Németesség

l. Germanizmus

Német festészet

l. Német művészet.

Német filologia

l. Filologia (VII. köt. 199. old.).

Német filozofia

A német tudományos irodalomban a filozofia terén létrejött alkotásokat az első helyek egyike illeti meg. A skolasztikában a németek eégszben alárendeltebb szerepet visznek, de e korban a tudomány nyelve nemzetközi s maguk a tudósok sincsenek a röghöz kötve. A kiváló Albertus Magnus (1193-1280) sváb születésü, Párisban is tanít. Fontosabb a német misztka, mely a német prédikációból indul, a német népnek mitegy lelkéből tör elő, s hatással van a német szellem fejlődésére. Itt mindenekelőtt Eckhart mester említendő (1260-1328) és népes iskolájából Johann Tauler, Heinrich Suso, Jogann Rusbroek, az Eine deutsche Theologie ismeretlen szerzője, de filozofiai szempontból csak Eckhart fontos, a misztika folytatása nem filozofiai, hanem vallási mozgalom és Paracelsus meg Jacob Böhne sem jeleznek e tekintetben új irányt. A N. igazi kezdője Leibniz (l. o.) akinek monadologiájában és idealizmusában az európai gondolkodás nagy áramlatai és eszméi sajátos, a német nemzeti szellemet kifejező szint és alakot öltenek. Leibniz-cel a német szellem a filozifia terén a vezérlő szerpét foglalja el; nagy fontosságu volt, hogy Leibniz nagy, de rendszeresen össze nem foglalt gondolatait Christian Wolf (l. o.) az iskola, általában az oktatás számára rendszeresítette; e gondolatok Wolf előadásában vesztettek ugyan erejükből, eredetiségükből és belső összefüggésükből is, de Wolf pedáns szigorusága és pontossága a gondolatok előadásában a legjótékonyabb fegyelmező erőnek bizonyult a német gondolkodás történetében és nem jogtalanul mondották Wolfot: praeceptor generis humani, az emberi nem tanítójának. A Leibniz-Wolf-féle iskola, mint rendesen nevezik, számos kiváló féfiut nevelt, Bilfingert, Baumeistert, Baumgartent, az esztetikának mint külön tudománynak megalapítóját, meiert, Knutzent, Kant tanítóját; és akik nem tartoztak is szorosan ez iskolához, mint Crusius, Lambert, Tetens, továbbá az u. n. fölvilágosítók, népszerüsítők: Reimarus, Eberhard, Platner, Tetens s mások súlyob befolyása alatt állottak és belőle indultak. Maga Kant is, kiben a német szellem filozofiai ereje kulminál. Wolf iskolájában nevelkedett és ez iskola szellemének bélyegét hordozza. Kanttal kezdődik a németek filozofiai szerepének fénykora. A Kant indította mozgaomnak nincs az újabb korban párja. Már a mult század kilencvenes éveiben egész irodalom keletkezett nézeteinek cáfolására, védelmére, magyarázatára, tovább felesztésére. Igen fontos volt, hogy a nagy német irók is foglalkoztak Kanttal és köztük Schiller oly mélyen hatolt Kant műveinek szellemébe, hgoy az esztetikában tovább is képezhette Kant nézeteit. A legnagyobb hatással volt azonban Kant filozofiájának sorsára Fichte (1762-1814) föllépése, ki Kant filozofiáját abban az irányban viszi tovább, melyet Schelling (1775-1854) és Hegel (1770-1831) fejlesztenek s világra szóló jelntőségüvé tesznek. Kant, Fichte, Schellin, Hegel összefüggő fejlődésnek a kiemelekedő tagjai. Kant az elme mivoltát vizsgálja, a tapasztalat új elméletét adja, az ismerettant megalapítja és az erkölcstan terén a német szellem sajátosságait leghivebben juttja kifejezésre. Fichte Kant filozofiájának idealisztikus mozzanatai fejleszti tovább és a módszerben kisért meg új ösvényeket. Schellingben a Kant-Fichte-filozofia elemei a kor esztetikai és természettudományi törekvéseivel olvadnak sajátos egységgé össze; Hegel az egész irány gondolatai rendszeresíti, egységes kapcsolatba hozza és impozáns rendszerré alakítja. Ugyanekkor Herbart (1776-1841) és Schopenhauer (1788-1860) is föllépnek, ugyancsak Kantból indulva, de a kor áramlataival ellentétes irányban, ugy hogy csak az előbb említettek idealisztikus gondolatáramlatának lezajlása után, az ötvenes években jutank érvényre. Herbart jelentősége lélektanában és pedagogiájában, Schopenhaueré sajátos