Non-intrusionists

(ang.), Skóciában a szabad egyház (free church) hivei.

Nonius

(Nunez Pedro tudós portugál nevéről, kit rendesen N.-nak hivnak), kis hosszuságok mérésére szolgáló eszköz. A vonal hosszának megmérése papiron akképen történik, hogy a kellőképen beosztott vonalzót a vonal mellé illesztjük s a vonal két végének helyét a beosztáson meghatározzuk, vagyis leolvassuk, hogy a vonalzó melyik osztáspontja jut a vonal egyik és melyik a vonal másik végére. A két leolvasás különbsége adja a vonal hosszát, a vonalzón a vonal által befogott osztás-részek száma által kifejezve. Ha azonban a megmérendő vonal vége nem jut pontosan a vonalzó egyik osztáspontja elé, akkor meg kell még mérnünk azt a kis közt is, amely a vonalzó megelőző osztásrésze és a vonal vége közt van. Közönségesen ezt becsülni szoktuk, pontosabb hosszmérésnél azonban a N.-szal ezt is megmérjük. A vonalzó mellé, melyet most főléptéknek nevezünk, egy kisebb vonalzót illesztünk.

[ÁBRA]

Erre átvisszünk a főléptékről bizonyos számu osztályrészt, p. 9-et és ennek a 9 osztályrésznek az egész közét beosztjuk 10 részre, vagyis eggyel többre, mint a főléptéken. Ekkor világos, hogy a N. egy osztályrésze a főlépték egy osztályrészének 1/10 részével különbözik a főlépték egy osztályrészétől. A mérés már most akként történik, hogy a vonalzót a vonal mellé tesszük s a N. c élét hozzuk a vonal végéhez, azután megnézzük, micsoda osztályrésze a főléptéknek előzi meg közvetlenül a N. 0-pontját, ez lesz a leolvasásunk egész száma.

[ÁBRA]

Azután megnézzük, hogy a N.-nak melyik osztásponja esik össze a főlépték valamelyik osztáspontjával s ahányadik osztás ez a N.-on, annyi 1/10 résszel van a N. 0-pontja tul a főléptéknek előbb leolvasott osztályrészén. Természetesen nem szükséges, hogy a N. éppen 1/10 részeket adjon, lehet annak más osztása is. Ugyan ilyen berendezéseket használhatunk köríveknél fokbeosztás esetén is. A franciák vernier-nek hívják Vernier Péter nevéről.

Nonius Marcellus

római grammatikus, irt egy könyvet: De compendiosa doctrina per litteras, mály bár csupán régies és ódon fordulatokat és kifejezéseket tárgyal betüsorban, felületes volta dacára mint nyelvtörténeti példatár nagyon becses. Régebbi kiadásai Merciertől (1583 és 1614), újabb kiadása Gerlach és Rothtól (1842).

Non-jurors

(ang), l. Jakobiták (2).

Non-lieu

vagy teljesen Ordonnance de N., Franciaországban a vizsgálóbiró ama rendelkezése, melynek értelmében, mivel a befejezett elővizsgálat szerint vagy nincs elég bizonyíték, vagy büntetendő cselekmény fönn sem forog, a további eljárás beszüntetendő.

Non liquet

(lat.) a. m. nem világos a dolog.

Non multa, sed multum

(lat.), l. Multum, non multa.

Nonnos

(Nonnus), görög költő, az egyiptomi Panopoliszból; Kr. u. a IV. sz.-ban vagy az V. sz. kezdetén élt és nagy szorgalommal meg aprólékos gonddal és múvészettel a verselében, egy 48 könyvre osztott költeményt (Dionysiaca) irt, mely Dionysos istennek Indiába utazását tárgyalja. N. a szofisztikával és a retorika ragyogásával akarta pótolni a munkájából hiányzó vallásos érzületet és költői lelkesedést; költészete nagy hatással volt a későbbi kor irodalmának fejlődésére. Utóbb keresztény lett s versben átirta (Metabolé) János evangeliumát. A Dyonisiaca legjobb kiadása a Marcellus grófé (Páris 1856), aki a Metabolét is kiadta (Paris 1861).

Non obstania

(lat.) a. m. nem ellenkezés; a hivatalba visszahelyezésről szóló okirat.

Non olet

(lat.) a. m. nem büdös; e kifejezés azt jelenti, hogy a pénz eredetét nem kell keresni. Állítólag Vespasianus csázsár mondta, mikor fia, Titus az árnyékszékadó miatt ócsárolta.


Kezdőlap

˙