Pantin

(ejtsd: panteń), város Seine francia départementban, Páris mellett, (1891) 21 847 lak., cukorgyártással és finomítással, üveg- és viaszkosvászon-készítéssel; nevelő intézetekkel.

Pántkötés

a gépészetben az a kötés, melyben sem ék, sem sróf, sem pedig szegecs nem fordul elő, hanem az egyes tárgyakat melegen felhúzott gyűrü- vagy kerülékalaku pántok vagy alkalmas mélyítésekbe illeszkedő pántvasak kapcsolják össze.

Pántlikafű

v. pántlikanád (növ., polyvacsukk Diószegiéknél, cifrasás a Balaton mellékén, Phalaris L., Baldingera), pázsitfű, virágzata ágas-bogas; kalászkája egyvirágu, pelyvája 4, s a virág pelyvájával együtt szálkátlan. A Ph. arundinacea L. a kákával együtt növő magas pázsit, vizek körül gyakori. L. még Kanáriköles, Lengyelnád.

Pántlikagiliszta

a. m. galandféreg, l. Bélféreg és Férgek.

Pantocsek

1. József, botanikus, szül. Nagyszombatban 1846 okt. 15. Már ifju korában természettudományokkal, főkép növénytannal foglalkozott s vakációit 1866 óta folyvást a Nagy-Tátrában töltötte és a flóráját kutatta. Orvosi oklevelét Bécsben 1876. érdemelte ki. 1872. hat hónapon át déli Hercegovinát, egész Montenegrót és Dalmáciát utazta be. Ennek eredménye a Pozsonyban 1874. megjelent: Adnotationes ad floram et faunam Hercegovinae, Crnagorae et Dalmatiae címü munkája, számos új faj ismertetésével. 1880 óta kivált mikrográfiai, illetve mikropaleontologiai dolgozatokkal foglalkozik. Dolgozatai e téren: Beiträge zur Kenntniss der fossilen Bacillaerien Ungarns (3 köt. 102 táblával, Nagy-Tapolcsány 1886-92). Számos botanikai dolgozata 1867 óta leginkább az Oesterreichische botanische Zeitschriftban (Ausflug in d. Facskoër oder Naklate-Gebirge, Correspondenz aus Gran, Aus der Tátra 1868-69), a Botanisches Centralblattban, a Magyar Növénytani Lapokban olvasható. Nem botanikai cikkei, p. Über Indicatoren címü közleménye, melyben egy új és általa tökéletesbített nagyon pontos tárgyjelzőt ir le, a Zeitschrift für wissenschaftliche Mikroskopie-ban (V. 1888). más cikkei a pozsonyi és nyitrai orvos-természettudományi egyesületek évkönyveiben jelentek meg. P. az első hazánkban, ki a mikrofotográfiának készítésével foglalkozott, melyet 1885. az országos kiállításon mutatott be, nem különben az első magyar amateur-kiállításon 1890. Budapesten is kiállított. Ekkor mikroszkopiumi diatoma-fölvételeit arany éremmel tüntették ki. 1896 jul. 30. óta a pozsonyi országos közkórház igazgató orvosa.

