Pepoli

Gioachino, marquis, olasz államférfiu, Murat Jakim (l. o.) unokája, szül. Bolognában 1825 nov. 6., megh. Rómában 1881 márc. 26-án. 1844. nőül vette Friderika hohen zollern-sigmaringeni hercegnőt. 1848. a bolognai nemzetőrség élén visszanyomta az osztrákokat, de 1849 máj. kénytelen volt Bolognából Toscanába menekülni. 1858. a torinói udvar megbizásából diplomáciai küldetésben Berlinbe ment, hogy a porosz udvart a közelgő osztrák háboru esetén semlegességre birja. Mihelyt az osztrák őrség 1859 jun. Bolognából elvonult, P. az ideiglenes kormány élére lépett és az év vége felé Emilia tartományban a pénzügyminiszteri teendőket vállalta magára. A Rattazzi-bakinetben 81862) földmívelésügyi és kereskedelmi miniszterként működött; 1863. külön küldetésben Szt.-Pétervárra, 1864. pedig Párisba ment, ahol a szept. 15-iki konvenciót kötötte, melynek értelmében a francia őrség Rómából eltávozott. 1868-70-ig nagykövet volt Bécsben.

Pepszin

(a görög pepszisz a. m. emésztés szótól), az oldható fermentumok (enzimek) közé tartozó anyag, amely a gyomor nyálkahártyájában levő u. n. P.-mirigyek által termelődik és igy a gyomornedvnek állandó alkotórésze. A P. a gyomornedv sósavával együtt az emésztésben igen fontos szerepet játszik, amennyiben a fehérjeféléket és a enyvnemü anyagokat oldható peptonokká alakítja át. A P.-t a gyomorbajok némely eseteiben gyógyszerül használják és rendszerint a kérődző állatok oltógyomrából ugy is készítik, hogy azt 1‰ sósavat tartalmazó glicerinnel kivonják, a folyadékot 8-14 nap mulva megszűrik és ebből a P.-t alkohollal leválasztják. Szintelen, alaktalan por, mely sósavtartalmu vizben könnyen oldódik, oldata főzésekor a P. elbomlik.

Peptica

(gör.), az emésztést elősegítő szerek.

Peptonok

a fehérjék ama változásai, melyet a gyomornedv és a hasnyál befolyása alatt elszenvednek. P. képződnek még fehérjéből savak és lúgok, valamint némely növényi erjesztők befolyása alatt is. A fehérjék emésztés-terményeinek közelebbről való megvizsgálásából kiderült, hogy a fehérjékből először is albumózok lesznek, melyeket pro-P.-nak is neveztek. Az albumózok képződnek a fehérjékből a gyomoremésztés alatt az élőben is. A fehérjék olyan módosulatai ezek, melyek forró vizben, alkáliákban, savakban oldhatók és kiválnak, ha ecetsav v. légenysav hozzáadására konyhasóval telítjük; ez üledék melegben feloldódik, hidegben pedig újból előáll. Ecetsavval megsavanyítva, ferrociánkáliumra is kiválnak. Kiválnak kénsavas ammoniákra, csersavra, sósavval való megelőző megsavanyítás után jódkénesőjódkáliumra, pikrinsavra, foszforwolframsavra és foszformolibdensavra. Ha a gyomornedvnek hosszasan, napokig és hetekig ki vannak téve a fehérjék, ugy mint a hasnyál befolyása alatt is, további változást szenvednek és P.-ká lesznek. Nem régen az albumózokat is P. elnevezése alatt foglalták össze. A P. sem ecetsavval való megsavanyításra, ferrociánkáliumra, sem kénsavas ammoniákkal való telítésre nem válnak ki. Midőn a fehérjékből albumózok, majd P. lesznek, valószinü hidrolitikus folyamaton mennek át. A fehérjék elemei vizet vesznek. Az emésztésnél nyilván az albumózokat szívja fel s használja felépítésére a szervezet, mig a P., minden tapasztalat tanusága szerint, alig változnak vissza a szervezet fehérjéivé. Azért a jó peptonkészítmények, a húspepton, Witte-féle pepton is. albumózokat tartalmaznak és csak kevés valóságos peptont.

Pepuciánusok

a. m. montanisták (l. o.).

