Nemzeti iskola

tanügypolitikai hetilap. Alapította 1893 dec. 1. Benedek Elek (l. o.); ugyanő és Földes Géza a szerkesztők és kiadók.

Nemzeti kaszinó

1827 ápr. 24. pendítette meg Széchenyi István gróf azt az eszmét, hogy a közművelődés, közhasznu eszmecsere és kellemes társalgás előmozdítása céljából egyesület alkottassék. Az eszme köztetszéssel találkozott s pár nap alatt 108-an jelentkeztek a tervbe vett egyesület tagjaiul. Ugyanazon év jun. 10. tartotta a N. alakuló ülését a Dorottya-utcai (most 5. sz.) Fogel-féle házban, melynek egész első emeletét kibérelte. Az alakuló ülésen Széchenyi gróf ajánlatára Brudern József báró elnökölt s a jegyzőkönyvet Döbrentey Gábor vezette. Széchenyi ez ülésen mint előadó szerepelt, kinek lelkes beszéde után a kaszinó megalkotását elhatározták. Az alakuló ülés napján már 175-re emelkedett a tagok száma; 1830-ban 352, 1840-ben 466, 1850-ben 445, 1860-ban 474, 1870-ben 744, 1880-ban 716, 1890-ben 719, 1895-ben pedig 723 tagja volt a kaszinónak; köztük Alber Edward walesi herceg angol trónörökös és Jenő királyi herceg mint tiszteleti tagok, Rudolf királyi herceg osztrák-magyar trónörököst is tiszteleti tagjai közé sorozta a kaszinó, ki 1889-ben a walesi herceggel együtt életnagyságu arcképével ajándékozta meg a N.-t. A N. minden arisztokratikus szinezete mellett is osztály - vagy pártkülönbséget nem ismer. A felvétel kellékei tisztesség, műveltség, feddhetetlen jellem s önállóság.

A N. 69 éves multja alatt a nemzeti és hazafias érzelmeknek mindig hű őre volt, a nemzet örömében és gyászában egyaránt résztvett s bár az egyesek és magánosok nyomorának enyhítését saját külön egyleti céljai feláldozásával nem vonhatja feladatai körébe, országos és közcélokra nem szokott fukarkodni filléreivel. Az 1848-49-iki szabadságharc is a nemzeti törekvések pártján találta a N.-t, s midőn a kormány áldozatra szólította fel a hon lakosait, a N. is sietett összes arany-s ezüstnemüit, valamint az egyleti ház megvételére félretett 20,000 pengő frtnyi vagyonát önkéntes hazafiui áldozatul a haza oltárára letenni; hasonlókép járt el a szegedi árviz alkalmával. Legutóbb 1896 jan. 22. tartott közgyülésén Magyarország ezeréves állami fönnállásának emlékére a nemzeti nyelv fejlesztése s a nemzeti fejlődés előmozdítása céljaira 10,000 frtos alapítványt tett, azt 14 hazai kulturegylet között felosztotta.

A N.-nak már alapításától kezdve az volt legfőbb törekvése, hogy saját otthonnal birjon, mely egyedül és kizárólag az egyesület céljait szolgálja; ez az óhaja csak 1871. valósulhatott meg, midőn Szapáry Antal gróf igazgatói működése alatt jelenlegi palotáját (Kossuth Lajos-utca 5. szám) megvásárolta. Eme palota megvételével a a kaszinóra nézve egy új korszak vette kezdetét: az egylet tagjainak szükséglete, kényelme, szórakozási eszközei kiváló figyelemben részesültek s a palota az egylet céljaira teljesen átalakíttatott, ugy hogy az európai kontinensen alig van klub, mely tagjainak annyi kényelmet és szórakoztató eszközt nyujtana, mint a N. Termei fejedelmi fénnyel vannak berendezve, olvasótermében 190 hazai és külföldi lap és folyóirat kinálkozik szórakozásul; könyvtára, melyre a kaszinó alapítása óta 170,000 frtnál többet fordított, több mint 30,000 kötetet tartalmaz, köztük számos könyvészeti ritkaságot; könyvtára gyarapítására évenkint átlag 1500 forintot fordít. Az évi tagdíj 120 forintban van megállapítva, s ezen felül minden tag fölvételekor egyszer s mindenkorra 200 frt felvételi díjat fizet. A kaszinó évi bruttó bevétele átlag véve meghaladja a 150,000 frtot, mivel összes szükségleteit fedezi, s ha fölöslege van, hazai kulturális célokra is juttat belőle.

