Miopátia

(gör.), az izombetegségek foglalatja, ide tartoznak az izomgyuladás (l. Miozitisz), továbbá az izomcsúz, végre az izomsorvadások azon alakja, amelyet még az orvosok nagy része közvetlen izombajnak tekint. dystrophia musculorum, pseudohypertrophia.

Miopia

(gör.) v. közellátóság, az oly szemek fénytörése, amelyeknek tengelye a rendesnél hosszabb. (L. Fénytörés rendellenességei.) Az ilyen szemü ember csak az ő távolpontjáig lát tisztán, annál messzebbre nem, de éppen a távolpont messzesége szerint különböző a M. foka. Legkisebb foka a 0,25 dioptria, melynek távolpontja 4 méter; a 0,5 dioptria 2 méterig, az 1 dioptria 1 méterig enged tiszta látást. Tehát mennél nagyobb a M. foka, annál kisebb távolságig lát az ember, p. 5 dioptria 20 cm.-ig, 10 dioptria 10 cm.-ig, 20 dioptria 5 cm.-ig közelíti a szem távolpontját. A távolponton belül a közellátó szem is alkalmazkodik, még pedig mivel kisebb körben kell az alkalmazkodást kifejtenie, jóval közelebb veheti az ember a nézett tárgyakat, mint a rendes szemü ember. Ez magyarázza azt is, hogy a közellátó szemen jóval később vagy éppen nem áll be az öregkori messzelátóság (l. Preszbiopia). A közellátó szemü ember a messzelevő tárgyakat zavarosan, határozatlanul s a rendesnél nagyobbnak látja; ha tisztán akar a messzeségbe látni, konkáv szemüveget kell használnia. Közelre nézéskor nem kell neki szemüveg, ha M.-jának foka nem nagyobb 3 dioptriánál; ekkor ugyanis a rendes olvasótávolság még egybevág a szem távolpontjával. A 3 dioptriánál nagyobb M. szükségessé teszi, hogy olvasáshoz is legyen szemüvege, de gyöngébb, mint az, amellyel messzire lát a közellátó szemü ember. P. akinek M.-ja 5 dioptria, az messzire jól lát 5 dioptriás konkáv üveggel, olvasáshoz és iráshoz pedig 2 dioptriás szemüveg kell neki. Akinek igen nagy a M.-ja, p. 10-20 dioptria, annak nem adnak ilyen erős szemüveget, mert az igen erős konkáv üveg kápráztató, szédítő hatásu; a legerősebb szemüveg, amelyet kapnak, többnyire 8-10 dioptria. A kisebb és a közepes M. tehát 6 dioptriáig igen kényelmes a közelnézésre, finom tárgyakkal való foglalkozásra utalt embernek. Azért azonban még sem rendes dolog a közellátóság, mert veszedelme rejlik benne, fokozódni szokott a közellátóság; a szem megerőltetett használata közepes M. mind nagyobb-nagyobb fokuvá lehet, a nagyobb fokban közellátó szem pedig megvakulhat. Ugyanis a szem tengelyének az a megnyugvása, a mi a M.-t magyarázza, abból származik, hogy a szemgolyó hátulsó sarka ellágyul, tágulásra válik hajlandóvá s a szem megfeszülése folytán ki is tágul; a tágulás haladtával a M. mind nagyobb-nagyobb foku lesz, 1 milliméternyi megnyulás már 3 dioptriával növeli a szem fénytörését. Találtak már olyan szemet, melynek tengelye 36 mm. volt, holott a rendes szem 22-23 mm. hosszu, a megnyulás tehát 13 mm. volt. Azonban e tágulás folytán ritkul, sorvad az érhártya sorvadása elérheti a legtisztább látást érzékelő helyet, a szem sárga foltját, itt önkéntes vérzés is támadhat, ami nagy mértékben megrontja a látást, sőt a szem egészen is megvakulhat, hogyha a szem ideghártyája nem birja a tágulást követni, helyét hagyja (ablatio retinae). Továbbá a két szemet az együttműködésben, az összenézésben kormányzó szemizom is könnyen meggyöngül, nem birja a folytonos közelre nézést (asthenopia muscularis v. insufficientia, l. Asztenopia). Ez kezdetben abban nyilvánul, hogy a szem olvasásban hamar kifárad, később valóságos szétnéző kancsalság lesz belőle. Azt is számba kell venni, hogy ugy látszik, a M. öröklékeny, vagyis inkább a szemgolyónak az a tulajdonsága öröklődik át, hogy tágulásra hajlandó.

