Nátriumbikarbonát

l. Nátrium karbonátjai.

Nátriumborát

(bórsavas nátrium; helyesebben nátriumtetraborát vagy nátriumpiroborát). E só, melyet közönségesen boraxnak neveznek, ugy készül, hogy a vizben oldott bórsavat nátriumkarbonáttal telítik és az oldatot kikristályosítják; képlete (Na2B4O7+10H2O (l. bővebben Borax és Bórsav alatt).

Nátriumbromid

(brómnátrium). E fontos sót többféle módon kapják. Gyárilag ugy készül, hogy tiszta nátriumhidroxidoldatban annyi brómot oldanak fel, míg az oldat a bróm fölöslegétől sárga, amikor a N. és brómsavas nátrium képződnek. E sárga folyadékot beszárítják, a maradékot szénporral bensőleg elegyítik és erősen izzítják. Ilyenkor a szén redukáló hatása következtében a brómsavas nátrium is N.-dá alakul. Az izzított tömegnek vizzel való kivonása és ezen oldatnak kikristályosításával a N. egyhajlásu oszlopokban válik ki; képlete NaBr+2H2O. De készül ugy is, hogy vasport vizzel leöntenek és e folyadékba melegítés közben brómot öntenek. Ilyenkor a vas és a bróm egyesülése folytán vizben oldható ferrobromid képződik. Ezt az oldatot azután forró nátriumkarbonát-oldatba öntik és a keletkezett csapadékot leszűrik. A leszűrt oldatból a N. kikristályosítható. A N. vizben igen könnyen oldódik és sós ízű; oldható borszeszben is. Hevítéskor a kristályviz elillan belőle és megolvad. Az ilyen módon kapott vizmentes N. igen fontos gyógyszer. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos N. különösen brómsavas nátriummal és nátriumkarbonáttal ne legyen szennyezve. Fotográfiai célokra is használják.

Nátriumfluorid

(fluornátrium), NaFl v. NaF. Szintén só, amely sokfélekép készülhet, legegyszerübb a fluorhidrogénsav vizes oldatának nátriumhidroxid v. nátriumkarbonáttal való telítése és az oldatnak bepárologtatása által. A N. szintelen, néha opalizáló v. gyöngyházfényü kristályos test, amely hideg vizben nehezen (25 sr.-ben), forró vizben könnyebben oldódik, borszeszben pedig csaknem teljesen oldhatatlan. Hevítéskor bomlás nélkül, de igen nehezen olvad meg. Csípős ízü és lúgos kémhatásu. Fluorhidrogénsavval elegyítve a bepárologtatáskor nátriumhidrofluorid NaFl.HFl. keletkezik belőle. Mindkettő, de különösen az utóbbi az üveget megmarja, ezért az iparban üvegmarószerül használják.

Nátriumfoncsor

l. Nátriumamalgam.

Nátrium foszfátjai

az ortofoszforsavnak 3 nátriumsóját ismerjük:

Na3PO4

Na2HPO4

NaH2PO4

szabályos nátriumfoszfát

dinátriumhidrofoszfát

nátriumdihidrofoszfát

A szabályos nátriumfoszfát ugy készül, hogy dinátriumfoszfátot fölös nátriumhidroxiddal melegítenek és az igy kapott folyadékot besűrítik. Hatoldalu oszlopokban kristályosodik, melyek 12 molekula vizet tartalmaznak. Vizben könnyen oldódik, oldata a szénoxidot nagy mohósággal elnyeli, amikor nátriumkarbonát és dinátriumhidrofoszfor képződik belőle. A dinátriumhidrofoszfát előállítása ugy történik, hogy a foszforsavat melegítés közben annyi nátriumkarbonáttal elegyítik, hogy a folyadék gyengén lúgos kémhatásu legyen. Ezután a folyadékot átszűrik és kikristályosítják. Egyhajlásu, 7 molekula vizet tartalmazó oszlopokban kristályosodik. Vizben könnyen oldódik, oldata gyengén lúgos kémhatásu és igen sok szénoxidot képes elnyelni. Hosszabb ideig 200°-ra hevítve lassankint nátriumpirofoszfáttá alakul át. Leginkább gyógyszerül (natrium phosphoricum) használják. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos szulfátokkal, kloridokkal, legfőkép arzénnel ne legyen szennyezve. A nátriumdihidrofoszfát akkor képződik, ha a szabályos sót hosszabb ideig fölös foszforsavval melegítjük és az oldatot besűrítjük, amelyből a kihüléskor rombos oszlopokban kiválik. Vizben könnyen oldódik, oldata savannyu kémhatásu. Erős izzításkor metafoszforsavas nátriummá alakul.

