Neresheim

az ugyanily nevü járás (Oberamt) székhelye Jagst württembergi kerületben, az Egan forrásánál, 1180 lak., közelében a Thurn-Taxis család kastélyával.

Neresi

Brazza (l. o.) sziget főhelye.

Neresznice

(Neresnyica) 1. Alsó-N., kisközség Máramaros vármegye taracvizi j.-ban, (1891) 1139 rutén és német lak., vasúti állomással, postahivatallal s postatakarékpénztárral. - 2. Felső-N. (Novoszelica), kisközség u. o., (1891) 1557 rutén és német lak.

Neretva

folyó l. Narenta.

Nereus

a görörg mitológiában Pontos és Gaia legidősebb fia, Doris férje s a nerediák (l. o.) atyja, kikkel egyetemben a tenger mélyében lakott. Hesiodus és a többi költők nyájas aggastyánnak képzelik, aki jósolni tud és a varázslatokhoz (átváltoztatás) is ért; a művészetben tiszteletreméltó, királyi öregnek ábrázolják, gyakran amint küzködik Heraklesszel, aki a Hesperidákhoz vezető út megmutatását erőszakolja ki tőle.

Neri

Fülöp, szent, szül. Firenzében 1515., megh. 1595. Rómában végzett tanulmányai után 1551. pappá lett s bámulatos munkásságot fejtett ki a valláserkölcsi élet emelése körül. E célból alapította a Szentháromságról nevezett testvérületet is, amelyet XIII. Gergely pápa 1576. Comgregatio oratorii név alatt megerősített. A szentek sorába XV. Gergely iktatta 1622. Emléknapja máj. 26. L. még Oratorium.

Nerike

(Nederrike, azaz alsó-ország), Svédország középső részének egyik vidéke a Vetter-tótól É-ra és a Hjelmartól Ny-ra; az Örebro-länhez tartozik. D-i része (Tiveden) nagyobbára erdő. Földmivelés és erdőgazdaság a fő kereseti források. Ammerborgnál nagy cinkércbányája van. - N. hercege, II. Oszkár svéd-norvég király legifjabb fiának, Jenő hercegnek (szül. 1865 aug. 1.) a címe.

Nerinea

Defr., kövült állat, a Nerineidák családjába tartozó fésüskopoltyus csiganem. A vastaghéju ház torony- v, gúlaalaku, többnyire köldök nélküli. A ház tengelye ráncokkal fedett. A jura- és kréta-időszakba élt, fejlődésének tetőpontját a jura-időszak végén érte el. Leggyakoribb fajai a N. Defrancei d'Orb., N. dilatata d'Orb., N. Hoheneggeri Peters, stb.

Néris-les-Bains

(esjtsd: nerisz le beň), város és látogatott fürdő Allier frnacia départmentban, 7 km.-nyire Montluçintól, a Cher melleti kis fensíkon vasút mellett, 385 m.-nyi magasban, (1891) 2588 lak., 7 ásványvizforással,(25-53°), amelyek naponként 18,000 hl. vizet szolgáltatnak, fürdőintézetekkel, a rómaiak idejébpl való szinház és egyéb épületek romjaival. V. ö. Bonnet de Malherbe, Guide médical aux eaux de N. (1874).

Nerita

sziget l. Ferdinandea.


Kezdőlap

˙