Orust

(Oroust), Götenborg és Bohus svéd länhez tartozó sziget a Skager Rakban Svédország Ny-i partja mellett, 336 km2 területtel, 21,000 lak., intenziv földmiveléssel, hajózással és tengeri halászattal.

Orvieto

az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Perugia olasz tartományban, a Paglia jobb partja közelében, vasút mellett, egy elszigetelt tufa-sziklán (1881) 7304 mint község 15,931 lak. Kiváló bortermeléssel, bor-, szőllő., gabona-, olaj-, selyem- és marhakereskedéssel. Legkiválóbb épületek az 1290. megkezdett és a XVI. sz. végén befejezett székesegyház tiszta márványból, amelynek reliefekben és mozaikképekben gazdag homlokzatán sienai Maitani Lorenzo 1310-30-id dolgozott. Belseje (104 m. hosszu, 32 széles és a középhajóban 34 m. magas) három hajóból áll. A kereszthajóban van jobbra a Cappela nuova a Madonna di San Brizióval s Angelo da Fiesolena meg Luca Signorellinek freskóival. Balra a kereszthajóban a Cappella del Corporaleban látható egy márvány baternakulum és egy ezüst ereklyetartó, a Sienából valón Ugolino di Vieri mesterműve. Egyéb jelentékenyebb épületek: a San Andrea-templom 12 szögletü toronnyal; a San Domenico de Braye kardinális síremlékével; az Opera del Duomo középkori műremekeket és etruszk régiségeket tartalmazó muzeummal; a Vascovile (XIII. sz.), dei Papi- (1294. alapították), Marsciano- (az ifj. Sangallótól), del Capitano- (XII. és XIII. sz.-ból), del Commune-paloták; az 1364. Albornoz kardinális által megkezdett vár, amelynek helyén jelenleg egy nyilvános kert és amfiteátrom áll; a hires 1527. Sangallótól megkezdett és 1540. Mosca által befejezett Pozzo di San Patrizio nevü kút 248 lépcsővel; a Vespignani által épített és Fracassini freskóival díszített szinház. A város melletti szikla ÉNy-i lejtőjén 1876. egykori etrusz temetőt fedeztek föl. O. (Urbibentum, Urbs vetus, későbben Urbevetum és Herbanum) a régi etrusz Velsuna vagy Volsinii helyén áll. 509. már püspöki székhellyé lett. 538. elvette a keleti gótoktól Belizar; a pápák több ízbenlaktak benne. V. ö. Della Valle, Storia del duomo di O. Róma 1791); Gruner, Die Basreliefs an der Vorderseite d. Doms zu U. (83 rézmetszettel, Lipcse 1858).

Orvmadarak

általában ama ragadozó madarak közös neve, melyek főleg házi szárnyasainkban pusztítanak, p. vércse, ölyv, héja stb.

