Plagioklasz

l. Földpát.

Plagionit

(ásv.), szulfo-só, tkp. ólomszilfid és antimonszulfid izomorf keveréke (9PbS+7Sb2S3). Egyhajlásu rendszerbeli apró, táblás b. oszlopos kristályokban és veséded, szemcsés halmazokban találni a Harz-hegységben (Wolfsberg) és Vesztfáliában (Goldkronach, Arnsberg). Feketés ólomszürke. K. 2,5, fs. 5,4.

Plagiophyllae

(növ.) a. m. félszeglombfélék (l. o.)

Plagiostomata

(állat), l. Harántszájuak.

Plagioszkóp

(gör., a. m. ferde v. torzmutató), nagy, felül nyitott forgó dobból álló készülék; a bent levő emberek csalódás folytán fenekét a dob középpontja fel emelkedőnek tartják azon mértékben, melyben a forgás okozta centrifugális erő következtében öntudatlanul hajlanak a vizszintes felé.

Plágium

(lat.) 1. emberrablás (l. o.), 2. irodalmi lopás, mely abban áll, hogy valaki másnak szellemi (irodalmi vagy művészeti) termékét sajátjának adja ki (l. Szerzői jog). Plagiarius, emberrabló, lélekkúfár, irodalmi tolvaj.

Plagoszkóp

(gör.) a. m. szélzászló, l. Anemoszkóp.

Plaid

(ang., ejtsd: pléd) vagy tartan, eredetileg köpeny, durva, tarka kockás vagy sávos gyapjuszövetből, mit a skót hegylakók használnak; aztán minden ehhez hasonló posztótakaró, mit férfiak és nők felső kendőnek viselnek.

Plaidoyer

(franc., ejtsd: pledóájé), valamely ügynek a biróság előtt szóbeli képviselete, a büntető perben különösen a vád- és védbeszéd.

Plain-chant

(franc., ejtsd: pleń sań) a. m. cantus planus vagy choralis, l. Karének.


Kezdőlap

˙