Ostentatio

(lat.,), szándékos, mutogatás, fitogtatás, kérkedés, dicsekvés. Ostentativ, fitogtatva, kérkedve.

Osteolepis

Ag. (állat), a Crossopterygii rendjébe tartozó zománcos tengeri halnem, amely kizárólag a devon időszakban élt; eddig csakis Skócia területéről ismeretes.

Osterburg

az ugyanily nevü járás székhelye Magdeburg porosz kerületben, a Biese és Uchte összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 4379 lak., sörgyárral, élénk kereskedéssel.

Osteria

(ol.) a. m. korcsma, csapszék.

Ostermann

Henrik János Frigyes gróf, orosz diplomata, szül. Bochumban 1686 máj. 30., megh. Berezovban 1747 máj. 31. Jenában tanult, honnét egy párbaj miatt Hollandiába menekült s 1704 az orosz hadi tengerészetbe lépett. 1711. nagyban hozzájárult Nagy Péter cár fölszabadításához a Pruth melletti veszélyes helyzetéből; 1721 szept. 10. O. kötötte meg a nystadi békét is. Nagy Péter titkos tanácsossá és báróvá tette, I. Katalin pedig halálos ágyán utódja, II. Péter főudvarmesterévé és ennek kiskorusága alatt kormányzótanácsossá nevezte ki. Anna Ivanovna cárnő grófi rangot adott O.-nak s rábizta a külügyminisztérium vezetését, Annak Leopoldovna régensnő pedig főadmirálissá tette. De Erzsébet cárnő trónra lépte után (1741) elfogták, halálra itélték s csak a vérpadon (1742 jan. 27.) kegyelmeztek meg neki s életfogytiglan száműzték Szibériába. Gyermektelenül elhalt fiai adoptálták nővérük, Tolsztoj tábornok nejének unokáját, ki az O.-Tolsztoj (l. o.) nevet vette föl.

Ostermann-Tolsztoj

Sándor Ivanovics gróf, orosz tábornok, szül. 1770., megh. Petit-Saconnexben (a Genfi-tó mellett) 1857 febr. 12. Kitüntette magát az 1790-iki török és lengyel háboruban, majd vitézül küzdött a franciák ellen 1806. és 1807., de leginkább 1812-13., amikor Kulm mellett a testőrség élén a számra kétszer nagyobb ellenséget föltartóztatta; ekkor veszítette el bal karját, s hőstette emlékére Kulmban emléket állítottak neki 1835. A béke megkötése után a gránátosok főparancsnoka volt s 1825. nyugalomba vonult.

Osterode

Kelet-Poroszországban az ugyanily nevü járás székhelye Königsberg porosz kerületben, vasút mellett, ahol a Drewenz a Drewenz-tóba torkollik, (1890) 9410 lak., vasöntéssel, sör- és gépgyártással, őrlő- és fürészmalmokkal.

Osteroda am Harz

az ugyanily nevü járás székhelye a Harz D-i lejtőjén, a Söse völgyében, vasút mellett, (1890) 6757 lak., posztó-, vászon-, pamutgyárral, fürészmalmokkal, rézhengerművel. Szt. Egidiusról elnevezett templomában a grubenhageni hercegek 7 tagjának síremléke látható. újabb időben mint klimatikus gyógyhelyet is látogatják.

Osterstein

l. Gera (2).

Osterwieck

város Magdeburg porosz kerületben, az Ilse és vasút mellett, (1890) 5586 lak., cukor-, szivar-, ólomfehér-, mesterséges trágya- és téglagyártással.


Kezdőlap

˙