pesszimizmusában, melyet első rangu irói erejével hirdet, keresendő. Kisebb jelentőségü e korbeliek közül Fr. H. Jacobi, ki az értelemmel szemben az érzelem jelentőségét vitatja. Kanttól csekélyebb mértékben eltérő tanítványok: Krug, kinek művei Magyarországon is elterjedtek, Schultz, Feinhold és mások. FriesJacobihoz áll közelebb. Schelling kövewtői közt kiváló természettudósokat is találunk: Steffens, Oken és mások. Krause eleinte Schellinget követte, később önálló rendszert alkotott, melyet főleg Ahrens, Leonhardi és mások; a mester nehezen érthető nyelvét közértheővel pótolva, Németország határain tul is terjesztettek. Külön helyet foglal el Schleiermacher, Kantból indul és saját vallásfilozofiai nagy gondolatait benső módon kapcsolja össze filozofia meggyőződéseivel. Hegel iskolája nagy hatással volt az európai gondolkodásra, valamennyi szellemi tudomány érezte jótékony hatását. Az iskola korán oszlott két ágra, a jobb oldal a pozitiv vallásoz húzódott, a bal inkább panteista és ateista irányba tért. A teisták közül kiváltak Ulrici, J. H. Fichte, Weisze, Carriere, a baloldaliak csakhamar a materalizmusnak hódoltak, melyhez Feuerbach is elég közel áll. Hegel felfogása főleg a filozofia történetirását alakította át, ide tartoznak a filozofia történetének legkiválóbb művelői: Kuno Fischer, Erdmann, Zeller; az eszttetika terén is Hegel gondolatai termékenyítő hatással voltak, mint Carriere, Weisze, Vischer, Köstlin, Zeising művei bizonyítják. Külön említést érdemel a nagy hirü David Strausz (1808-74), ki az evangeliumok történetének kritikai feldolgozásával európai mozgalmakat keltett. Hegel iskolájának feloszlásával tért nyertek Schopenhauer, Herbart, kinek igen tevékeny iskolája (Hartenstein, Drobisch, Zimmermann, Waitz, Strümpell, Lott, Volkmann) Magyarországon is az ötvenes és hatvanas években a középiskolai filozofiai tankönyvek révén elterjedt. Sajátos katolikus filozofiai mozgalom is terjedt ez időben, melynek fő képviselői: Baader, Bolzano,Hermes, Günther. Schopenhauer követői közül a legtevékenyebb Frauenstädt; újabban Schopenhauer-féle gondolatoknak tovább fejlesztését pártatlan külső sikerrrel kisérelte meg Ed. V. Hartmann philosophie des Unbewussten címü művével, mely igen gazdag irói tevékenységének első műve volt. Az ötvenes években föllendült a materialisztikus irány, melyeta baloldali hegelianusok («ifju hegelianusok») is előkészítenek; ez irány főbb szóvivői Carl Vogt, Büchner, Moleschott, Czolbe. A hatvanas évek óta különböző riányok mutatkoznak, Lotze a német idealizmus értékes gondolatait össze akarja egyeztetni az exakt tudományok szellemével; Mikrokosmus címü három kötetes műve a legnemesebb nyelven, művészi formában adja képét egységes, gazdag gondolatvilágának. Kant művének megújult tanulmánya folytán új-kantianus iskola keletkezett; ide tartozik a materializmus tudós és szellemes történetirója Fr. Alb. Lange, Cohen, Vaihinger, Brenno Erdmann, de közel állnak hozzá nagy természettudósok is, első sorban Helmholtz. Realisztikus irányu filozofusok. Wundt, ki főleg a lélektan és logika terén szerzett nagy érdemeket az exakt tudományok eredményeinek számba vételével, illetőleg filozofiai feldolgozásával, továbbá Dühring, kinek munkásságán Comte és az angol realisták hatása félreismerhetetlen. A régiebbek közül pótlandók: a külön álló Trendelenburg, ki Aristoteles nyomán halad s főleg mint logikus kiváló, Beneke, kinek realisztikus eszméi és lélektani kutatásai a maguk idejében kevés figyelmet keltettek, Steinthal és Lazarus, kik Herbart befolyása alatt főleg a nyelvfilozofia és a néplélektan terén, melyet megalapítottak, jelentősek. Jelenleg inkább a logika és ismerettan, a lélektan, a filozofia története terén igen élénk filozofiai tevékenység van, melynek szolgálatában számos kitünő folyóirat is áll, de nem hiányoznak a rendszert alkotó kisérletek sem, ámbár ezek közül eddig egyik sem tudott általánosabb érvényességre szert tenni.