Orvos

betegségek gyógyításával hivatásszerüleg foglalkozó egyén. Némely államban az O. gyógyító foglalkozására az állam által approbálva van, mint p. hazánkban; másutt, mint p. Németországban, az ipartörvény alapján mindenki gyógyíthat minden állami approbáció nélkül. Aki nálunk kenyérkeresetből gyógyít állami jogosítvány nélkül, kuruzsló s büntettetik. Magyarországon orvosi gyakorlatra csak annak van joga, ki az ország területén fennálló tudományos egyetemek által kiállított orvosi oklevéllel van ellátva. Külföldi egyetemeken oklevelet nyert O.-ok gyógygyakorlata Magyarország területén, amennyiben nemzetközi egyezmények másként nem intézkednek, csak szabályszerü honosítás (nostrificatio) után engedtetik meg. Az uralkodó többi királyságai s országaiban fennálló egyetemek részéről kiadott O.-i oklevelek a kölcsönösség alapján nálunk is érvényesek ez ideig. Az ország területén gyakorlatra jogosított magán-O. bárhol szabadon letelepedhetik, köteles azonban a gyakorlat megkezdése előtt oklevelét az illetékes közigazgatási hatóságnak beiktatás és kihirdetés végett bemutatni. A bemutatástól fogva mindaddig, mig gyakorlatának megszüntetését a hatóságnak be nem jelenti, a rögtöni veszélyen forgó betegeknek díjazás mellett első O.-i segélyt nyujtani tartozik. Járványok esetén a gyakorló O. rendes működési területén járvány-O.-ul való hatósági kirendelést elfogadni tartozik; mint magán-O. is a járványban megbetegültek részéről kért első segély nyújtását vissza nem utasíthatja, valamint azon esetben, ha lakóhelyén más O. a gyakorlatot nem űzi, a továbi gyógykezelést is tartozik elvállalni. A gyakorlatra jogosított O. a gyógymód alkalmazásában nem korlátoltathatik, működésére nézve azonban az állam ellenőrködése alatt áll és általa elkövetett műhibákért felelős. A magán-O. dijazása kölcsönös megegyezéstől függ, hol ilyen nem jött létre, peres esetekben szakértők meghallgatásával a biróság határozza meg a díjat, melynek legkisebb mértéke az egész országra kihatólag, azonban tekintettel a városok és községek különböző viszonyaira, fokozatosan a belügyminiszter által állapíttatik meg. Minden törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsu város a Királyföldön, a törvényhatóság székhelyéül szolgáló városok, továbbá minden község, melynek 6000 lakosa van, O.-t tartani köteles (községi O.), az ezeken kivüli községek, ha O.-sal ellátva nem lennének, 6000-től 10,000 lélekszámig O. tartása tekintetében egy közegészségi körbe csoportosítandók (kör-O.); oly községekben, meylek ily körökhöz be nem oszthatók, a járás-O. végzi a teendőket (l. alább). A községi és kör-O.-ok pályázat útján választatnak s állásuk állandó, fegyelmi tekintetben reájuk ugyanazon törvények alkalmaztatnak, mint más községi tisztviselőkre nézve. Fizetésüket, az illető községek képviselőtestületeinek, illetőleg a járási tisztviselőnek, s az alispánnak meghallgatásával s a községek anyagi viszonyaihoz képest a törvényhatóság szabja meg, a lakóhelyüket s a fizetéshez való hozzájárulás arányait pedig az alispán. A községi és kör-O. végzi községi körének helyi, közegészségi, orvosrendőri és orvostörvényszéki ügyeit, ingyen gyógyítja a szegényeket, előzetesen kötött egyezség szerinti díj mellett a fizetni tudókat, felügyel közegészségügyi és ovosrendőri szempontból a lelencekre, dajkaságba adottakra, községi ápolás alatti elmekórosakra, hülyékre, siketnémákra, nyomorékokra, végzi a himlőojtást, halottkémlést (amennyiben külön halottkém nincs alkalmazva), figyelemmel kiséri a község, illetve községek egészségügyi viszonyait, s e tekintetben javaslatokat tesz, közreműködik életmentésnél, eljár mindazon ügyekben, melyeket egyik vagy másik törvény, illetve szabályrendelet reá biz, évnegyedenkint jelentést tesz az általa végzettekről. Tisztán szakügyekben a járás-O.-sal közvetlenül érintkezik. Községi és kör-O.-ok épp ugy, mint az állam v. valamely közalap szolgálatában állandóan alkalmazott O.-ok özvegyei és árvái, kiknek férjük, ill. atyjuk járvány ellen történt alkalmaztatásuk folytán haltak el, nyugdíjban, illetve neveltetési pótlékban részesülnek, még akkor is, ha az elhalt 10 évet még nem szolgált volna.

A törvényhatóságok szolgálatában állanak a tiszti fő-O.-ok és járás-O.-ok. A szolgabirónak, mint első foku hatóságnak szakközege a járás-O., az alispánnak a tiszti fő-O. Mindkettő fegyelmi tekintetben ugyanazon törvények alá tartozik, mint a többi törvényhatósági tisztviselő, mindkettő tartozik tiszti O.-i vizsgát tenni, s mindkettőt a törvényhatóság egészségügyi bizottsága meghallgatásával a főispán nevezi ki; állásuk állandó. A járás-O. tartozik a járása területén, a tiszti fő-O. a törvényhatóság székhelyén lakni. A járás-O. őrködik és ügyel járásában minden közegészségügyi tárgy fölött, lakhelyek és épületek közegészségügyi feltételeire, iparüzletek, gyárak berendezésére, elhelyezésére, terményeiknek eladására közegészségi szempontból, egészségügyi, jótékony, köz- és magánintézetekre, a nyilvános élelmezés egészségügyi feltételeire, a lelencek és dajkaságba adottak iránti rendszabályok végrehajtására, fürdőintézetekre, gyógyvizekre, vagyontalan betegek gyógyításának eszközlésére; himlőojtást teljesít járványos és ragályos betegségeket a szabályok szerint ellenőriz és intézkedik, vizsgálja közegészségügyi szempontból az iskolákat, teljesíti az orvosrendőri és törvényszéki orvosi vizsgálatokat, ügyel a halottkémlés kezelésére és a nem O. halottkémeket oktatja, közbenjár a gyógyszertárak vizsgálatánál, kirendeltetése esetén közreműködik az ujoncozásnál, ügyel a méreggel és gyógyanyagokkal való kereskedésre, azok kezelésére, a letelepedő O.-okat a tiszti fő-O.-nak bejelenti, némely községben végzi a községi O.-i teendőket, eljár mindazon ügyekben, melyeket a törvény reá biz, v. amelyekre nézve a tiszti fő-O. akadályoztatása esetén kirendeltetik; működéséről évnegyedenkint egészségügyi jelentést tsz. Tisztán szakügyekben közvetlenül érintkezik a tiszti fő-O.-sal. A törvényhatóság tiszteletbeli járás-O.-okat is alkalmazhat, hogy minden első foku egészségügyi hatóságnak ily O. szakközeg álljon rendelkezésére.

