Nostradamus

Mihály (tkp. Notre-Dame) asztrologus, szül. Rémyben (Provence) 1503 dec. 14. zsidó szülőktől, meghalt Salonban 1566 jul. 2. Marseilleben orvostant tanult, de azután jövendölésre és bűvészkedésre adta magát. Saloni magányából jóslatokat bocsátott világgá rímes négysoros versekben, melyek a bennök rejlő titokszerü célzásokkal és ama körülménynél fogva, hogy több esetben beteljesedtek, nagy feltünést keltettek. Medici Katalin özv. királyné udvarába hivta, fia pedig, IX. Károly király, udvari orvosává nevezte ki. Jövendölései Centuries c. alatt Lyonban (1558. és többször, Páris 1866) nyomtatásban is megjelentek, de a pápai udvar 1781. a könyvet az indexre tette, mert N. azokban a pápaság hatalmának bukását is előremondta. V. ö. Haitze, Vie de Mich. N. (Alix 1712). - N. fia, ifj. N. Mihály, egy Traité d'astrologie c. munkát irt (1563).

Nostrificatio

(új-lat.), tágabb értelemben a. m. honfiusítás, l. Állampolgárság. -N. szűkebb értelemben a külföldön szerzett doktori diplomának belföldön való érvényesítése.

Noszairi

a Libanon-hegységben Tripolisz körül, a part mentén egészen az Orontesz torkolatáig lakó földmives paraszt nép, mely külsőleg a mohammedánsághoz tartozik, de rejtett dogmáiban és szertartásaiban tőle lényegileg eltérő vallásos hagyományokat követ. Az iszlám külső leple alatt a szir ősvallásnak keresztény elemekkel vegyült maradványát őrzik. A N.-k vallása a siita iszlám legtulzóbb formáiból ágazik el, amennyiben Alit, kit képletesen a «méhek urának» neveznek, az istenség megtestesülésének hiszik, a napban és a felhőkben az ő megjelenését szemlélik. E hitük azonban a háromság képzetével van összekapcsolva: Ali isteni személye mellett még Mohammednek, kit függönynek (hidsáb), és Mohammed egy hivének, Szelmán al-Fáriszinak, kit kapunak (báb) neveznek, tulajdonítanak isteni lényeget. E három egységet a neveik kezdőbetüiből alakult «'AMSz» szent formulával jelölik. Ali különböző korszakokban különféle alakokban nyilvánult. A N.-k az iszlámból átvették a naponkint ötszöri imát, de az imaidőkre nézve a közönséges iszlámtól eltérnek. A mohammedán (siita) ünnepeken kivül némely ó-persa ünnepet is ülnek, a nórúzt (l. o.) és a mihradsán őszi ünnepet; a kereszténységből átvették a karácsont, a bor konszekrációját, mely vallásos szertartásaikban nagyon előkelő szereppel bir. A régi szir pogányság számos maradványát a szentek kultuszának leple alatt őrizték meg a pogányság ős szentélyeinek helyein; többek között a fák kultusza nagy mértékben maradt fenn közöttük. Vallásuk egyik lényeges mozzanata a lélekvándorlás hite; valamint Ali, az istenember, különféle nemzedékeknek más-más emberi alakban jelenik meg, ugy Aďsa, Mohammed felesége, Fátima, Mohammed leánya, is csak Máriának más-más megjelenései. Tanaikat és szertartásaikat nagy titkolódzással rejtik el a hozzájuk nem tartozók elől; sőt felekezetükön belül is csak a beavatottak ismerik a vallás összes titkait; a felavatás különös ünnepéllyel történik, melynek központja a bor megszentelésének liturgiája. Vallásos tanaik elárulását nagy büntetésekkel torolják. Mindamellett 1847-ben Catafagónak, a beiruti porosz konzulátus dragománjának sikerült egy N.-katekizmust megszerezni és közzétenni. 1865-ben pedig a protestáns vallásra áttért N., Szuleimán Efendi Adani, előbbi vallástárasainak dogmatikájáról, szertartásairól és szokásairól arab nyelven egy külön könyvben számolt be, mely az American Oriental Society folyóiratában (1866) angol nyelvre fordítva, a N. vallás fő dolgaira nézve beható tájékozást nyujtott.

