Noricumi flóravidék

(növ.), l. Magyarország (XII. köt. 81. old.).

Nori emelet

l. Triasz-szisztema.

Nori ló

l. Osztrák ló.

Norimberga

Nürnberg (l. o.) latin neve.

Norit

(hipersztenit), gránitosan szemcsés, tömeges, telérekben, tömzsökben megjelenő kőzet, tulajdonképen nem egyéb gabbró-féle kőzetnél, melyben a diallagot rombos piroxén, azaz hipersztén v. eustatit helyettesíti. Legtöbbnyire gabbróval együttesen lép fel. Némelyikben van olivin, másokban nincs, e szerint olivintartalmu és olivin mélküli N.-ot szokás megkülönböztetni. Némelyikben az amfibol vergődik tulsúlyra, másokban meg a csillám, a szerint amfibol-N. vagy csillám-N. A földpát közül többnyire a labradorit az uralkodó. A tipikus N.-nak kémiai elnevezése: kovasav 49.90, timföld 16.04, vasoxid 7.81, mészoxid 14.48, magnéziumoxid 10.08, káliumoxid 0.55, nátriumoxid 1.68, viz 1.46%. Grönlandban, Norvégiában (Farsund), Labrador félsziget partvidékén (Pál-sziget) találni. Az olyan olivin-N., melyben földpát nincs, a hiperit. Van a N.-nak üveges módosulata is, a N.-szurokkő, mely különösen Britanniából, a Cheviot Hillsből ismeretes.

Norium

állítólag egy új kémiai elem, amelynek oxidja a Svédországban előforduló zirkonföldben található; ez azonban kétségbevonhatatlanul még nincs bebizonyítva.

Norma

(lat.), eredetileg a. m. szögmérték, átvitt értelemben zsinórmérték, szabály, minta. N. az iskolai életben a. m. elemi iskola; nyomdászatban a. m. ívjel (l. o.). -Normális, szabályos, pontos; normativ, szabályozó.

Normafa

l. Budai hegység.

Normális

(deréklő), egy görbe vonalnak valamely pontján keresztül az érintőre merőlegesen, illetőleg egy felületnek valamely pontjában az érintősíkramerőlegesen vont egyenes. Egy felületnek valamely pontjában csak egy N. emelhető. Ellenben egy görbe vonal valamely pontjában végtelenül sok N. emelhető. Ezek mindannyian egy síkba esnek, az u. n. N. síkba. Közülök azt, mely a simuló síkba (l. Görbe vonal) esik főnormálisnak nevezzük, a reá merőlegest pedig binormálisnak. A síkgeometriában egy síkgörbe N. alatt mindig annak főnormálisa értendő, vagyis a görbének síkjába eső N. A síkgörbe valamely P pontjához tartozó N. hosszúsága alatt a N. azon részének hosszusága értendő, mely P-től az abszcisszák tengelyéig terjed. E vonaldarabnak az abszcisszák tengelyén lévő derékszögü projekcióját szubnormálisnak vagy alderéklőnek nevezik.

Normális barometer

az olyan barometer, mely lehetőleg ment minden zavaró behatástól. L. Légsúlymérő.


Kezdőlap

˙