Per

(lat. és olasz) a. m. által, keresztül, ért, miatt, ellenében stb.

Per

(processus), a) polgári per, a biró döntése elé vitt magánjogi vita. Magánjogok védelmének és érvényesítésének a törvény által megállapított rendes eszköze. A pernek megindítása, a birói hatalomnak segélyül hivása a kereset (actio) által történik. Az, aki keresetileg a birói segélyt igénybe veszi, az alperes (reus), és ezek a pernek fő személyei, lényeges személye, mert ezeknek valamelyike nélkül pert gondolni nem lehet. A perben előfordulható többi személyek részint mellékszemélyek, p. az avatkozó, a szavatos, részint segédszemélyek, a feleknek meghatalmazottjaik, ügyvédeik. Ha a perbe vont, az alperes a felperesi igényt elismeri, jogvita hiányában per nem is keletkezik (confessus pro judicato est); per csak akkor támad, ha alperes a vitába bocsátkozik; ezt «litis contestatio»-nak nevezik. A per menete a felekkel folytatott tárgyalás, a vitás pontok megállapítása; a bizonyítási eljárás; a birói döntés. A felek és a biró ez összefüggő cselekményeinek összességét is pernek vagy perjogna, perrendnek, perrendtartásnak, törvénykezési rendtartásnak nevezik.

E percselekmények kétféle szempontból vehetők szemügyre: anyagi jogi és alaki jogi szempontból. Az első szempontnál a «mi» forog szóban, p. mit érvényesít a kereset, mit kell bizonyítani, mit dönt el az itélet; a második szempontnál a «hogyan», tehát hogyan kell a keresetet, védelmet előterjeszteni, hogyan kell bizonyítani, hogyan kell itéletet hozni? Az első szempontból a percselekmények az anyagi jogba, a másik szempontból a perjogba tartoznak. Hazánkban 1848 előtt a perjogot egyes törvények és szokások szabályozták, kitünő vázlata olvasható Franknál. A hazai törvények visszaállítása után az eljárást az 1861-iki országbirói értekezlet által kidolgozott ideiglenes törvénykezési szabályok szolgáltak irányadóul. Az alkotmány helyreállítása után a perjogot a kódexjellegü 1868. LIV. t.-c. (a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában) szabályozta, melye több tekintetben lényegesen módosított a «novella» név alatt ismeretes 1880. LIX. t.-c. Mindkettő az eljárásnak két nemét különbözteti meg: a sommás és a rendes eljárást, az első a járásbiróságok, a második a törvényszékek előtt való eljárást szabályozza. Külön rendeletek szabályozzák a kereskedelmi és váltóeljárást. A sommás eljárást egészen új alapokra fektette «a sommás eljárás»-ról (l. o.) szóló 1893. XVIII. t.-c., mely több elvi intézkedéseit a rendes eljárásra is kiterjesztette, megszüntetvén különösen a rendes eljárásban is a törvényes bizonyítási szabályokat, azokat a «szabad bizonyítás» rendszerével helyettesítvén, amely szerint a biróság a bizonyítékok mérlegelésében törvényes bizonyítási szabályokhoz csakis a törvényben kijelölt esetekben van kötve, egyébként pedig valamely tényállásnak valóságát v. valótlanságát a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján itéli meg. b) Büntető per, l. Bünvádi eljárás.

Pér

(Peér), 1. P., nagyközség Győr vármegye pusztai j.-ban, (1891) 2135 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. P., kisközség Szilágyi vmegye tasnádi j.-ban, (1891) 1849 magyar és oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, állami amerikai szőllőteleppel.

Pér

(állat, Thymallus Cuv.), nyilthólyagu halak rendjének lazacfélék családjába tartozó halnem, melynek egyik faja a pénzes P. (Th. mexillifer Ag.) nálunk is gyakori Háta zöldesbarna, oldalai fönt ón-, alant ezüstfényüek, néha fekete foltosak, has- és alfelúszói ibolyaszinüek, mellúszói sárgásak, Rovarokkal táplálkozik. Húsa ízletes.

Pér.

természetrajzi nevek után a Péron Ferenc francia természetbuvár nevének rövidítése (l. o.).


Kezdőlap

˙