Nemzetségi címerek

olyan címerek, melyeket az egy nemzetségből származott leágazások, vagyis családok rendesen közösen használtak. A hűbéri, hazánkban az u. n. ősiségi birtoklásjog a vérleszármazás rendéhez volt kötve, s igy a legtőbb kellék a genealogia volt. A leszármazási ágak rendben tartása a nemzetségeknek állandó jelzési módja és az anyakönyvek hiánya miatt gyakran lehetetlen volt. Más okiratok, p. nemzetségi és családi szerződések, adománylevelek stb. csak bizonyos fokig igazolhatták a leszármazást, amennyiben t. i. a maguk teljességében fenmaradtak. Ámde az okleveles bizonyítékok gyakran elveszvén és megsemmisülvén, néha egész nemzedékek vérközösségének fonala egészen megszakadt. E bajon részint az állandó nemzetségi nevek, részint a N. voltak hivatva segíteni. E kettő ugyszólván együttesen, egyidejüleg lép fel. A N.-et az egy nemzetségből származott családok közösen használták. A véregység jelzésén kivül még genealogiai tekintetben a nemzetségi ágak egymás közötti heraldikai megkülönböztetése is szükségessé válván, ez az u. n. címertörés által eszközöltetett. L. Címertörés.

Nemzettanács

a szövetséggyülésnek egy része, a második kamarának, alsó háznak megfelelő értelemben.

Nemzetvagyon

valamely nemzet összes tagjainak, tehát ugy a magános polgároknak, mint társulatoknak, testületeknek, alapítványoknak, hatóságoknak, egyházaknak és az államnak összes vagyona. E vagyonnak megbecsülése amennyire fontos, annyira nehéz, mert a N. jelentékeny része egyáltalában nem szerepel a forgalomban, sőt némely részének még forgalmi értékét sem lehet megállapítani. Azok a kisérletek, amelyek eddigelé a N. megbecsülésével foglalkoztak, az alkalmazott módszer tekintetéből 3 csoportba oszthatók: 1. a szubjektiv módszer által minden gazdálkodó egyén vagyonát külön-külön próbálták megállapítani; 2. a tárgyi módszer segélyével arra törekdtek, hogy a birtokos személyekre való tekintet nélkül maguknak a konkért vagyonalkatészeknek értékeit összehezhessék s végre 3. az örökösödési módszert olyan államokban, amelyekben örökösödési adózás áll fenn, ugy alkalmazták, hogy az évenként átlag örökösödési adó alá kerülő vagyon mennyiségét megszorozták az egy-egy emberöltő-életkor számával, p. Belgiumban az évi halandóság 1886-1891. átlaga 2 % volt és igy évről évre átlag az élők ötvened része halt el, vagyis 50 év alatt minden magánvagyon tulajdonost cserélt: ha már most a megfelelő években örökségi illetékkel megrótt vagyon mennyiségét 50-nel megszorozták: megkapták az illető időszak N.-ából a magántulajdonban volt vagyon összegét. E módszereken kivül nevezetesek azok a vizsgálatok, amelyek az említett módszerek hiányosságát kimutatva, azokat korrigálni törekedtek. E tekintetben legfontosabb a Losch Hermann által Volksvermögen, Volkseinkommen u. ihre Vertheilung c. munkájában adott tervezet, amely szerint a N. becslésénél nem elég az anyagi javak többé-kevésbbé pontos leltárait felvenni, hanem a népesség hazdasági erejének összegét kell megállapítani. (V. ö. Fellner Firgyes, A nemzeti vagyon becslése, Nemzetgazdasági Szemle 1893.) A nemzetek vagyonosodásának megitélésénél igen messze menő következtetéseket szoktak vonni az egyes államok forgalmi és fizetési mérlegeiből (l. Mérleg), csakhogy e mérlegek tulajdonképen egyes olyan gazdasági jelenségekről tanuskodnak csupán, amelyek magukban véve nem fejezhetik ki a nemzet gazdasági állapotát v. az állapot változását. A nemzet gazdagsására nézve ugyanis nemcsak és nem is annyira a forgalom tárgyait szolgáltató anyagi javak mennyisége és értéke a fontos, hanem inkább azok az elidegeníthetetlen természeti és etnikai elemek, amelyek a nemzet termelésének és fogyasztásának tipusait határozzák meg. Az éghajalt, az időjárás, a földrajzi fekévés, a talaj kémiai és fizikai sajátságai, a népsűrüség, a polgárok életmódja és az öröklődő fizikai és szellemi képességek sokkal nagyobb szerepet játszanak a nemzetek gazdaságában, mint az anyagi javak forgalma. Éppen ezért a nemzetek jólétének és gazdasági haladásának megitélésénél ma már sem a forgalmi és fiztési mérlegek adatait, sem a N. felbecsülését nem tartják elegendőnek, hanem inkább bizonyos gazdasági és szociális jelenségeket tüntetnek fel, amelyek a vagyonosodás bizonyságaiul tekinthetők. Igy p. azt tartják, hogy az alsóbb néposztályok emberies életmódja, egészséges táplálkozás, lakás és ruházkodás, az elsőrendü szükségleti cikkek alacsony árai, magas munkabérek, csökkenő halandóság, nagy eszmékért, humánus intézményekért hozott nagy áldozatok, nagy vállalatok létesítése, az építési kedv föllendülése, küföldre adott nagy kölcsönök, alacsony kamatláb, a hitel fejhlődése stb. mind kedvező gazdasági állapotokról tanuskodnak. Redes körülmények között a N. gyarapodása együtt jár a magánosok vagyonosodásával, néha azonban a N. éppen az által csökkenhet, hogy magánosok gazdagodnak az összesség rovására. V. ö. Földes, Társadalmi gazdaságtan (I. köt.).