Nátriumföldpát

(ásv.), l. Albit és Földpát.

Nátriumhidrokarbonát

l. Nátrium karbonátjai.

Nátriumhidroxid

(nátronlúg, marónátron, marószóda), NaOH. Képződik olyankor, ha a nátrium a vizre hat. Többféle módon készülhet; gyári előállítása nátriumkarbonátból ugy történik, hogy e sót vizben oldják és forralás közben ez oldathoz oltott meszet addig kevernek, míg a leszűrt folyadék sósavval elegyítve többé már nem pezseg. Ilyenkor cserebomlás révén oldhatatlan kalciumkarbonát és oldható N. keletkezik. A forró folyadékot nagyobb palackba öntik és a kalciumkarbonát meg a fölös kalciumhidroxid leülepedése után a tiszta folyadékot lefejtik. E maró folyadék a N. vizes oldata és közönségesen nátronlúgnak nevezik. A lúgot eleintén vas üstben besűrítik, de mikor már annyira tömény lett, hogy a vasat is megtámadja, ezüst csészébe átöntik és ott addig hevítik, míg vizgőz többé nem távozik. A megolvadt tüzes N. a kihüléskor kristályos tömeggé mered meg. A kereskedésben darabokban vagy rudacskákban fordul elő. Az előállításnál különösen arra kell ügyelni, hogy az egész művelet alatt a N. levegővel lehetőleg ne érintkezzék, mert a N. a levegőből mohón szí szénoxidot és igy esetleg sok nátriumkarbonáttal lesz szennyezve. Igen nagy mennyiségü, de kevésbé tiszta N. (u. n. szappankő) készül a Leblanc-féle szódagyártásnál a szóda kikristályosítása után visszamaradt u. n. anyalúgból.

A tiszta, vizmentes N. fehér kristályos test, amelynek fs. 2,13. Vörös izzáson szintelen, sűrü folyadékká olvad meg. A levegőn könnyen szétfolyik és vizben igen könnyen (0,47 sr.-ben) oldódik, ugyszintén borszeszeben is. Vizet és széndioxidot igen mohón szí magába, ezért jól zárt edényben tartható el. A N. vizes oldatának (nátronlúg) fs.-a annál nagyobb, minél több N.-ot tartalmaz feloldva, ami a következő táblázatból is kitünik:

% NaOH

fajsúly

%NaOH

fajsúly

1

1,012

30

1,332

5

1,059

40

1,437

10

1,115

50

1,540

20

1,225

60

1,643

A nátronlúgnak vagy a szilárd N.-nak tiszta N. tartalma normálsavval (sósav, kénsav stb.) való megtitrálás útján határozhatjuk meg. A N., ugyszintén ennek oldata nagyon maró és mérges, oldata a bőrt sikamlóssá teszi, mivel a bőr epidermisét feloldja; igen híg oldata is erősen lúgos kémhatásu. A savakat igen könnyen telíti, amikor a megfelelő nátriumsók képződnek. A zsírokat és olajokat elszappanosítja, ezért főleg a szappangyártásnál használják, de ezenkivül igen sok kémiai műveletben is alkalmazzák. A magyar gyógyszerkönyvben 32%-os (fs. 1,35) oldata hivatalos.

Nátriumjodid

(jódnátrium). E fontos só káliumjodidhoz (l. o.) hasonló módon készül, azzal a különbséggel, hogy készítéséhez természetesen a megfelelő nátriumvegyületeket használják. Színtelen egyhajlásu kristályokból áll, amelyek 2 molekula kristályvizet tartalmaznak. Vizben igen könnyen (0,6 sr.) oldódik. A levegőn nedvességet szí magába és a fénytől lassacskán elbomlik, ezért jól záró sötét edényben tartandó. Igen fontos gyógyszer, amelynek szennyezései a káliumjodidéval megegyezők.


Kezdőlap

˙