A M. fejlődése abban az életkorban van leginkább során, amikor az ember leginkább rá van szorítva szembe erőltetett használatára, t. i. az iskolázás éveiben; pedig ebben a korban még a szem hártyái is gyöngédebbek, tágulékonyabbak. Az u. n. iskolai betegségek között éppen a közellátóság vergődött legnagyobb nevezetességre. (l. Iskolai egészségügy.)

A szem fénytörése hibáinak s igy a M.-nak is a helyes magyarázata Donders hires hollandi tudóstól származik. Még csak nem régiben azt hitték, hogy a M. erősebb fénytörését a szemlencse domborubb volta okozza. Ennek költői kifejezését olvassuk Arany János Bolond Istókja 2. énekében:

De sorsa üldi a szegény vakot,

Kinek szemében a látlencse gömb.

Pontos vizsgálatokból tudjuk, hogy a közellátó szem lencséje csak olyan, mint a rendes szabásu szemé. A valódi M.-tól meg kell különböztetni a gyönge látást (l. Ambliopia). Az ilyen gyöngeségen nem lehet szemüveggel sem segíteni. A görög M. név egyébaránt maga is csak annyit jelent, hogy az ember hunyorogva néz. Ugyanis a közellátó embernek, ha nincs szemüvege, az a sajátsága, hogy a messzelevő tárgyaknak elmosódott képét ugy iparkodik tisztábbá tenni, látását javítani, hogy szemét összehunyorítván, a megszűkített szemrésen a fénysugarak szóródását kisebbíti. Magyarul németes kifejezéssel rövidlátásnak is nevezik, helyes magyarsággal közellátóság a neve. L. még Kancsalság.

Miorrexisz

(gör.), izomszakadás, az izmok átszakadása azoknak tulhajtott nyujtása által.

Miotikumok

l. Midriatikumok.

Miotomia

(gör.), az a sebészeti operáció, mellyel az izmot bőr alatt átmetszik abból a célból, hogy az izom zsugorodásából származó rendetlen végtagállást javítsák.

Miotonia

(gör.) a. m. izomfeszültség.

Mizon

(myosin), az izom ama fehérjéje, mely az elhalt izom fehérjéinek legnagyobb részét teszi. Az élő izomban nem M., hanem ennek anyaanyaga, a miozinogen fordul elő. A miozinogen M.-nál lesz, midőn az izom hulladermedt állapotba megy át. Ilyenkor a folyó miozinogen, valószinüleg erjesztő anyag befolyása alatt, a megalvadt M.-ná lesz. Az izmokból ugy állítják elő, hogy a összeaprított izmot 10%-os szalmiákoldattal dörzsölik össze és átszűrik; a szűredék tartalmazza az oldott M.-t, melyből 5-9-szer annyi viz hozzáadása által kiülepíthető. A szalmiákban oldott M. dializis útját sóitól megtisztítható. Ilyenkor a M. a dializatorban kiválik s vizzel mosható, mivel ebben oldható és az oldatok telítése, valamint 55-60 C°-ra felmelegítés által azokból kiülepíthető. Sósav befolyása alatt acidalbumináttá lesz az M.; az acidalbuminát visszaváltoztatható M.-ná, ha kevés mészvizben feloldjuk szalmiákkal telítve, az oldatot híg ecetsavval közömbösítjük.

Miozis

l. Midriazis.

Miozitisz

(gör.) a. m. izomgyuladás. A M. hevényes alakban csak fertőzéssel együtt járó sérülésből keletkezik, amidőn nagyobb beszűrődés és genyedés lehetnek következményei. Idült alakjában az elcsontosodó izomgyuladás ismeretes, M. ossificans, amely lassan előrehaladó betegség; sorra veszi a izmokat s azokban eleinte tömött kötőszöveti göböket támaszt, majd ezek elcsontosodása által működésüket megszünteti. Évek hosszu sorára terjedő, alig fájdalmas, gyógyulásra nem képes betegség. Némelyek az egyszerü izomcsúzt is gyuladásnak veszik, ez azonban nem jogosult.

Mi-partitum

a X-XIII. sz.-ban dívott felemás férfiruha, mely kétféle, p. vörös és fehér szinü kelméből készült és pedig ugy, hogy a kétféle szin a ruha jobb- és balfelőli részein váltakozott: jobbfelől a mell, a hát az alsó lábszár, viszont balfelől az ujj, a felső lábszár vörös, balfelől a mell, a hát, az alsó lábszár, viszont jobbfelől az ujj, a felső lábszár fehér kelméből volt. Az efféle ruhát többféle szinü és keresztbe v. merőlegesen fektetett sávokból is készítették. A pápa svájci őrsége ma is ilyen ruhát visel, mely vörös, sárga és fekete merőleges sávokból áll.


Kezdőlap

˙