Nemző képesség

az a képesség, amely utódok előállítására tesz alkalmassá. Meg kell azonban különböztetni a párzási képességet (facultas coëundi) a termékenyítési és termékenyülési képességtől (facultas generandi). a nőben az előbbi a hüvelynek normálian kifejlődött alkatát tételezi föl, mig az utóbbi a peteéréssel függ össze. A peteérés a havi bajjal jár együtt, tehát a nő termékenyülési képessége csupán a havi baj idejében van meg, mig párzási képessége azontul is. A peteérés első megindulta a mérsékelt égöv alatt a 13-15-ik életévben, a német és északi népfajoknál még később történik. D-i vidékeken, továbbá az izraelitáknál sokkal korábban, már a 11. életévben is beáll; de ismertesek 8 éves, sőt még fiatalabb anyák is. A petetermelés mintegy 25-30 évig tart, s azon nőknél, akiknél korábban kezdődött, korábban is ér véget, nálunk a 40-50. év a végső határ, ámbár a történelem ismer egye söregebb, anyává lett nőket is (Cornelia, a Scipiók anyja, állítólag 60 éves korában is szült, ellenben a bibliai időszámítás nem pontos kifejezéseiben találhatjuk magyarázatát azon állításnak, hogy Sára 90 éves korában hoza világra Izsák fiát). A férfiak N.-e nálunk a 15-17. életévvel kezdődik, délen szintén korábban, végső határa ezen képességnek igen tág, s elég gyakran a 70. életéven is tul tart. A férfi termékenyítési képessége tulaljdonképpen csakis ondótermelésétől függ s termékenyíthet még akkor is, ha egy v. más okból párzási képességét elveszítette, p. az által, hogy ondójt orvosi műszerekkel juttatjuk a nő nemi szerveibe. Viszont a párzási képesség ép maradhat a termékenyítési képesség hiánya mellett (l. Nemi tehetetlenség). Azt az időpontot, amelyben a N. megindul, a nemi érettség idejének nevezzük. L. még Natalitási tábla.

Nemző szerv

a növényeken gyakran épp ugy ki van fejlődve, mint az állatoké, csakhogy köztük inkább a hermafroditizmus uralkodik, a kétlaki növény közt pedig, melynek egyike csak a him, a másika csak a női ivarszerveket viseli, a nemi különbség ritkán van élesen kifejezve (lásd Májcsillag, Kender). A legalsóbb rangu növények ivarszervek nélkül szaporodnak (l. Ivartalan szaporodás). Ivaros szaporodáskor egymáshoz közelebb vagy távolabb, vagy ritkábban két egyénen külön-külön vannak az ivarszervek. L. még Nemi szervek.