A tiszti fő-O.-t ugyanazon felügyeleti hatáskör illeti meg a törvényhatóság egész területén, mint a járás-O.-t a járás területén. Ezenkivül felügyel a himlőojtás kellő foganatosítására, indítványt tesz a helyi járványos és ragályos betegségek megelőzésére v. megszüntetésére, sőt azok kitörése esetén saját felelősségére is intézkedhetik, miről az alispánt (polgármestert) értesíti, felügyel a hatósága területén levő összes egészségügyi és O.-i személyzetre, megvizsgálja, láttamozza, beiktatja, bejelenti a letelepedő O.-ok és bábák okleveleit, oktatja a bábasággal foglalkozni akaró nőket, kuruzsolás, egészségre veszélyes szokások, babonák, előitéletek kiirtására javaslatokat tesz, sürgős esetekben intézkedik, ellenőrzi a vagyontalan betegek közköltségen való gyógykezelését orvosi szempontból, vizsgálja a kórházakat, tanintézeteket, fogházakat, köz- és magánintézeteket, valamint a gyógyszertárakat, teljesíti az orvosrendőri és törvényszéki orvosi teendőket, általában mindent, mit a törvény és rendeletek reá biznak. Havonkint egészségügyi jelentést tesz a közigazgatási bizottsághoz. A törvényhatósági egészségügyi bizottság tagjai a tiszti fő-O. is épp ugy, mint minden hatósági O. Budapest fő- és székvárosban a tiszti fő-O. látja el azon teendőket, melyek egyéb törvényhatóságok területén i a tizti fő-O.-t illetik meg, az elüljáróságokhoz beosztott tiszti O.-ok pedig, kiknek O-i gyógygyakorlatot űzniök nem szabad, a községi és járás-O.-i teendők egy részét, mig a többit a rendőrorvosok (kéjelgési ügy) végzik, a szegény betegek kezelését pedig a kerületi szegényorovosok.

Hogy hazánkban valaki orvosi oklevelet, melynek címe ma: az öszes gyógytudományok doktori oklevele, elnyerhessen, bizonyos előtanulmányokat végzése (l. Tudományegyetem), s bizonyos vizsgák és szigorlatok sikeres letevése kivántatik meg (l. Doktor), mely után az O.-jelölt felavattatik az egyetem rektora és dékánjai jelenlétében egy felavató nyilvános rendes tanár által, miután az egyetemes O.-doktori esküt letette, ezután a tanács tagjai s a felavató által kézfogással doktorrá fogadtatik. Az O.-ok vagy u. n. vegyes gyakorlatot űznek, t. i. kezelnek mindenféle betegségben szenvedőt, vagy specialisták, azaz csak egy-egy szakát művelik az O.-gyakorlatnak, azt, amelyben különös és beható tanulmányok alapján legotthonosabbak; igy vannak belgyógyász, sebész, szülész, nőgyógyász, szemész, gégész, fülész, fogász, gyermekgyógyász, bőrgyógyász, elmegyógyász specialisták, sőt újabban még kisebb betegségi csoportok specialistái is vannak már igy p. specialisták szifiliszre, hugyivarszervi betegségekre, gyomorbetegségekre, idegbetegségekre. Természetesen ily különleges O.-ok csak nagy városokban élhetnek meg s leginkább azok űznek ily gyakorlatot, kik az egyetemeken a megfelelő betegségi csoportok tanításával is foglalkoznak. Az O.-i specializmus nem az újkor szülöttje, Kr. e. évezredekkel Egyiptomban épp ugy, sőt még tulzottabb alakban megvolt az, mint ma. A specialista O.-ok gyakran mint tanácskozó (consiliarius) O.-ok szerepelnek, kiket a beteg rendes és évente átalányban díjazott O.-a (ordinarius), az u. n. házi O. hivat meg a beteghez, a kórisme és a gyógyterv megbeszélése, esetleg operáció megejtése céljából.

