Negoi

(Nyegoj), Fogaras vármegyében, a Fogarasi-havasokban emelkedő meredek hegycsúcs (2536 m.), mely egész Erdély legmagasabb csúcsa. A N. Kercisorától D-re, a román határon emelkedik. Leginkább Felek, Felső-Porumbák v. Felső-Kerc felől szokták megmászni. A N.-on a Siebenbürg. Karpathen-Verein menedékházat épített. A N. közelében több szép hegyi tó van.

Negol

nemzetségéből Lőrinc és Bereve már 1247. választott birák voltak. A nemzetség Gömöri- és Máriássy-ágának őse Szepesi Gala, kinek két idősebb fia 1270 előtt az országból kiköltözött, Márk azonban benmaradt s fiai a nemzetséget fölvirágoztatták; igy Batiz 1275. Zálog (Zalong, Szalók) és Mátéfalva helységet kapta. 1279. testvéreivel, Miklóssal, Péterrel, Márkkal, Jánossal és Mihállyal együtt benépesítette Csetenyét, melyet a nemzetség még IV. Bélától nyert adományul. Batiz megkapta IV. Lászlótól Szőllős várát, ezt azonban már 1291-ben elcserélte Simonfi Miklós és Simon Gömör nevü helységével s oda átköltözve, a Gömöry-család őse lett. Középső testvére Márius v. Márk (1270-82) a márkusfalvi Máriássy-családot alapította. A nemzetségnek 1275-1352 közt Baranyában, Gömörben és Szepességben 20 birtoka volt. V. ö. Wertner, nemzetségek (II. 213-218).

Negoslavci

politikai község Szerém vmegye vukovári j.-ban, (1891) 1261 horvát-szerb lak.

Negotin

Krajna szerb kerület fővárosa, 7 km.-nyire a Dunától, közel a bolgár határhoz, mocsáros síkságon, (1890) 5386 lak., vörösbortermeléssel. Szerbia K-i részében a kiviteli kereskedés centruma.

Negotium

(lat.) a. m. foglalatoskodás, munkálkodás, üzlet, kereskedés; negotiorum gestio, megbizás nélküli ügyvitel (l. o.); negotiatio, tárgyalás, alkudozás, különösen értékpapiroknál.

Negra

spanyol kikötőváros a Földközi-tenger mellett, 5,5 km.-nyire Albunol (l. o.) várostól, melynek kereskedését és forgalmát közvetíti.

Negretti

a merino-juhok egy faja; l. Juh.

Negri

1. Konstantin, román iró és politikus, szül. Jassiban 1812. ősnemes bojár családból, megh. 1876. Tanulmányait a szülei háznál és később Párisban végezte. Hivatalt sohasem viselt, de hazája érdekeit mindig védelmezte s előmozdította. Hogy Moldva és Havasalföld végleg egyesülhettek, első sorban az ő érdeme. Cuza több ízben miniszterelnökséggel kinálta meg, de állandóan visszautasította.

2. N. Kristóf, olasz közgazdasági iró, szül. Milanóban 1809 jun. 13., megh. Torinóban. 1890. Paviában, Grazban és Bécsben jogot tanult, 1843-48. a padovai egyetemen az államtudományok tanára volt. 1848., miután a piemonti forradalmi mozgalmakban részt vett, meghivták a külügyminisztériumba, hol az olasz konzulátusi intézményt újra szervezte, a sajtóban pedig hazája kereskedelmének emelésén fáradozott. Midőn a kormány Firenzébe költözött, N. ott az olasz földrajzi társulatot alapította, melynek öt éven át elnöke volt. Ezután kiadta fő művét: La storia politica dell' antichita paragonata alla moderna (Velence 1866) és Torinóban nyugalomba vonult. Irta még: I passati viaggi antartici e l'ideata spedizione italiana (Genova 1880); Le memorie di Giorgio Pallavicino (Torino 1882).

Négrier

(ejtsd: négrié) Ferenc Oszkár de, francia tábornok, szül. Belfortban 1839 okt. 2. A st. cyri katonai intézetből mint hadnagy lépett be egy vadászezredbe (1859), mire Rómában és Afrikában szolgált, ahol a Bu-Amenas törzs felkelését elfojtotta. 1870. a St. Privat mellett vívott csatában megsebesülve, a németek fogságába esett, akik kórházba szállították. Onnan megszökött és az északi hadsereg soraiban tovább harcolt. A béke megkötése után Algeriába küldték, ahol 1883. dandártábornokká lett. 1884. Tongkingba küldték, 1887. visszatért, 1889. mint hadtestparancsnokot Belfortba küldték, 1894. pedig a hadsereg főfelügyelőjévé és a legfőbb hadi tanács tagjává nevezték ki. Ebben az állásban az 1895. őszi nagy gyakorlatokban is volt része. A franciák rendkivül sokat várnak e merész, goromba és embereinek életét semmire sem becsülő tábornoktól. Mozgósítás esetére N. van a Vosges-hadtest fővezérének kiszemelve.

Negritók

(l. Ázsiai népfajok képmellékletét, II. köt.), a Filippini szigetek benszülött lakói, kiket a később bevándorolt maláj törzsek a síkságokról a hegyekbe szorítottak föl; az alacsony műveltségü nép tömegesen Luzon É-partján, szétszórva az összes Filippini szigeteken lakik. Nevüket (N. a. m. kis négerek) a spanyoloktól kapták; ők saját magukat aita vagy eta néven hivják.


Kezdőlap

˙