Pithom

(egyipt. Pi-tum, a. m. Atum isten háza), város É-i Egyiptom Gosen tartományában, melynek építésénél II. Tahmses király idejében (Kr. e. 1394-28) a zsidók Móz. II. 1. 11. szerint az Egyptian Exploration Fund, Naville vezetése alatt, ásatásokat rendezett a régi P. környékén, s a kiásott emlékek II. Rhamsestől a 22 dinasztián és a Ptolemaios-koron végig, Galerius és Severius császárok (Kr. u. 306) idejéből valók. V. ö. Naville, The store-city of P. and the rout of the Exodus (London 1885).

Pithou

(ejtsd: -tu, lat. Pithous) Péter, kiváló francia jogtudós és humanista, szül. Tryesben 1539 nov. 1., megh. nogent-sur-Seineben 1596 nov. 1. Egy ideig Páris főgondnoka volt; nevét Phaedrus kiadásával (Troyes 1596) tette ismertté, mit Ferenc testvére (megh. 1621.) fedezett föl egy régi kéziratban. Irta továbbá: Annalium et historiae Francorum scriptores veteres XI. (u. o. 1596); Les libertés de l'Église gallicane (Páris 1594; magyarázta Dupuy, u. o. 1715). Összes műveit (Opera sacra, juridica, etc.) Labbé adta ki (u. o. 1609).

Pithyus

város Transzkaukáziában, Kutaisz orosz kormányzóságban, a Fekete-tenger mellett, a bizánci időkből való székesegyházzal, melyet 1885. restauráltak. A bizánci korban száműzötteknek volt lakóhelye. Mai neve Picunda.

Pitigliano

(Pitilanum), város és püspöki székhely Grosseto olasz tartományban, a Bolsenai-tótól Ny-ra (1881) 4519 lak., posztókészítéssel; 3 km.-nyire meleg ásványvizforrással és fürdőintézettel. Mint külön grófság egykoron az Orsini-családnak volt birtoka.

Pitle

l. Malmok.

Pitman

Izsák, a rója nevezett angol gyorsirási rendszer feltalálója, szül. Trowbridgeban (Wiltshire) 1813. A gyorsirást 17 éves korában kezdte tanulni Harding, majd Taylor rendszere nyomán s e tanulmányainak végeredményekép 1837. Stenographic sound hand cím alatt kiadta munkáját, melyben az addig ismeretlen fonetikai irásnak vetette meg alapját, szakítva az angol helyesirással, mely tudvalevőleg nagyon eltér a beszédhangok hű jelölésétől. Rendszerében nem annyira a hangzók, mint inkább a mássalhangzók jelölése a fő elv. 1839-ben átköltözött Bathba s itt idejét kizárólag rendszerének tökéletesítésére szentelte, külön könyvsajtót rendezvén be annak számára. 1842-ben itt megalapította a Phonetic Journalt, mely lap széles körökben legfőbb terjesztője rendszerének. A P.-gyorsirás francia, spanyol, német nyelvekre van átültetve. Újabb időben a magyar nyelvre való áttételnek is kezdeményezője akadt, de eddig kevés sikerrel. 1887. Londonban az első nemzetközi gyorsiró kongresszus alkalmával ötven éves jubileumát ünnepelték P. rendszerének. V. ö. Gopcsa László, P. (Gyorsir. Lapok XXVI. évf. 3. és 4. sz.).

Pittner

Miksa Ferenc Ferdinánd báró, osztrák altengernagy, szül. Grazban 1833 dec. 16. Mint naszád-kapitány részt vett a lissai csatában 1866 jul. 20-án. Azóta fokozatosan emelkedett, miglen 1886. Polában kikötő-admirálissá és várparancsnokká nevezték ki. 1888. altengernagy lőn. 1894. megkapta a titkos tanácsosi méltóságot és a porosz királyi I. oszt. koronarendet.

Pitomaca

politikai község Belovár-Kőrös vármegye gjurgjevaci j.-ban, (1891) 4 223 horvát lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Pitosz

(gör.), nagy agyagedény a régi görögöknél, mely nem ritkán két méter magas és megfelelően széles volt, s hordó gyanánt folyadékok befogadására szolgált. A mitologiából nevezetes a Danaidák P.-a, a történelemből pedig az a P., amelyben Diogenes filozofus lakott. Igen sok P.-t találnak Görögországban, Kis-Ázsiában (Trója) és Olaszországban (Pompeji).

Pitot-féle cső

olyan eszköz, amellyel a folyóviz sebességét lehet megmérni. Nem más, mint egy könyök-alakban megtört cső, melynek rövidebb vizszintes karját a viz alá merítjük, ugy hogy nyilása a folyásnak szembe forduljon. Ekkor a folyóviz nyomása miatt a vertikális csőben a viz magasabbra emelkedik mint a folyóviz szine s ebből a magasságból ki lehet számítani a sebességet.


Kezdőlap

˙