A belügyminiszter jelentése szerint 1895-ben 4033 volt az O.-ok száma hazánkban; a sebészeké, kik régi jogon működnek még, de kihalófélben vannak 391, tehát gyógygyakorlattal foglalkozott 4424, és pedig a vármegyékben működött 2806, városokban 1618. Az O.-ok közül hazai oklevéllel birt 3060, vagyis 69,2% (budapestivel 2756, kolozsvárival 304), külföldivel (osztrák legtöbbször) 1364, vagyis 308%. Az O.-ok közül 2109 állott mint tiszti, városi, községi és kör-O. hivatalban, kiknek évi fizetési összege 1.356,792 frtot tett ki; átlag egynek 643 frt jutott. A O.-ok száma hazánkban általában igen kevés, ha azt más országokéval összehasonlítjuk, de még ezen csekély szám is kedvezőtlenül van elosztva, a városok néha tul vannak terhelve O.-okkal, mig a vidék nélkülözi azokat. Budapesten p. 1894-ben 545 lakosra jutott egy O., addig egész Magyarország 15.162,988 lakója közül 1894-ben csak 6.732,884 lakos volt közvetlen O.-sal ellátva, azaz 44,4%, mig 55,6% nem. Legrosszabul állanak O.-ok dolgában Árva, Ugocsa, Kis-Küküllő, Fogaras vármegyék, hol 1894-ben csak a lakosság 10-14%-a volt közvetlenül O.-sal ellátva. 1894. az ország 11,105 községében O. nem lakott, s igy volt az 1895. is. Magyarországon eddig csak férfiak lehettek O.-ok, 1896-tól fogva oly nők is léphetnek e pályára, kik a kellő középiskolai tanulmányokat végezték s az egyetem orvosi karára való felvételük a tanártestület ajánlata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megengedtetvén, szabályszerü s a férfiakéhoz hasonló tanulmányokat végeztek és az előirt szigorlatokat eredménnyel letették. A nők mint O.-ok Európában eddig csak csekély számmal működnek, még leginkább Oroszországban (70) és Svájcban. Amerikában (New-York, Massachusedts, Pennsylvania) körülbelül 400 nő-. működik. L. még Állatorvos és Katonai orvosi tisztikar.

Orvosegyesületek

Az orvosok is, mint más rendüek, részint tudományos, részint rendjüket illető egyéb feladatok megoldására nálunk is, másutt is csoportosulva egyesületeket alapítottak. Némely országban ezen egyesületek orvosi kamarákká fejlődtek ki, majd kötelező, majd az akarattól függő belépéssel (Szászország, Bajorország).

Orvosi évkönyv és különleges címtár

1889. alapította Pesti Alfréd, a könyv jelenlegi szerkesztője. Kiadója a «Petőfi» könyvkiadó vállalat Budapesten. A rendesen 400-nál több oldalra terjedő évkönyv tudományos értekezéseket, fontos hivatalos rendeleteket, tájékoztató aktuális cikkeket közöl az orvostörvényszéki, tiszti orvosi vizsgálatokról, orvosi szaklapokról, egyetemekről, klinikákról, kórházakról stb. Tartalmazza azonkivül Magyarország összes orvosainak teljes névsorát ábéce-rendben és vármegyék szerint, és felvilágosítást ad minden egyes orvos állásáról, oklevelének keletjéről, különleges szakmájáról, irodalmi tevékenységéről stb.

Orvosi igazságügyi tanács

l. Igazságügyi orvosi tanács.

Orvosi intézetek

az egyetemeken az orvosi fakultás tanszékeivel kapcsolatos oly intézetek, melyek tudományos kérdések megfejtésére berendezett laboratoriumok és gyüjteménytárakból, vagy a betegségek lefolyásának, gyógyításának tanulmányozását lehetővé tevő betegosztályokból (klinikák) állanak. Minden rendes orvosi tanszék bir ily intézettel, s ezek teszik lehetővé az egyes orvosi szakok gyakorlati oktatását s azt, hogy az egyetem falain belül az orvostudomány tovább vitessék, hogy ott ne csak orvosok, hanem tudósok is képeztessenek. Azelőtt nálunk is, másutt is, ily intézetek hijával minden tárgyat, még a sebészetet, szülészetet is elméletileg, «ex kathedra» adtak elő, ma ellenben minden, még oly elméletinek látszó tárgyat is (p. élettan, törvényszéki orvostan) gyakorlatilag oktatnak.

Orvosi kamarák

l. Orvosegyesületek.

Orvosi látlelet

l. Látlelet.


Kezdőlap

˙