Pleospora

Pul. (növ.), a fűnemüek korompenésze, l. Cladosporium.

Pleroma

(gör. a. m. teljesség), a gnozisban (l. o.) a világtó tenger, mint az istenség székhelye.

Pleschen

(Pleszew), az ugyanily nevü járás székhelye Posen porosz kerületben a Nerbach és vasút mellett, (1890) 6126 lak., gőzfűrész- és őrlőmalommal, számos szélmalommal; műasztalos- és esztergályozó műhelyekkel.

Plesiosaurus

Conyb. (kigyógyík, Schlangensaurier), kövült állat. A Sauropterigia rendjén belül a Plesiosauridák családjába tartozó kihalt tengeri hüllőnem, amely a liaszkorban élt a mai Közép-Európa területén. A nyak feltünően hosszu, 20-40 csigolyából áll. A nyakcsigolyák azonkivül feltünöen vastagok (l. IX. köt. Jura szisztéma II. táblán) és ami különösen sajátságos, a legtöbben szekercealaku bordanyulvány van. Az erős nyakhoz képest a fej feltünöen kicsi. Végtagjai sajátságos uszonyokká voltak átalakulva, amely emlékeztet a fóka v. a rozmár uszonyira. A P. csupasz bőrrel volt fedve. Az uszonyok a vizre utalták, ahol kitünöen úszott, bár a szárazra is kijöhetett. A legszebb példányok az angolországi liaszképződményekből ismeretesek. Legismertebb fajai a P. dolichodeirus Conyb. és a nagyobb fejü P. macrocephalus (l. IX. köt. Jura szisztéma II. táblát).

Plesivica

község Zágráb vármegye juskai j.-ban, (1891) 1204 horvát lakossal.

Pleso

l. Peiso.

Pless

1. hercegség a porosz oppelni kerületben. Területe 800 km2, 75 000 jobbára lengyel lak. Jelenlegi hercege (1855 dec. 20. óta) XI. Henrik Hans, Hochberg grófja, Fürstenstein báró, szül. 1833 szept. 10, aki 1893-ig a porosz fő vadászhivatal főnöke is volt. Az észak-német szövetség alakuló (1867) és rendes 81867-70) birodalmi gyüléseinek, továbbá a német birodalmi gyülésnek (1871-78) is tagja volt. 1863 óta pedig a porosz urakházának tagja. 1890. a porosz államtanács tagjává nevezték ki. - 2. P., az ugyanily nevü járás székhelye Oppeln porosz kerületben a Psinka és vasút mellett, (1890) 4084 lak. szeszégetőkkel és gőzmalommal.

Plessur

a Rajna jobboldali mellékfolyója Graudünden svájci kantonban; két forráspatakból a Schanfigg hátterében ered és Chur alatt 2,5 km.-nyire torkollik.

Plessys-zöld

a. m. krómzöld, l. Króm oxidjai és hidroxidjai.

Plesszidi

l. Pelion.


Kezdőlap

˙