Nen

110 km. hosszu parti folyó Angliában. Northampton grófságban a Warwick felőli határon ered. Peterboroughnál Old N. és New-river nevü ágakra oszlik, amelyek ismét egyesülve a Washba torkolnak. Northamptontól kezdve hajózható. Mellékvize az Ise.

Nena-Szahib

l. Nana-Szahib.

Nendtvich

1. Károly (cserkuti), a magyar kémikusok nesztora, műegyetemi tanár, szül. Pécsett 1811 dec. 31., megh. Budapesten 1892 jul. 5. Középiskoláit Késmárkon, az orvosi tudományokat pedig a pesti orvosi fakultáson végezte, ahol 1836. orvosdoktorrá avatták fel, később a szemészetből és szülészetből is képesítést szerzett. Ezután az egyetemen a kémia és botanika tanársegéde lett, de főleg a kémiával foglalkozott. Hazánk kulturális fejlődésében N.-nek nevezetes jelentőségü szerep jutott. Részt vett a magyar királyi természettudományi társulat megalakításában (1841 máj. 28.), amelynek választmányi tagja és a kémiai szaküléseknek elnöke volt. Kossuth felszólítása folytán a kémiai ismeretek terjesztésére ő tartotta az első népszerü előadásokat a művelt közönsének és ő irta magyar nyelven az első technologiai kémiát is. Majd beutazta Németországot, Franciaországot, Belgiumot, Angliát, Amerikát és 1847. a József-ipartanodán és 1857. a József-műegyetemen a kémia tanára lett. Az 1873-1874-iki tanévben a műegyetem rektora is volt. A magyar tudományos akadémia 1845. levelező, 1858 pedig rendes tagjává választotta, de ezenkivül tagja volt igen sok bel- és külföldi egyesületnek és az országos közoktatási tanácsnak is. 1882. nyugalomba vonult és ezután a képviselőháznak is tagja volt egy ideig; halála előtt pár évvel (77 éves korában) beutazta Ny-i és É-i Afrikát. Úti élményeit a Budapesti Szemlében Három hónap Afrikában cím alatt tette közzé. Önálló művei: Grundriss der Stöchiometrie (1839); Az életműtlen műipari vegytan alapismeretei (1845), Magyarország legjelesebb kőszéntelepei (1851), Grundriss der allgemeinen technischen Chemie (1854-58, 1859), A vegytan elemei, Regnault nyomán (1854, 2. kiad. 1865); Amerikai utazáson (1858); A vegytan alapelvei a tudomány újabb nézetei szerint (1872); megirta Frivaldsky Imre életrajzát (1872); Kubinyi Ferenc és Ágost életrajza (1875). Ezenkivül számos dolgozatot tett közzé a hazai aszfaltok, mészkövek, kőszenek, meteorkövek és ásványvizek elemzéseiről. Magyar nyelvü munkáiban előbb a feltétlen purizmusnak volt hive és csak később, mikor belátta, hogy a Bugát-Irinyi-féle helytelen műszavak legnagyobb része nem egyezik meg a magyar nyelv szellemével, alkalmazta az internacionális elnevezéseket. N. félszázados munkássága alatt sok tanítványt nevelt s a kezdet nehézségeitől vissza nem riadva, tudományos életünknek úttörő bajnoka és lelkes vezérlője volt.

2. N. Tamás, gyógyszerész és botanikus, az előbbinek atyja, szül. Késmárkon 1782., megh. Pécsett 1858 jul. 8. Pécs környékének viránya és baranyának fanemei cimü értekezést irt (Magy. orv. és term.-vizsg. Munkál., 5. köt.).

Nenia

(lat.), halotti dal, l. Naenia.

Nenndorf

falu és fürdő Cassel porosz kerületben, 27 km.-nyire Rintelntől, vasút mellett, 821 lakossal, hideg kénes forrásokkal, amelyeket köszvény, reumatizmus, bőrbetegségek stb. ellen használnak. V. ö. Rigler, bad N. (1893) és Ewe, Bad N. (1893).


Kezdőlap

˙