Német-francia háboru

l. Németország (története).

Német gyarmatok

A 80-as évek közepén ébredt föl Németországban a hajlandóság tengerentuli gyarmatok szerzésére. Az első lépést erre nézve Lüderitz brémai kereskedő tette meg Angra Pequena megszerzésével. Jelenleg a N. a következő:

[ÁBRA]

Az afrikai gyarmatokat jelenletg a birodalmi külügyi hivatal kormányozza egy gyarmattanács segítségével. A kormányzás költségeit pedig a birodalmi törvényhozás szabja meg. V. ö. Reinecke, Koloniales Jahrbuch (1888 óta), Mitteilungen aus d. deutschen Schutzgebieten (kiadta Dankelmann, 1888 óta); Volz, Unsere Kolonien (1891).

Német gyömbér

(növ., Arum maculatum L.), l. Kontyvirág.

Németh

1. Antal (bejczi), pedagogus, kir. főigazgató, szül. Beicen (Vas 1838 jan. 17. A középiskolai tanulmányokat a szombathelyi, győri, nagszombati, esztergomi gimnáziumokban végezte. A tanári pályára a budapesti egyetemen készült elő s ugyanott tette le a tanári vizsgálatot. Azután a még akkor német tannyelvü budai főreáliskolában alkalmazták. Itteni állomását 1861 hagyta oda s a budai főgimnázium helyettes tanára lett, de még ugyanebben az évben a pozsonyi főgimnáziumhoz tétetett át. 1864 rendes tanárrá nevezték ki s mint ilyen működött 1872-ig, mikor Esztergom, Komárom, Győr vármegyék tanfelügyelőjévé nevezték ki. 1878. pedig a győri tankerület főigazgatójává tették, 1884-ig a győri, soproni, pécsi tanítóképzők felügyeletét is rábizván. 1884 aztán addigi tankerületét a miniszter kettőre, a győri és pécsi kerülere osztotta fel s neki a győri keületet adta. Mint tanfelügyelő s főigazgató sokat tett a tanügy emelésére s e melett az egyesületi életet is virágzóvá tette. A tanügy terén szerzett érdemeiért kir. tanácsosi címet kapott. Önálló munkái: A pozsonyi elemi iskolák, Ewas über unser Schulwesen; Történeti zsebszótár (Pozsony 1867); Sokrates (u. o. 1869); Mikor remélhetjük népnevelésünk előmenetelét? (u. o. 1872); Az öngyilkosságról (Esztergom); Magyar-latin és latin-magyar zsebszótár (u. o.); Kairói lázadás (németből, u. o.) stb.

