Nyakszeg

l. Járom.

Nyakszirt

(occiput), a fej hátulsó része; némelyek az egész hátulsó nyakrészt a csuklyás izom elülső szélétől kezdve értik alatta, amit tulajdonképen tarkónak (nucha) neveznek; ez utóbbi esetben ez a Ny.-csontnak megfelelő részétől az egész hátulsó nyak alsó határáig, vagyis a 7-ik nyakcsigolya tövis nyulványáig ér. L. még Koponya.

Nyaktekercs

(Iynx torquilla L.), a kúszók rendjébe, a nyaktekercsfélék családjába tartozó madárfaj. Csőre kúpalaku, farka lekerekített. Háta szürke, barna-fekete foltokkal, torka sárgásfehér, melle és hasa szürkés, vörösbarna evező tollain feketés harántsávokkal, farkán öt sötétebb harántsávval. Hossza 18, farkhossza 6,5, szárnyhossza 9 cm. Vándormadár. Előfordul Európában, Észak-Ázsiában és Észak-Afrikában. Magyarországban áprilistól szeptember végéig található. Különösen erdőszéleken tartózkodik, hol megkeresi a hangyákból, hangyabábokból álló táplálékát. Nevét sajátságos fejmozdulatától vette.

Nyaktiló

l. Guillotine.

Nyaktömlő

l. Nyálkatömlő.

Nyaktörés

a második nyaki csigolya nyujtványának törése, melynél majdnem kivétel nélkül a gerincagyvelő legfelsőbb részének olyan heves zózódása következik be, hogy a légzési agyközpontok elroncsolása és ezzel hirtelen halál áll elő. A második nyakcsigolya ezen nyujtványa a fejnek erőszakos és hirtelen előre hajlásánál, vagy a fejnek erőteljes oldalra löketésénél szokott törni s azért a Ny. legtöbbször ugy áll elő, hogy az illető egyén magasról leesvén, nyakszirt tájára ütődést szenved s ezzel Ny.-t is. Nem lehetetlen azonban, hogy a Ny. gyógyuljon, ha kevésbbé hirtelen ható erő okozta s a letört nyujtvány a gerincagyvelőt nem zúzta össze. Nyugalmas hanyatt fektetés heteken át ilyen esetekben legészszerübb.

Nyakvédő bőr

a tűzoltók által használt oly bőrdarab, mely a sisak alatt gummiszalag által tartva, az illető nyakát, fülét és arcát a hőség, lehulló parázs és viz ellenében megvédi.

Nyál

a nyálmirigyek váladéka; nevezetesen a fültövi, az állkapocs és nyelv alatti mirigyeké; a hasnyálmirigy a hasnyálat választja el. A nyálmirigyek váladéka a benne levő ptialin nevezetü erjesztővel megemészti a keményítőt szőllőcukorrá, sőt ezt tejsavvá is átváltoztatja. A gyomorban a lenyelt nyál e hatása tovább folyik. A hasnyálmirigy váladéka ugy keményítő-, mint zsír-, valamint fehérjeemésztő fermentumot is tartalmaz. L. még Gyomor (VIII. köt., 418. oldal).

Nyaláb

l. Köteg és Edénynyaláb.

Nyalábpúp

a gyümölcsfák, különösen a bujanövésü körtefajták ágain vagy fiatal törzsén található kúp- vagy csecsalaku kemény kinövés, mely egyes edénynyalábok (l. o.) rendetlen növéséből keletkezik. A fagydaganatoktól (l. o.) egyrészt azáltal különböznek, hogy a kéreg alatt kezdettől fogva fásak, másrészt, hogy rendesen a rügyek mellett keletkeznek, mig a fagydaganatok az ágak bármely helyén.


Kezdőlap

˙