Pircairn

(ejtsd: pitkern), Polinéziához tartozó sziget, a Tuamotu francia szigetcsoporttól DK-re, a D. sz. 25° 3' 9'' alatt. A közelében levő Oeno, Henderson és Ducie szigetekkel együtt területe 17 km2, egyedül P.-é 5 km2, lakóinak száma 93. A sziget vulkáni képződmény; meredek partu; egyedüli, de veszélyes kikötője a Bounty Bay; legmagasabb pontja a Lookout Ridge, 338 méter. Földje termékeny. 1767-ben Carteret fedezte föl; ekkor lakatlan volt. 1790. a Bounty hajó legénysége föllázadt kapitánya, Bligh ellen és azt egy csolnakra téve, a sík tengeren hagyta, maga pedig taitii asszonyokkal P. szigetére menekült. 1808. egy amerikai hajó véletlenül jutott P.-re - ekkor a lázadók közül mér csak egy élt. 1830. az angolok a Bounty legénységének utódait Norfolk szigetére vitték, de ezeknek egy része ismét visszament P.-be. V. ö. Murray, P., the island (London 1885).

Pircairnia

Herit. (növ.), a Bromeliaceák többnyári növénye 70 fajjal Amerika forró vidékein. Levele csüngő szálas, tövises fogu; virága csinos, fürtös; tokja 3 csappantyus, sokmagu. Több faja kedvelt díszvirágunk. A P. furfuracea Hook. dél-amerikai, levele szálas-lánsás, 6 dm. hosszu, a szine fénylő zöld, a visszája mintegy korpával porzott. Virágszála 6 dm. hosszu, fürtje hosszu, virága nagy, sárga és piros szinü. Szára, bele ehető. (Képét l. a. Teremnövények mellékletén.)

Piteá

(ejtsd: pireó), 1. 340 km. hosszu folyó Svédország Norrbotten nevü tartományában. A Pieskijauriból folyik ki DK. felé; a tavak közül, amelyeket alkot, a Tjäggelvas a legjelentékenyebb; vizesései közül a Storfors a legmagasabb. P. városnál a Botteni-öbölbe szakad. Vizkörnyéke 10 963 km2. - 2. P., város a Botteni-öböl partján, egy kis szigetcsoport mellett, (1893) 2736 lak., halászattal, parti hajózással. Stockholmmal rendes hajóösszeköttetésben van. 1716. és 1721. az oroszok kifosztották.

Pitesci

(Pitety), Ardsis román kerület fővárosa, 106 km.-nyire Bukaresttől, az Ardsis, vagyis Argesu jobb partján, vasút mellett, (1890) 12 126 lak., gimnáziummal, jelentékeny vásárokkal.

Pitheci

(állat) l. Majmok.

Pithecia

Desm. (állat), a széles orru v. újvilági majmok családjának egyik neme a Pitecidae-csoportból. Teste zömök; farka bozontosan szőrös, a testnél rövidebb. Metszőfogai majdnem függélyesek, szemfogai erősek. Bundája hosszu, fürtös; fejszőrözete a homlok közepén szétválasztott. Fajai É.-Amerika erdeit lakják. Leggyakoribb a sátánmajom (P. satanas Geoffr.).

Pithecolobium

(növ.), l. Esőfa.

Pithecus

Geoffr. (állat), l. Orang-után.

Pithecusa

az ókori kozmográfiában a. m. Ischia (l. o.); többesszámu alakjában (Pithecusae) ugyanazt jelentette, hozzáértve még a szárazföld és Ischia között fekvő Procida szigetet is.

Pithiviers

(ejtsd: pitivié), az ugyanily nevü járás székhelye Loiret francia départementban, 41 km.-nyire Orléanstól, az Oeuf és vasút mellett, (1891) 5180 lak., sáfán- és méztermeléssel, hires pástétom- és mandulás süteménykészítéssel, cukorgyártással; a XIV. sz.-ból való Salamon-templommal; Poisson matematikus szobrával. V. ö. Devaux, Essais sur les premiers seigneurs de P. (Orléans 1887).


Kezdőlap

˙