Négyzetszám

minden oly szám, mely egy egész számnak négyzetre emelése, vagyis önmagával való szorzása által keletkezett. P. 1=1 ´ 1. 4=2 ´ 2, 9=3 ´ 3, stb.

Nehalennia

a germán mitologiának nőalakja, akinek több felirásos képét találták meg. Némelyek szerint a termékenység v. a hajózás istennője, mások szerint N. a. m. «megölő» és igy halotti istenség volt.

Neheim

város Arnsberg porosz kerület ugyanily nevü járásában, vasút mellett, (1890) 6236 lak., lámpagyárral és kémiai fapreparatumok készítésével.

Nehemiás

(héb. Nechemja, a. m. isten vigasztalása), zsidó próféta és Artaxerxes Longimanus persa király pohárnoka, kit a király saját kérelmére Kr. e. 445. mint persa helytartót Jeruzsálembe küldött. N. újra felépíttette Jeruzsálem kapuit és falait. A N. nevén ismert ószövetségi könyv Ezrá könyvének közvetlen folytatása; ezért a görög bibliafordítások N. könyvét mint Ezrá könyvének második részét adják.

Nehemiás

esztergomi érsek volt I. Géza és Szt. László királyok idejében; 1074. jelen volt a garam-szent-benedeki apátság alapítólevelének kibocsátásánál. Hozzá intézte 1077 jun. 9. VII. Gergely pápa azt a hires levelét, melyben felszólítja a királlyá választott Szt. Lászlót, hogy határozottabban, nevezetesen követek küldése által nyilatkoztassa ki a szentszékhez való ragaszkodását.

Neher

Bernát, német festő, szül. Biberachban 1806 jan. 16., megh. Stuttgartban 1886 jan. 17. Stuttgartban Danneckernek és Hetschnek, Münchenben Corneliusnak volt tanítványa, azután 4 évet töltött Rómában. 1841. a lipcsei művészeti akadémia igazgatója, 1846. a stuttgarti művészeti iskola tanára lett, 1854-79. annak igazgatója volt. Művei közül említendők: A naimi ifju föltámasztása (1831, stuttgarti muzeum); a müncheni Isar kapu festményei; a weimari nagyhercegi kastély Goethe- és Schiller-szobájának festményei (1836-47); Krisztus keresztre feszítése (ravensburgi kat. templom); Krisztus levétele a keresztről (stuttgarti képtár); A tavasz (királyi palota Stuttgartban); Noé hálaáldozata; Krisztus, a gyermekek barátja; Ábrahám könyörgése Sodoma városáért; stuttgarti templomok festett ablakaihoz készített kitünő kartonok stb.

Nehezék

volt súlymérték, a lat 1/4 része a. m. 4,375 g.

Nehéz fémek

E névvel jelölték a régibb kémikusok azokat a fémeket, amelyeknek fajsúlya 5-nél nagyobb volt, megkülönböztetésül az 5-nél kisebb fajsúlyu könnyü fémektől. Noha e megkülönböztetés nem tudományos értékü, azért a gyakorlatban még manapság is használják.

Nehéz hallás

l. Süketség.

Nehézkedés

l. Gravitáció.


Kezdőlap

˙