2. P. Leo Valentin, orvosdoktor, született Kielceben (Orosz-Lengyelország) 1812-ben, meghalt Zlatnón (Nógrád) 1893 szept. 11. Magyarországon P. József nagyszombati gyógyszerésznél kitünő nevelésben részesült. 1843 okt. havában a pesti tudományegyetemen az orvosdoktori oklevelet elnyerte. Orvosi praxissal nem foglalkozott, de a kémiai, kivált pirokémiai kutatásokba annál jobban belemélyedt. Ő volt Magyarországon az első, ki még a 40-es évek elején daguerrotipiával, később az 50-es években fotográfiával foglalkozott. Tőle származnak az első ilyfajta felvételek. Majd később az üveggyártás tanulmányozására szánta magát, s az üveggyártás tanulmányozására szánta magát, s az üveggyártás az ő geniális tehetségének köszöni az ötvenes évek közepén a hialoplasztikának feltalálását, mely magyar találmányt az első párisi világtárlaton a nagy aranyéremmel tüntették ki. A hatvanas évek elején feltalálta az irizáló üveget. Tanulmányait s feltalálásait Zahn György üveghutájában Zlatnón végezte, hol vezetése alatt az első magyar tükrök és üvegfestmények készültek; a zlatnói üveggyár fehér csiszolt üvege még a hires cseh üveggel is versenyre kelt. Neki köszönhető a tárgyjelző tölcsérke feltalálása, melyet Nachet hires mikroszkóp-készítő Párisban készít, nem különben a budapesti egyetem mineralogiai intézetében is láthatók a remek kőzetcsiszolatok, górcsövi vizsgálatok számára. Felette sajnos, hogy találmányait le nem irta, mert a hialoplasztikai nyomatok és a diatretumok elkészítésének módja vele - az üveggyártás fejlesztésének felette nagy kárára - a sírba szállott.

Pantocsekia

Gris. (növ.), a folyókafélék kétes füve Hercegovinában, l. Archeo-Pantocsekia.

Pantográf

(gör.), oly műszer, mellyel térképeket kisebbített v. nagyobbított mértékben lemásolhatunk. Az egész nem más, mint egy négyszögletes keret (l. ábra BDEF), melynek minden sarokpontja csuklós és két oldala meg van nyujtva annyira, hogy A, B és C pontok egy egyenesben feküdjenek. Ha A pontot az asztalon fix megerősítve képzelem, de ugy, hogy az AF rúd azért e körül a pont körül foroghasson, akkor, ha a keret C pontját, melyen fogantyu van, elmozdítom, a B pont is elmozdul, de mindig ugy, hogy A, B és C egy egyenesben maradnak és AB távolság és AC távolság közt fennálló viszony mindig ugyanaz marad. Ebből következik, ha C ponttal bármilyen síkidom határait körüljárom, akkor a B pont egy ehhez teljesen hasonló idomot fog leirni, csakhogy annyiszor kisebb méretben, amennyiszer kisebb AB távolság AC távolságnál. Ha most képzeljük, hogy C-nél egy tű van, mellyel a lerajzolandó térkép vonalain végig megyünk, B-nél pedig egy ceruza, mely egy tiszta papirra nyomódik, akkor a C tűvel körüljárva a másolandó terület vonalait, B ceruza ugyanezt kisebb mértékben megrajzolja. A BDEF csuklók kis kerekeken gördülnek könnyebb kezelés végett, a B ceruzát pedig kis súly terheli meg, hogy a papirhoz kellőképen hozzá nyomódjék. Természetesen, ha a tűt és a ceruzát fölcseréljük, hogy B-nél lesz tű, C-nél ceruza, akkor a B alá tett térképről C-nél nagyobbított másolatot kapunk. Hogy a kicsinyítés illetőleg nagyítás mértékét szabályozhassuk, a BDEF trapézalakja változtatandó, mi végett a D és E csuklók szétszedhetők. A négyszög változtatása azonban mindig csak ugy lehet, hogy BD = EF és BE = DF legyen. A műszer feltalálója Scheiner Kristóf jezsuita volt a XVII. sz.-ban, de ő még nem ezt a tökéletesebb alakot használta, hanem egy nehezebb kezelésüt, mely ma már gyéren van használatban.

[ÁBRA] Pantográf.

Pantográfia

(gör.), a pantográffal eszközölt kisebbítése v. nagyobbítása rajzoknak, térképeknek stb.

Pantométer

(gör., a. m. mindent mérő), szögek, magasságok és hosszuságok mérésére szolgáló műszer. Állítólagos feltalálója Kircher Anasztáz. Több javítás után sem ment át általános használatba, s ugyane sors érte a Körte által 1815. feltalált Katolikometert (általános mérőeszköz), mely gyakorlati erdő- és földfelmérésekre akart szolgálni. Bizonyos értelemben a tényleges használatban levő tachimeter is ide sorolandó.

Pantomimika

l. Némajáték.


Kezdőlap

˙