Nemzeti képcsarnok-egylet

l. Műegyesület és Magyar festészet.

Nemzeti Képes Újság

ismeretterjesztő hetilap volt, kőnyomatu képekkel; szerkesztette Thaly Kálmán; kiadta Müller Emil. 1863 január 1-től szept. 30-ig 4-rétben 24 száma jelent meg Pesten.

Nemzeti kölcsön

másként hazafias kölcsön, az a módja az állam adósságcsinálásának, amelynél a nélkül, hogy követelné az állam a polgárok tőkéit, pusztán azok érzelmére és áldozatkészségére hivatkozva szólítja fel őket, hogy kedvezőbb feltételek mellett adjanak neki kölcsön, mint amilyen feltételek ugyanazon időben a hazai tőkepiacon uralkodnak. Nagy hibája e kölcsönfeltételnek az, hogy általa az állam kizárólag csak a belföldi tőkésekhez fordulhat, mert hiszen még hazai tőkepénzesektől sem mindig, külföldiektől azonban egyáltalán nem várhat az állam valamiféle áldozatkészséget és igy igen nagy részt von el ez által a belföldi forgó tőkéből s kizárja a kölcsönből a külföldi tőkéket, ami a belföldi kamatláb emelkedését s egyidejüleg a termelés csökkenését s a drágaságot idézi elő. E kölcsönök a század első felében, különösen az elméleti pénzügytanban nagyon népszerüekké váltak s bizonyos szentimentális érveléssel állították róluk Franciaországban, hogy ezek az államadósságokat demokratizálják. A gyakorlatban sehol sem váltak be, Franciaország maga háromszor (1789, 1831 és 1848) vallott egy-egy N. kibocsátásával kudarcot.

Nemzeti liga

l. Irország (története).

Nemzeti lobogó

l. Lobogó.

Nemzeti muzeum

l. Budapest (III. köt. 783. old.) és Horvát nemzeti muzeum.

Nemzeti Nőnevelés

a hazai leányiskolák és nőneveléssel foglalkozó intézetek szakfolyóirata; kiadja a budapesti VI. ker. állami polgári iskolai tanítónőképző-intézet tanári testülete, szerkeszti Sebestyénné Stetina Ilona. Megjelenik, az iskolai nagy szünet idejét kivéve, havonkint; egy-egy évfolyam terjedelme 30 ív. A folyóirat szerkesztője az első tiz évben - eleinte megnevezetlenül, később megnevezve -Sebestyén Gyula képzőintézeti tanár volt.

Nemzeti őrsereg

az 1848. XXII. t.-c. rendelte alakítását, »a személyes és vagyonbiztonság, a közcsend és belbéke biztosítása» érdekében, melyek fölött való örködést az ország polgáraira bizta. A N.-be 20 éves koruktól 50 éves korukig tartoztak mindazok, kik gazdai hatalom alatt nem állván, bizonyos minimális birtokot (fél telket, 200 frt értékü házat) vagy jövedelmet (100 frt) birnak. Kizárvák azok, kik rablás, lopás, csalás, hitszegés, gyujtogatás v. gyilkosság miatt büntetve voltak. A N. lovas és gyalog seregre oszlott s tisztjeit a kapitányig maga választotta, a magasabb tiszti állások betöltése kinevezés útján történt. A N. tagjai a rendes katonaság hasonló fokozatu tagjaival egyenlő ranguak, díjat azonban, mig csak helybeli szolgálatot teljesítettek, nem kaptak, és rendkivüli eseteket kivéve, tulajdon községük határain kivül szolgálatot tenni nem is tartoztak; a törvényben meghatározott esküt tettek. A N. a minisztérium hatósága alá tartozott. Az 1867. XI. t.-c. mindaddig, mig a törvényhozás a védelmi rendszer átalakítása és megállapítása iránt határozna, a N.-ről szóló tövényt felfüggesztette; a véderőről szóló későbbi törvényeink az intézményt nem elevenítették fel.


Kezdőlap

˙