2. N. Albert, volt országgyülési képviselő és szabdsághős, szül. Heves vármegyében 1820., megh. Puszta-Császon 1887 máj. 28. Filozofiát és jogot tanult Szombathelyt, Pesten, Pécsett és Egerben; 1840. ügyvédi vizsgát tett s Keglevich Miklós pártjában élénk részt vett a megyék kormányellenes mozgalmaiban. 1844. Heves vmegyében szolgabiró volt, s az 1848-iki országgyülésre megválasztatván, a szélső baloldalhoz csatlakozott, majd maga is katonának állt a 17-ik huszárezredbe és Dembinszky, Guyon, utoljára pedig Perczel hadosztályában szolgált. A világosi fegyverletétel után besorozátk Wallmoden gróf ezredébe, de ez hazabocsátotta N.-et, ki hevesi jószágára ment gazdálkodni. Az 1861-iki országgyülésre megválasztották képviselőnek, s ekkor a határozati párt hvie volt; mint izgatót több ízben elfogták s 1864. négy hónapra be is börtönözték Pesten. Kiszabadlulva, a kiegyezés alatt vezérszerpet játszott a hevesvármebyei ellenzék sorában, s midőn a forrongó vmegyét az Andrássy-kormány két ízben is ostromállapotba helyezte, N. és három társa ellen fölségsértési és hűtlenségi pert indítottak. Fölmentetvén, mindannyiokat nagy lelkesedéssel választották meg képviselőnek, mire kieszközölték a királyi biztos visszahivatását Heves vmegyéből. 1871. fia, Albert halála annyira megrendítette n.-et, hogy két évig visszavonult a közügyektől, de midőn 1873. Hódmező-Vásárhely újra megválasztotta képvisleővé, ismét elfoglalta régi helyét a szélsőbalon, melynek haláláig hive maradt.

3. N. Imre (nyéki), miniszteri tanácsos, szül. Aradon 1839., megh. Budapesten 1895 jan. 20. Tanult Pozsonyban és Bécsben. 1867. A földmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi minisztériumba lépett. Gorove István az elnöki titkár teendőivel bizta meg, majd őt bizták meg az 1873-iki bécsi nemzetközi kiállítás magyar osztályának a rendezésével. A következő évben már miniszteri tanácsos volt és mint ilyen az elnöki osztályt vezette; 1882. a fiumei magyar királyi tengerészeti hatósághoz osztották be, amely hatáskörében 1886-ig működött. Ekkor a kereskedelmi miniszter a kereskedelmi muzeum élére állította. E minőségben szervezte és berendezte az új és modern intézetet s ennek keretében ő honosította meg a szakkiállításokat (bőr-, agyag-, üvegipar stb.). 1893. Kinevezték az ezredéves kiállítás igazgatójává. Lázasan, megfeszített erővel fogott a munkához, az első szervezési munkálatokat ő vezette s a kiállítás sikerének alapját ő vetette meg. Számos magas kül- és belföldi rendjelnek volt a tulajdonosa.

4. N. Imre Gellért, kat. áldozópap, egyházi, köz- és mezőgazdasági iró, szül. Pápán 1859 okt. 15. Belépvén a szt. Ferenc-rendbe, a bölcsészetet nagyszombatban, a teologiát Pzsonyban végezte. Pappá szentelték 1882 jul. 26. A rend számos konventjében hosszabb ideig mint hitszónok működött. 1849. felvétetett az esztergomi főegyházmegyébe. Mint teologus foglalkozott irodalommal. Számos a Jó Pásztorban, a Hitvédelmi Folyóiratban, a Népiratkákban, a Téli Estékben megjelent szentbeszédein, elbeszélésein, apologetikus dolgozatain kívűl szerkesztette az Oktató Népkönyvtár havi folyóiratot, melyben Stolz Albán német népiró számos művét népies magyarságu fordításban adta ki. 1892. Lepsényivel megindította a Magyar Néplap politikai kat. hetilapot, 1849. Krestan címen tót nyelven és 1896. Christliches Volksblatt címen német nyelven. N. főképen a köz- és mezőgazdaági téren működik. 1894. megalapította mint a Magyar Néplap melléklapját a Mezőgazda c. hetilapot, melyet Botos ispán név alatt szerkeszt. Ebben jelent meg Komlótenyésztés c. nagyobb munkája.

