Orcagna

(ejtsd: orkanya), valódi nevén Andrea di Cione Arcagnolo, olasz festő, szobrász és építész, Firenzében élt a XIV. sz.-ban, megh. valószinüleg 1368. A legkiválóbb olasz festők közé tartozik. Művei közül a legfontosabbak a firendezi Sta Maria Novella templom Strozzi-kápolnájában festett falfestményei, és pedig: az Utolsó itélet, a Pokol (Dante költeménye nyomán), főleg pedig a Paradicsom. U. o. van 1357. alkotott oltárképe, melyen Krisztus Péternek kulcsot, aquinói szt. Tamásnak könyvet nyujt át, szentektől és angyaloktól körülvéve. A londoni nemzeti képtárban is van egy oltárképe, melynek a középső része Mária koronázását ábrázolja. Sokáig neki tulajdonították a pisai Campo Santo falfestményeit, az Utolsó itéletet, a Poklot és a Halál diadalát. Mint építész a firenzei Loggia de' Lauri és az Or San Michele templom építésében vett részt, szobrászati művei közül pedig az Or San Michele templom szentségházának domborművei és apró szobrai maradtak fönn.

Orcein

aromás vegyület, képlete C28H24N2O7. Az O. mint vörösbarna amorf por válik ki, ha az orcinnak ammoniakos oldata a levegőn áll. Az O. fő alkatrésze a kereskedésben előforduló u. n. orseille festékeknek (persio, cudbear, francia purpur stb.), amelyeket különféle zuizmókból (l. Orcin) készítenek, ugy hogy ezeknek kivonatát ammonivála elegyítve a levegő hatásának teszik ki.

Orchardson

(ejtsd: orcserdzn) Vilmos Quiller, angol festő, szül. Edinburgban 1835. Az ottani akadémiának volt tanítványa; utób Londonba költözött, hol 1877. a kir. akadémia tagja lett. Legismertebb festményei: Az erdei virágok; A kihivás; Talbot és Auvergne grófnő; IV. Henrik és Falstaff; A Canal Grande Velencében; Hamlet és a király; Holdvilág a lagunákon; Jessika; A kardok királynője (1878); A kártyások; I. Napoleon a Bellerophon hajón 1815. (London 1880, South-Kensington-muzeum); Az első tánc; Modern házasság; Egyedül; Az első felhő; Voltaire Sully hercegnél (1883, hamburgi műcsarnok); Madame de Récamier szalonja (1885).

Orchestica

l. Táncművészet.

Orchestra

L. Orkesztra.

Orchestrion

a mult században Vogler abbé által feltalált hordozható orgona, melyet legelőször Amsterdamban mutatott be 1789. Alakja kockaalaku volt, hangja az orgonáéval egyezett s 16 regiszterrel rendelkezett, melyekkel egy egész zenekart lehetett utánozni s pótolni. Négy billentyüzettel volt ellátva, mindenik 63 kézi- és két pedál-billentyüvel s növő-fogyó változattal. O. névvel szokás még az olyan hengereket is nevezni, melyek óraműven vannak elhelyezve s különféle zenedarabok eljátszására berendezve, a szerint, amint felhúzzák v. különböző hengereket illesztenek bele.

Orchidea-ház

(növ.), meleg üvegház (hőhajlék). Világosnak kell lenni, de a nap égetésétől védeni kell. Rendesen alacsony, részben a földben van, a levegő annyira férjen hozzá, hogy az O.-at ki ne szárítsa. Nappal 18-24°, éjjel 12-16° meleg föbbnyire elegendő. Könnyü föld kell bele, erdei földből, szénből, tőzegmohából és homokból keverik.

Orchideák

(növ.) a. m. orchis- vagy kosborfélék, csakhogy e családnak 4000-5000 fajából, melyek legnagyobb része a forró vidéken terem, kiválóan ezeket illeti meg az O. név. A kosborfélék (l. o.) t. i. földi O., melyek földben, különösen televényben gyökereznek (l. Heregumó); erdőben, réten meszes talajon nőnek. Ezeknek a televény, kivált a nem zöld fajoknak, okvetetlenül szükséges. Ezekkel szemben csodálatosabbak a légi v. fán lakó O. (orchideae atmososphaericae). Ezek fák törzsén, elhalt gallyakon a sűrű árnyékos és nedves erdőben élnek, látszólag mintegy élősködők (l. Álélősködők), de dajkáló növényök nélkül is megélnek. Ezek a növényvilágnak legfurcsább alakjai, mintegy csodái. Nagyságuk, szinpompájok, gyakran jóillatu virágjok, de leginkább különös virágalakjok tünteti ki, ezért a növényország legdédelgetettebbjei. Tenyésztésök nagy gonddal jár, azért az O. virágját az angol kertész drágán fizetteti. Hogy terméshez juthassanak, az O.-at mesterségesen szokás termékenyíteni, azaz himporcsomóit a bibére áthelyezni, mert a bogár, amely hazájokban termékenyíteni szokta, nálunk v. az orchideaházban nem él. Nagy részök, sőt a legszebbek, nem kényes természetü. Ma 1000-2000 faját tenyésztik. A régieket az O. virágjának állatias hasonlatossága mindenféle babonára vezette.

Orchidea-olaj

(ylang-ylang-olaj), a Manillán termő Anona odoratissima virágaiból kiaknázott illanó olaj. Vastag, szintelen olaj. Fs. 0,940-0,955; szaga erős, átható. Sok borszesszel higítva pompás illatot áraszt. Alkotó részei: benzoésavas és esetsavas éterek. Legfinomabb termése a Pablo Sartorius jelzésü. Illatszerekhez használják.

Orchis

Tourn. (növ.), l. Kosbor; O-félék, l. Kosborfélék.


Kezdőlap

˙