Nikolokker

l. Annabergit.

Nikol oxidjai és hidroxidjai

Ugy látszik, hogy a nikolnak több oxidja van, de ezek közül közelebbről kettő ismeretes, u. m. nikolmonoxid (nikkoloxidul), mely a természetben kristályos állapotban is található (bunsenit) és legegyszerübben a nikolkarbonátnak izzítása révén állítható elő. A nikolmonoxid szinte az előállítás módjától függően különböző; igy a nikolnitrátból izzítás útján kapott szép zöld szinü, mig a hidroxidból vagy karbonátból előállított zöldsessárga vagy olivzöld. Savakban könnyen oldódik és ekkor a megfelelő nikolsók keletkeznek. A nikolhidroxid mint zöld csapadék akkor áll elő, ha a nikolsók oldatát nátriumhidroxiddal elegyítjük; e vegyület savakban és ammoniában is oldható. A nikoltrioxid (nikoloxid) fekete por, mely akkor képződik, ha a nikolkarbonátot vagy nitrátot gyengén hevítjük. E vegyület kénsavban és salétromsavban oxigén-fejlődés, sósavban klór-fejlődés és ammoniában nitrogén-fejlődés közben oldódik fel.

Nikolozás

a galvanosztrégiai ipar legfontosabb ága közé tartozik; célja az, hogy a vasat, rezet, sárgarezet, cinket s más könnyen oxidáló fémet az oxidációtól mentes nikolréteggel védjenek meg. A bevonandó tárgyat előbb a rozsdától és zsíradéktól (csávázás, ezüstözés) megtisztogatják s ezután vezető drótra kötve a nikolfürdő negativ sarkára függesztik. A nikolfürdő rendesen gyengén savanyu fürdő, melyet többnyire 500 g. kénsavas nikoloxidul ammoniakból, 500 g. kénsavas ammoniakból és 10 l. tiszta vizből készítenek. Használják a bórsavas fürdőket is. A fürdő savanyuságát kék lakmuszpapirossal próbálják ki, melyet a fürdőnek gyengén kell megvörösítenie. Ha a papiros szinét megtartja, ekkor a fürdőt citromsavval savanyítják, ha pedig erősen savanyu hatásu, alkáliákkal közömbosítik. Az anoda öntött v. hengerelt nikollap lehet. Legjobb mind a kettőt egyszerre használni, mert az öntött lap gyorsan oldódik s ennek következtében hamar lúgossá, a hengerelt pedig lassal oldódik s ennek következtében hamar savanyuvá lesz a fürdő.

Nikolötvények

l. Nikol.

Nikolpácok

a fonalkelme-festésnél és a szinnyomásnál a festőanyagoknak festékekké való átalakítására és a textilanyagokon való lekötésére a N.-kal is tettek próbákat. V. ö. Liechti és Ulrich, Zeitschrift für d. chem. Industrie (1887). Kitünt azonban, hogy az igy nyert szinek a fény, valamint a savak hatásának kitéve nem eléggé tartósak; ezért nem is igen használják.

Nikolsburg

(Mikulov), az ugyanily nevü morva kerületi kapitányság székhelye a Polaui-hegy lábánál, 44 km.-nyire Znaimtól, vasút mellett, 8210 lak., vászon- és gyapjuszövéssel, nagy szőlőkkel; mészkereskedéssel. A város közepén egy sziklán áll a Dietrichstein-féle kastély nagy könyvtárral (20,000 kötet, köztük értékes kéziratok és inkunebulumok) és természetrajzi gyüjteménnyel. Itt kötötte meg Bethlen Gábor 1621. az első támadása után II. Ferdinánd királlyal az első békét (l. Nikolsburgi béke). 1866 jul. 26. Poroszország és Ausztria is itt kötöttek fegyverszünetet és előleges békét, ugyanazon év jul. 26. követte Ausztria példáját Bajorország is.

