Mundanus

(lat.) a. m. világi.

Mundella

Antal János, angol politikus, szül. Leicesterben 1825 márc. 28. Olasz származásu atyja politikai okokból Angliába menekült. M. a kereskedői pályára lépett és Nottinghamben több gyárat alapított. Ő volt az első, aki a munkások és a gyárosok között fölmerülő viszályok elintézését külön e célra alakított bizottságokra ruházta. 1868. Sheffieldben a parlamentbe választották, ahol nemzetgazdasági s tanügyi kérdésekben szokott felszólalni és csakhamar nagy hirnévnek örvendett. 1880-85-ig Gladstone alatt a nevelésügy vezetője volt, 1886. és 1892-94 márciusáig pedig az állásban maradt Roseberry alatt is, de mindőn a New-Zealand Company részvénytársulat, melynek igazgató tanácsosi tagja volt, többrendbeli visszaélés következtében pénzügyi válságra szolgáltatott okot, M.-nek a közvélemény hatása alatt állásáról vissza kellett lépnie. Munkái közül említendők: Education és Capital and labour.

Mundium

a régi germánoknál a szobad férfinak hatalma a gondviselésére bizott szabad egyének fölött. Nők M.-mal nem birhattak, ellenkezőleg M. alatt állottak, M. alatt csak szabad egyének állhattak. A szolga fölött való hatalom nem M. A M. alatt való állásnak oka az, hogy az illetők vagy nemöknél (nők) vagy koruknál (kiskoruak), vagy valamely testi fogyatkozásnál fogva (siketnémák, elmebetegek) jogilag nem voltak önállók. A M.-nak két neme volt: a családi hatalom, melyet a szabad germáén neje s gyermekei fölött gyakorolt, és a gyámság. A M.-hoz sok tekintetben hasonló, de részben máskép szabályozott függőségi viszony, mely azonban alapjára nézve a M.-tól lényegesen, abban különbözött, hogy önkéntes alávetésen alapult, volt az ugynevezett commendatio (1. o.).

Mundra

(Mandra), kisközség Fogaras vmegye sárkányi j.-ban, (1891) 1017 oláh lak.

Mundt

Tivadar, német iró, szül. Potsdamban 1808 szept. 29., megh. Berlinben 1861 nov. 30. Irodalmi és bölcseleti tanulmányokat végzett Berlinben, 1842. berlini egyetemi magántanár, 1848. boroszlói egyetemi tanár, 1850. berlini egyetemi tanár és könyvtárőr lett. Termékeny regényiró, kritikus és sikerült korrajzok szerzője volt. Regényeit és novelláit mint az Ifju Németország majd minden költői termékét az irányzatos elem előtőrbe lépése, a politikai és vallási vezéreszmék éles kidomborítása jellemzi a tiszta költői célok elhanyagolása mellett. Kritikai munkáiban részben egyetemi előadásait rendezte sajtó alá. Monográfiái, korrajzai és útleirásai is (Knebel jellemzése irodalmi hagyatékának kiadásában, Hippel, Thümmel, George Sand, Lamennais jellemzései, Spaziergänge und Weltfahrten, Völkerschan auf Reisen, Pariser Kaiserskizzen, Paris und Louis Napoleon, Italienische Zustände stb.) az élénk tollu, szellemes publicitára vallanak. Magyarul megjelent: Mirabeau gróf és a francia forradalom kitörése. Fordította Szokoly Viktor (Pest 1864). M. felesége M. Klára, 1. Mühlbach.

Mundum

(lat) a. m. tisztázat, tiszta irás.

Mundus

(lat.) a. m. világ, föld; M. vult decipi, ergo decipiatur, a világ meg akar csalatni, hát csalassék meg. Közhiedelem szerint Paracelsus mondta először, noha már Sebastian Brant 1494. kiadott Narrenschiff c. könyvében is meg van németül, igy: Die Welt die will betrogen syn.

Mundy

Jaromir báró, orvos, szül. Eichhornban (Morvaország) 1822., megh. Bécsben mint öngyilkos 1894 aug. 23. Mint a maltai lovagrend főorvosa nagy érdemeket szerzett az 1859. és 1866. osztrák háborukban, nemkülönben az 1878. boszniai okkupációban. Épp oly érdemeket szerzett a bécsi mentőtársulat alapítása körül, mely őt azután elnökévé választotta. A budapesti mentőtársulat alapításában és szervezésében is volt része, amiért azután a társulat tiszteletbeli tagjává választotta. A társulat érdekében M. felolvasásokat is tartott a magyar fővárosban. Munkái és dolgozatai egész könyvtárt tesznek ki és különösen a sebesült katonák ápolására és a mentők feladatára vonatkoznak. Más munkáiban az elmebetegséggel és egészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Halálának hire nálunk is nagy részvétet keltett.

Mundzuk

Attila atyja, az V. sz. első harmadában a hunnok keleti törzseinek vezére volt, aki, mint ilyen, kevesebbet szerepelt a történelemben, mint testvérei (Rua s Oktar). Az ó fiai, Attila és Bléda örökölték Ruának (433-435 között történt halála után a mai Magyarországot egészen magában foglaló hunn birodalom trónát is és ekként M. fiai egyesítették az összes hunnokat. L. még Attila és Bendeguz.

Muneddsim

(arab) a. m. csillagász. M. basi, a mohammedán udvaroknál alkalmazott asztrologus.


Kezdőlap

˙