5. N. János (nyéki), királyi ügyigazgató, szül. 1741., megh. 1795. Már 1787. királyi táblai ülnök volt, azután királyi ügyigazgató lett, s mint ilyen 1794. a Martinovics s társai elleni hires felségsértési ügyben rendkivüli szigorusága, terrorizmusa s a törvényes formák mellőzése által, melyben az akkori szolgalelkü, s a francia forradalom szörnyüségei által megrémített konzervativ és arisztokratikus érzelmü birák s a parancsszóra cselekvő vádhatóság egyetértettek, az igazság és törvényesség barátainál rossz nevet s átkos emlékezetet szerzett magának. L. Martinovich.

6. N. János (dömötöri), királyi ügyigazgató, szül. Kiskunyomban (Vas) 1750 jun. 24-én, megh. 1829 dec. 1820. királyi táblai ülnök, kamarai tanácsos s királyi ügyigazgató volt. Ő volt az, kinek tanácsa a meg nem tartott orszggyülések s törvénytelen adó- és ujonckivetés és e miatt kitört országos felháborodás és elkeserdés szomoru idejében(1823) a fejedelem által kéretvén, hóna alatt a Corpus Juriusszal jelent meg Ferenc császár előtt, s mint királyi ügyigazgató s a törvények hivatalos őre, ezekre hivatkozva, protestált a törvénysértések ellen, s ezen bátor és férfias őszintetségével nemcsak meg nem sértette a bécsi tanácsosok által tévútra vezetett királyt, sőt annak nagyrabecsülését érdemelte, s a hétszemélyes tábla birájává s királyi tanácsossá neveztetett ki.

7. N. Péter, a királyi Kuria birája, szül. Temesvárt 1851 jul. 20. Középiskoláit ott és Budán végezte, a jogot Budapesten hallgatta. 1872. A budapesti királyi táblánál joggyakornok, 1874. köz- és váltóügyvéd, 1875. a közalapítványi királyi ügyigazgatóságnál, ez év végén az igazságügyminisztériumban segédfogalmazó, 1878. u. o. fogalmazó, 1881. budapesti királyi táblai pótbiró, 1887. u. o. rendes biró, 1892. kuriai biró, előadó a büntető szakosztályban és szabazásra külön feljogosítva a polgári szakosztályban is. 1883 óta a budapesti egyetemnél fennáló jog- és államtudományi vizsgálati, 1886 óta a budapesti ügyvédvizsgálati és 1891. A kormány által meghivatott az állandó országos kongua-bizottságba. Nemzeti és kulturális célokat felkaroló több társaság tagja. 1887 óta a vöröskereszt-egylet megbizottja, 1893 óta a Szent-László-társulat alelnöke. 1873. megkezdett irodalmi munkásságát leginkább az időszaki sajtóban fejtette ki. Főleg a polgári eljárás és büntető jogról irt tanulmányokat a szaklapokba; hozzászólt igazságügypolitikai kérdésekhez a fővárosi napi lapokban, különösen egyes igazságügyi törvények megalkotása alkalmával. 1877. a Pester Lloydban a külfölddel ismertette a büntető törvénykönyv javaslatát 15 cikkben. 1880. alapította a maig fennálló Büntető jog Tára c. jogi heti lapot, mely 1884 óta a polgári joggal is foglalkozik. Jelenleg egész irodalmi tevékenységét ezen folyóiratban a judikatura kiritkai ismertetésére fodítja. Önálló művei: A váltó-eljárás (1876); A gyámság és gondnokság (1877); Magyarország Szt. László király idejében (Jogtörténelmi Tan. 1895).

Német haladópárt

l. Haladópárt.

Német has

a hasmenés (l. o.) népies neve.


Kezdőlap

˙