Nikolsburgi béke

II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem közt hivatalosan elfogadottnak nyilváníttatott 1621 dec. 31. Bethlen már 1621 jul., midőn a vármegyék harci kedve csökkenni látszott és a törököktől remélt segély sem érkezett, Thurzó Imre és Erdődy Kristóf követei, majd pedig Káldy György tudós jezsuita által tárgyalásokat folytattatott Ferdinánddal, melyek azonban a felek rideg magatartása miatt nem vezettek célhoz. 1621 aug. Thurzó is, aki összeköttetésbe lépett Dietrichstein Ferenc olmützi bibornokkal, Ferdinád bizalmas emberével, Erdődy is, aki Bécsben fáradozott: annyira egyengette az utat, hogy szept. elején mind Ferdinánd, mind Bethlen megnevezte biztosait, akik az alkudozások befejezésére okt. 11. Nikolsburgban összegyültek. A király követeinek élén Dietrichstein bibornok volt, a fejedelmi biztosoknál Thurzó Imre, okt. 19. történt halála után pedig Thurzó Szaniszló elnökölt. Hosszas viták után Ferdinándnak eleinte makacskodó emberei - a külpolitikai viszonyok rosszra fordultának aggasztó hatása alatt - engedékenyebbek lettek, ugy hogy 1621 dec. 31. létrejöhetett a végleges egyezkedés. A békeokmányok kölcsönös kicserélése 1622 jan. 7. történt. A N. értelmében Bethlen Gábor lemond a királyi címről, visszaadja a koronát, az elfoglalt vármegyéket s várakat és elbocsátja a foglyokat. II. Ferdinánd király ellenben Bethlennek adományozza a német birodalmi hercegi címet, Oppeln és Ratibor hercegségeket, átengedi neki Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj, Bereg vmegyét, Tokaj, Munkács, Ecsed váraival egyetemben (mely területek azonban a nádor és az országbirák hatósága alatt maradnak és a magyar országgyülésre küldenek követeket). Azonfelül megerősíti a bécsi békét (l. o.), az 1608-iki koronázás előtti és utáni törvénycikkeket, Bethlen hiveinek közbocsánatot hirdet, a többi sérelem orvoslására pedig Sopronba országgyülést hiv össze. A Ferdinánd és Bethlen részéről a békefeltételek végrehajtására, a korona és az elfoglalt vármegyék átadására, illetőleg átvételére kiküldött bizottságok számos torzsalkodás mellett 1622 márc. 24. befejezték működésüket. V. ö. Hajnik I., A N. (Akad. Értek. 1865).

Nikolsmaragd

szénsavas nikoloxidul, mint igen finoman kristályos smaragdzöld szinü, áttetsző bekérgezés fordul elő Pennsylvania (Texas) krómvaskövein.

Nikolszulfát

NiSO4. E só legegyszerübben a nikolmonoxidnak vagy nikolkarbonátnak higított kénsavban való feloldása útján készülhet. A besűrített oldatból sötét smaragdzöld kristályok válnak ki, amelyek 7 molekula kristályvizet tartalmaznak és a magnézium vagy a cinkszulfáttal izomorfok. A természetben is előfordul és morenosit a neve. A N. vizben igen könnyen oldódik, de borszeszben oldhatatlan. Hevítéskor 6 molekula viz távozik el belőle; az utolsó molekula vizet csak erősebb hevítéskor bocsátja el és ekkor sárga szinü vizmentes N.-dá lesz. Az alkáli fémek szulfátjaival vizben könnyen oldódó kettős sókat képez, melyek közül a nikol-ammoniumszulfátot - Ni2,(NH4)2(SO4)2 +6H2O - a galvánikus nikolozásnál szükséges fürdő készítéséhez használják.

Nikolvas

mindama ötvözete a vasnak nikollal (rendesen kobalttal együtt), mely meteoritekben előfordul. A leggyakoribb elegyrésze a meteoriteknek és tömegre nézve a meteorit minden egyét elegyrészét fölülmulja. A meteorvasaknak egyedüli anyaga, mely néhol (Ranchito) 50,000 kg. súlyu tuskókban is található. Háromféle N. van: a kamazit, a taenit és a plessit. L. Meteorit.


Kezdőlap

˙