Orosz egyház

l. Görög keleti egyház.

Oroszfalu

(Maros-), kisközség Maros-Torda vármegye régeni felső j.-ban (1891) 1291 oláh lak.

Orosz fürdő

l. Fürdő (VII. köt., 724. old.).

Oroszhegy

nagyközség Udvarhely vármegye udvarhelyi j.-ban (1891) 2743 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Oroszhegyi

Józsa (családi nevén Szabó), iró, szül. Nagy-Kolcson (Szatmár), más adat szerint Belső-Szolnok vármegyében, Dézs környékén 1822 máj. 22., megh. Budán 1870 febr. 19. O.-t a papi pályára szánták, de ő az irodalom felé vonzódott s pap nagybátyja minden ellenzése ellen, ott hagyta a szemináriumot s Pestre ment orvostanhallgatónak. Bugát Pál, akkori dékán pártfogásába vette az ifjut és az Orvosi Tár korrektorául alkalmazta, később is vezette. A Garay Regélőjében lépett fel, majd verseket irt az Életképekbe és tárcákat Vahot I. Divatlapjába. 1844-47. a Jelenkor ujdonsági rovatát vezette. Általán sokfelé forgácsolta tehetségét. Az 1848-iki események megakasztották diplomája megszerzésében. Eötvös J. báró közoktatási fogalmazóvá nevezte ki, majd guerillavezető (év végéig őrnagy) lett, azután ismét irogatott, de az utolsó csaták szinhelyén ismét ott volt. Világos után 10 évi várfogságot kapott; 5 évet le is ült Csehországban. 1856-ban visszatért Pestre, hol 1857. orvosdoktorrá avatták, s az akkor alakult Orvosi Hetilap szerkesztőtársa lett és megnősült. Kolozsvárt akart ügyvédi gyakorlatot kezdeni, de nyugtalan természete Bukarestbe űzte, neje ott elhalt, ő mint katonaorvos török államszolgálatban működött a Dobrudsában, Kis-Ázsiában, Ciprusban, Alexandriában. Megtakarított pénzével 1868. visszatérőben volt hazánkba, midőn az úton szélhűdés érte s tehetetlen állapotában kifosztották. Két évig tengődött még Kolozsvárt és Pesten, amikor meghalt. Mint szépirodalmi és hirlapiró a 40-es években volt divatban. Az 50-es években Törökországból küldött levelei értékesek. Kiadott egy német-magyar nyelvtant (Pest 1847), egy Szervényi (szerves) vegytant és mint az állatdelejességgel vagyis óddal foglalkozó orvos, e kedves tárgyáról Az ód és életdelejesség közéleti értéke (Pest 1858) című munkáját.

Oroszi

1. Divény-O. (l. o.). - 2. Gyöngyös-O. (. o.). - 3. Kis-O., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi felső j.-ban, (1891) 1002 magyar lak. - 4. Nagy-O., nagyközség Nógrád vármegye nógrádi j.-ban, (1891) 2001 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Orosz intervenció

l. Szabadságharc.

Orosz irodalom

l. Orosz nyelv és irodalom.

Oroszka

v. oroszvirág (növ.), a Tagetes patula kerti virág neve; l. Büdöske.

Orosz kémény

l. Kémény.


Kezdőlap

˙