A N. felekezeti alakulásának kezdeteit homály borítja; ők maguk valami Al-Khuszaibit-t tekintenek vallásuk alkotójának, tőle vallásos iratok is fenmaradtak, melyeknek hagyományát Haszan al Aszkari siita imámra (megh. 873.) vezetik vissza. Róla Khuszaibijjá-nak nevezik magukat; a N. elnevezést (mely a naszráni, a. m. keresztény, duiminutiv alakja) ellenfeleik alkalmazták róluk. Csak körülbelül 75.000-en vannak, kik egymás között tanaik némely árnyalataira nézve egymással ellenkező szektárkra oszolnak.

Noszairiták

l. Noszairi.

Noszák

Timót, tót költő (irói néven Nezabudov), szül. Tiszolcon (Hont) 1818., megh. 1877. Lőcsén tanult s a teologiát Pozsonyban végezte, hol Sturnak munkatársa volt. 1848-ban mint Hodzának káplánja Liptó-Szt.-Miklóson a Hurban-féle felkelésben tettleges részt vett. A Bach-rendszer alatt jegyző Nagy-Rőcén, a provizorium alatt Murányban szolgabiró volt. A kiegyezés után állás nélkül maradt. Az orosz költőket, Byront és Shakspere darabjait fordította tótra s maga is több elbeszélő költeményt irt, melyek elszórtan jelentek meg.

Noszlop

kisközség Veszprém vármegye devecseri j.-ban, 1892 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Noszlopy

-család (noszlopi), Veszprém vmegye egyik legrégibb birtokos nemes családa, mely már a XIII. sz. óta szerepel az oklevelekben, s mely Veszprém, Vas, Somogy vmegyékben elterjedve, megyei hivatalokat viselt, s melyből a XVII. sz.-ban élt Gáspár és János alapítottak nagy számu tagokból álló nemzetségeket. Gáspár ágán Ignác volt a legkitünőbb családtag, ki 1797. született Téthen (Győr), s az 1832-1836-iki országgyülésen követ, 1838. kir. táblai biró, 1841. váltótörvényszéki elnök s udvai tanácsos, 1848. a hétszemélyes tábla birája volt s 1849 után elfogadta ugyan a bécsi legfelsőbb törvényszéknél az egyik birói széket, mely magyar birák számára volt fentartva, de Zádor Györggyel s Zsoldos Ignáccal együt csak azért, hogy a magyar perekben vezérszerepet viselve, a magyar nyelvet, amennyire s ameddig lehetett, és a magyar jogelveket megmentsék s fentartsák, s az ott perlekedő hazafiakkal tehetségük szerint jót tegyenek. Ott a német birák előtt is nagy tiszteletben állott, 1857. a Szt.-István-rend lovagja, 1858. pedig a budai urbéri főtörvényszék elnöke lett. Élete vége felé nyugalomba vonulva, Sopronban lakott, s ott halt meg. A család János-féle Somogyba szakadt másik ágából származott N. Gáspár, 1848-49-ben a magyar alkotmányharc egyik legtevékenyebb szerepvivője, szül. Vracsikon (Somogy). 1846. a marcali kerület (Somogy) szolgabirája lett. Az alkotmányharc kitörése után egész odaadással annak szentelte életét s Kossuth megbizásából mint kormánybiztos 1849. ő szervezte az alsó-dunai népfelkelést. 1850 ápr. elfogták s Pestre vitték a hadi törvényszék elé. Innen elmenekülve, apró csapatokat gyüjtött s azokkal nyugtalanította az osztrák kormány szolgálatába szegődött magyarokat. 1852 nov. közepén ismét elfogták s a halálitéletet rajta végre is hajtották.

Nosztalgia

(gör.) a. m. honvágy (l. o.)

Noszvaj

nagyközség Borsod vármegye egri j.-ban, 1444 magyar lak.

Nota

(lat.) a. m. jegy, bélyeg; továbbá az emlékezetben tartásra szolgáló, valamint diplomáciai jegyzék; ad notam venni valamit a. m. jól megjegyezni.


Kezdőlap

˙