyeken terem, kukoricát és babot, továbbá búzát, rizst, pamutot, dohányt, burgonyát, árpát sokfelé termesztenek. Az állattenyésztés gyorsan fejlődik. Egykoron az állam legnagyobb gazdagsága bányáiban volt; aranyércet és gyémántot bányásztak leginkább; jelenleg azonban ezen foglalkozási ág nagyon aláhanyatlott. Némi fontossága maradt még a gyémántmosásnak a Serra do Espinhaço Ny-i lejtőjén levő folyókban, főképen Diamantina. Sertao de Abaete és Bagagem kerületekben. A ipar csekély jelentőségü. A benszülött indus lakosságból még mintegy 10 000 lélek él, akiknek legnagyobb része botokud. A lakosok többi része nagyobbára korcs. Főváros Ouro Preto (l. o.). Fontosabb helyek még Diamantina (l. o.). Sao Joao d'el Rei, Campanha és Minas Novas.

Minatio

(lat.) a. m. fenyegetés (l. o.).

Minbar

a mecsetekben a kiblát (l. o.) jelölő fülkétől jobbra elhelyezett szószék, melyet a prédikátor a khutba (l. o.) alkalmával elfoglal. Alminbar-ból lett az Európában elterjedt Almemor szó.


Kezdőlap

˙