Nickel

l. Nikol.

Niclaes

v. Niklas (Nikolai), l. Familisták.

Nicol.

latin állatnevek után Nicolul Herkules francia zootomus és entomologus nevének rövidítése.

Nicolai

porosz város, l. Nikolai.

Nicolai

Illés, erdélyi, szebeni szobrász, a XVII. sz.-ban élt. Több műve közül nevezetes az Apafiak almakereki szarkofágja 1635-ből.

Nicolai

l. Fülöp, német egyházi dalköltő, szül. Mengeringhausen faluban 1556. aug. 10., megh. Hamburgban 1608 okt. 26., hol főlelkész volt. Előbb 1588 óta Windungenben, 1596 óta pedig Unnában volt evang. lelkész. Korának egyik legjobb egyházi dalköltője (Freudenspiegel des ewigen Lebens, 1599), kinek egyes dalai (Wie schön leuchtet der Morgenstern; Wachet auf, ruft uns die Stimme) még ma is élnek az evang. egyházban. A reformátusok ellen irt vitairatai a kor szomoru termékei közé tartoznak. Életét megirták Curtze (1859) és Wendst (1859).

2. N. Kristóf Frigyes, német könyvkereskedő és iró, szül. Berlinben 1733. márc. 18., megh. u. o. 1811 jan. 8. Miután 1749 óta Odera-Frankfurtban a könyvkereskedést megtanulta és nem közönséges általános, főleg irodalmi műveltséget elsajátított, visszatért 1752. Berlinbe, hol Lessinggel s Mendelssohnnal bizalmas baráti viszonyba lépett s kiadta első művét: Briefe, d. jetzigen Zustand. d. schönen Wissenschaften betreffend (1755, újra kiadta Ellinger 1894.), melyben magas álláspontról igen figyelemre méltó képét adja a korabeli német irodalom gyengéinek. Azután kiadta Mendelssohnual a Bibliothek der schönen Wissenschaften I-IV. kötetét (1757-60) és Lessing, Mendelssohn és Abbt közreműködésével a századnak egyik legkitünőbb folyóiratát: Briefe, d. neueste Literatur betreffend (1759-64, 24 köt.), melyet Lessing lángeszü kritikája korszakalkotó, maradandó becsü vállalattá tett. Utolsó folyóirata, az Allgemeine deutsche Bibliothek (1765-91, 106 köt.) és ennek folytatása, a neue allgemeine deutsche Bibliothek (melyet N. 1801-5-ig szerkesztett), szintén rendkivüli, de nem kedvező hatással volt a korra, mert N. ebben, főleg 1775 óta a lapos észszerüség és üres fölvilágosodás mértékével birálja a századnak hatalmasan emelkedő irodalmát, melyet sem megérteni, sem méltányolni nem képes. Történelmi szempontból értékes művei: Beschreibung von Berlin und Potsdam (1769); Anekdoten von Friedrich II. (1788-92, 6 füzet), de különösen: Beschreibung einer Reise durch Deutschland und die Schweiz (1783-96, 12 köt.), Dél-Németország katolikus tartományai művelődési s irodalmi viszonyainak nem egészen tárgyilagos, de mindenkép érdekes és tanulságos rajza. (Ekkor járt N. Pozsonyban is.) Regényei: Leben udn Meinungen des Magisters Sebaldus Nothanker (1773-1776, 3 köt. az érzelgősség, képmutatás és tudós szédelgés ellen); Freuden d. jungen Werther (1775, Geothe regénye ellen); Geschichte eines dicken Mannes (1794, 2 köt., az egyetemi élet kinövései s a filozofia tulzásai ellen); Vertraute Briefe v. Adelheid an ihre Freundin Julie (1799, Geothe és a romantikus iskola ellen) és Leben und Meinungen Sempronius Gundiberts (1798, Fichte ellen). Utóbb ellentétbe helyezkedett az egész újabb kori irodalommal s megtámadta Herdert, Geothét, Schillert, Kantot, Fichtét, a romantikusokat stb. Ein feyner kleyner Almanach (1777-78, 2 rész, újra kiadta Ellinger 1888.) c. művében a népdalt tette nevetségessé. Végre mindenki ellene fordult és N. általános gúny tárgya lett, bár maga élete végéig Lessing utódjának és a német irodalom diktátorának tekintette magát. Fichte pedig valósággal megsemmisítette: Nicholai's Leben und wunderbare Meinungen, herausgegeben von Aug. W. Schlegel (1801). Érdekes önéletrajza (1806) és Über meine gelehrte Bildung (1799) c. könyve. Életét megirta Göckingk (1820) és (válogatott műveivel) Sauer Ágost, Lessing's Jugendfreunde (1883). Herderrel folytatott levelezése megjelent 1887. V. ö. Heinrich G., N. Frigyes hazánkról 1781 (Pesti Napló 1878. máj. 5.).

