Ördögtojás

(növ.), l. Szemércsek.

Ördög ujja

(ásv.) a. m. belemnit (l. o.).

Ördög útja

l. Hunnok árka.

Ördögűzés

l. Exorcizmus.

Ördöngős

szentirási és egyházi értelemben oly egyén, kit az ördög megszállt (l. Exorcismus, Exorcista). V. ö. Richet K., Az ördöngősök hajdan és napjainkban, fordította Erdélyi B. (Nagyvárad 1889).

Ördöngös-Füzes

község, l. Füzes (3).

Öre

l. Ör.

Örebro

1. Län vagyis tartomány Svédország középső részében, Stora-Kopparberg, Vesteras, Södermannland, Östergothland, a Vetter-tó, Skaraborg és Vermland közt, 9118 km2 területtel, (1893) 184,708 lak. Nagyobbára alacsony hegyek takarják, aminő az erdős Käglan. Nagyobb síkság a Nerike. Tavai és folyói számosak; jelentékenyebb folyók a Svartâ, Arboga, Svennevadsan; tavak a Skager (131 km2), Alkvettern. A föld 17%-a szántó, 9%-a rét, 65%-a erdő és 9%-a vizzel borított. Az állattenyésztés egyik fő foglalkozás. Ezüst-, arany- és rézérceket bányásznak Ljusnarsbergnél, Kafveltorpnál, Bangbrónál; cinket Aammebergnél. - 2. Ö., az ugyanily nevü svéd län fővárosa a Nerike síkon, a Svartâ és vasút mellett, 2 km.-nyire a Hjelmar-tótól, (1892) 15 200 lak., mekanikai műhelyekkel, burnót-, gyufa-, harisnya-, viaszkosvászon-készítéssel; egy szép plébánia-templommal, amelyben az 1436. itt eltemetett egykori kormányzónak, Engelbrechtnek síremléke látható, akinek a város piacán ércszobrot is emeltek; egy régi kastéllyal, amely most muzeumul szolgál; 1810. itt választották meg Bernadotteot trónörökösül. 1812 ápr. 20. itt kötött előleges békét Anglia Svédországgal és 1812 jul. 12. Itt köttek békét Orosz- és Angolország.

Öreg

János, filozofiai és pedagogiai iró, szül. Pátkán (Fejér) 1838. Tanulmányait Pápán 1850. kezdte; a teologiát Pesten végezte (1859), ahol aztán két évet mint segédlelkész töltött Török Pál oldala mellett. Pestről ismeretei öregbítésére külföldre utazott. Hazatérte után 1863. Szentesen a görög s latin nyelv tanára lett. 1865. Verébre ment papnak. 1870. a pesti egyetemen tanári oklevelet szerzett. S midőn 1874. Kőrösön Warga János a tanárságról lemondott, helyébe a filozofiai tanszékre őt választották. 1878. a budapesti egyetemen letette a bölcsészetdoktori vizsgálatot. Jelenleg a debreceni főiskolában a bölcsészeti tudományok tanára. Nagyobb művei: Ertelmi, erkölcsi és testi nevelés (Herbert Spencer művének fordítása Losonczy Lászlóval, Nagy-Kőrös 1875); Nevelés- és oktatástan (Kiss Áronnal, Budapest 1875); A történelem előtti idők (Lubbock művének fordítása, u. o. 1876, 2 köt.); Gondolkodástan az egyetemesítő s lehozó rendszer alapján (Nagy-Kőrös 1877); Lélektan (Budapest); Természettan és gazdasági vegytan (u. o. 1880); Elbeszélések a római történelemből (Szt. Jeromos, Aranyszáju szt. János és Eudoxia császárné); Utazás a napsugáron (Lady Brassey után, Budapest 1885); Erkölcsiség szabad akarat nélkül (Debrecen 1887).

Öregbéres

tágabb értelemben minden rendes béres, kire 4-6 vagy 8 ökör bizatik, szorosb értelemben a rendes béresek között az első, aki a többire felügyel.


Kezdőlap

˙