Nicolaire

francia drámairó, l. Clairville.

Nicolaus

l. Fcusanus, l. Cusa.

2. N. Damascenus, a későbbi peripatetikusok közül való, született Damaszkusban kr. u. az I. sz.-ban; Herodes zsidó király udvarában élt, később Rómában Augustus császár alatt, ki nagyon becsülte. Füleg mint Aristoteles műveinek magyarázója és terjesztője szerzett nagy érdemeket. Mint tragédiairót is emlegetik. Az irodalomban leghiresebb volt világtörténete 144 könyvben, melyből egyes nagyobb töredékek reánk jutottak; ugyszinte megmaradt majdnem teljesen Augustusról irt életrajza. V. ö. Müller C., Hist. gr. (III.); Trieber Konrád, De Nic. Dam. Laconicis (Berlin 1867): Dindorf, Historici gr. min. (I. Páris 1870).

3. N. Lyranus, l. Lyra.

Nicolay

Lajos Henrik báró, német költő, szül. Strassburgban 1737 dec. 27., megh. Monrepos finnországi birtokán 1820 nov. 28. Strassburgban végezte a jogot, mire 1761. a bécsi orosz követ titkára, 1769. Pál nagyherceg nevelője, 1796. császári államtanácsos, 1798. a tudományos akadémia igazgatója, 1801. titkos tanácsos s a kormány tagja lett. Pál császár halála után (1803) visszavonult a magánéletbe. Irt meséket, elbeszéléseket, drámákat. Wieland tanítványa: szereti és átdolgozza az olasz epikusokat, hajlik a frivol és sikamlós rajzokhoz. Fő műve: Vermischte Gedichte (1778-86, 9 köt. és újra 1792-1810, 8 köt). Szinművei (Theatralische Werke, 1811, 2 köt.) jelentéktelenek. Legjobbak állatmeséi és Wieland modorában irt költői elbeszélései. Bánk bán-baladáját kiadta s fejtegette Heinrich G. (Bánk bán a német költészetben, 1879, 89-103. old.). Életét megirta Gerschau P. (1834).

Nicol-féle prizma

kettőző (izlandi) mészpátkristályból készült eszköz, mely polározott fény előállítására és fölismerésére való. Mészpát-romboéder kristályon az élekhez 71°-nyi szög alatt hajló két párhuzamos határlapot lecsiszolnak, mig a hajlás csak 68°-nyi. A kristályt azután ugy vágják ketté, hogy a metszési felület az előbb nyert két új felületre, valamint a főmetszetre merőleges legyen. (L. Kettős törés.) A metszés által nyert két határlapot azután jó simára csiszolják, kanada-balzsammal összeragasztják s az egészet belül feketített sárgarézfoglalványba erősítik, mely csak az először említett s az élekhez 68° alatt hajló két párhuzamos határlapot hagyja szabadon. Ha a kristályba e lapok egyikén közönséges fénysugár hatol, ez két polározott fénysugárra oszlik. Az erősebben megtört rendes sugár nagyon ferdén esik a mészpántnál gyengébb törőképességü balzsamrétegre, miért is ezen teljes visszaverődést szenved s mivel a feketített sárgarézfoglalvány felé irányul, a hasábot el nem hagyhatja. A rendivüli sugár azonban gyengébb törés miatt áthatol a kristályon s igy a N. csupán egy teljesen polározott fénysugarat bocsát keresztül. Innen a N. alkalmazása a fénysarkítási eszközökön. Nevét onnan kapta, hogy Nicol 1768-1851) 1828. először készített ilyent6. (L. Fénysarkítás.)


Kezdőlap

˙