Plombozás

l. Fogtömő anyagok.

Plon

(ejtsd: ploń) Fülöp Henrik, francia könyvnyomdász és kiadó, szül. Párisban 1806 március végén, megh. 1872 nov. 25. Párisban 1832. egy könyvnyomdát szerzett, melyet 1855-ig társaival együtt vezetett; egyúttal könyvkiadó üzlete is volt, s ebben jelentek meg III. Napoleon művei (Histoire de Jules César, stb.). - Fia, P. Jenő, szül. 1836. Jogot tanult és ügyvéd lett; a Cercle de la librairie elnöke volt, részt vett a berni irodalmi egyezmény előmunkálataiban s több művészettörténeti könyvet irt. Atyja halála után (1872) átvette annak üzlettét Nourrit Róbert (szül. 1833., az államtanács és a semmítőszék ügyvédje, megh. 1894.) sógorával; később még beléptek a cégbe: Mainguet Péter (1883); Bourdel József (1885) és Nourrit Adolf (1894.) 1872-83. a cég jegyzése E. Plon & Cie volt, azóta E. Plon, Nourrit & Cie. Nevezetesek kiadványai a francia történelem, a memoire-irodalom és a művészettörténet köréből, továbbá: Collection des classiques francias, Bibliothcque des voyages, a Revue hebdomadaire (1892 óta), számos regény stb. Nyomdaintézete igen előkelő, s több mint 300 személyt állandóan foglalkoztat.

Plongé

(franc., ejtsd: plńzsé), a mellvéd (l. o.) külső lejtője.

Plon-plon

(ejtsd: ploń ploń), Napoleon herceg (megh. Rómában 1891 márc. 17.) gúnyneve, l. Bonaparte (4).

Plosic

nagyközség Temes vármegye kubini j.-ban, (1891) 1784 szerb és német lak.

Plósz

1. Béla, állatorvostanár, szül. Pesten 1863. Az állatorvosi oklevelet 1885. nyerte el és azóta az állatorvosi akadémia belső klinikáján mint asszisztens, 1887 óta a sebészi klinikán mint segédtanár működik. Külföldi tanulmányútja után 1891. bölcsész-doktorrá avattatott, 1894. pedig a ny. rk. tanári címet kapta. A Veterinariusba és német állatorvosi szaklapokba sebészeti közleményeket irt, Müller Állatorvosi szemészet-ét magyarra fordította 1894.

2. P. Pál, orvostanár, szül. Pesten 1844. A gimnáziumot ugyanitt elvégezvén, 1862. az orvosi pályára lépett; a tanfolyamot részint a pesti, részint a bécsi egyetemen végezte, a pesti egyetemen 1867. orvosdoktorrá avatták s ez időtől kezdve a Rókus-kórház különböző osztályain mint gyakornok, segéd- és alorvos működött 1869-ig, amidőn néhai Wagner János egyetemi tanár mellett nyert alkalmazást, honnan szabadságoltatván, Tübingába ment, hol főkép Hoppe-Seyler laboratoriumában foglalkozott az élet- és kórvegytan elméleti s gyakorlati tanulmányozásával; 1871. magántanárrá képesíttetett, majd 1872. az akkor felállított kolozsvári tudományegyetemhez neveztetett ki az élet- és kórvegytan nyilvános rendkivüli tanárának, honnan szabadsággal Heidelbergába Kühne tanárhoz utazott, kinek intézetében egy évet töltött. 1873. megkezdte előadásait a kolozsvári egyetemen, 1874. pedig már a budapesti egyetemhez neveztetett ki nyilvános rendkivüli tanárrá, hol is 1882 óta mint nyilvános rendes tanár működik. 1881. a magyar tud. akadémia levelező tagjává választotta. Tagja a magyar királyi orvosegyesületnek, az orvosi könyvkiadó vállalatnak, a magyar királyi természettudományi társulatnak és alapítása óta az igazságügyi orvosi tanácsnak. Irodalmi nagy számu dolgozatai hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Lefordította Hoppe-Seyler F., Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyvét (1876).

3. P. Sándor, jogtudományi iró, szül. Pesten 1846. Jogi tanulmányait Bécsben és Pesten végezte, 1868-ban a pesti egyetemen a jogtudományok doktorává avatták, ugyanakkor ügyvédi, 1869-ben váltóügyvédi oklevelet nyert. Joggyakorlatát 1866. kezdte meg, 1867 febr. a pesti pénzügyi ügyészségnél folytatta mint fogalmazógyakornok. 1867 nov. tollnoknak választották a pestvárosi törvényszékhez, hol gyorsan haladt előre és már 1871. mint helyettes biró működött. 1872 okt. már biró volt a pestti királyi törvényszéknél. Ezen állásáról az akkor felállított kolozsvári egyetemhez a polgári törvénykezés s a váltó- és kereskedelmi jog rendes tanárává neveztetett ki. 1881. a budapesti egyetemhez helyezték át a polgári törvénykezés rendes és a váltó- és kereskedelmi jog jogosított tanárává. Nagy számu kisebb-nagyobb jogtudományi dolgozatai közül különösen kiemelendők: A szóbeli eljárásban megengedendő jogorvoslatokról (Az 5. magyar jogászgyülés évkönyve, Budapest 1874); A keresetjogról (u. o. 1876 és 1879), mely értekezések összefoglalva és kiegészítve németül is Beiträge zur Theorie des Klagerechtes (Lipcse 1880) címen megjelentek; A magyar váltójog kézikönyve (Budapest 1877, 2-ik kiadás u. o. 1889, 3-ik kiadás u. o. 1891); A magánokiratok bizonyító ereje, különös tekintettel azok alakjára (Magyar Igazságügy 1886. évf.); A perbeli semmiségekről (akadémiai értekezés, bő kivonatban Akad. Értesítő, 1895) P. ezenkivül a törvényelőkészítés terén is tevékeny volt. 1880-tól - midőn Pauler igazságügyminiszter a szóbeli peres eljárás tanulmányozására Németországba küldötte ki - 1885-ig az igazságügyminiszter megbizásából a polgári perrendtartásnak egy tervezetét dolgozta ki. Ő dolgozta ki továbbá, egyebeket nem említve, a sommás eljárásról szóló 1893. XVIII. t.-cikknek több rendbeli tervezeteit és az 1893. megjelent teljes polgári perrendtartás előadói tervezetét. 1884. a magyar tud. akadémia levelező, 1894. pedig rendes tagja lett. 1894 aug. elfogadta az igazságügyminiszteri államtitkári állás. 1894 óta Baja városát képviseli az országgyülésen.

Ploszkabánya

Govasdiához tartozó bányatelep Hunyad vármegye hunyadi j.-ban.

Ploszkó

(Poloszka), kisközség Gömör vármegye nagyrőcei j.-ban, (1891) 186 tót lak., vasgyárral.

Plotényi

Nándor, hegedüművész, szül. Ungvárt 1843. A 60-as évek elején országos körútjában Reményi Ede fedezte fel kiváló hivatottságát a zenészeti pályára s szülei beleegyezésével magához vette, a hegedüjátékban kiművelte s miután a zongorát is kitünően kezelte, sok éven keresztül zongorakisérőjéül is szerepeltette, beutazván vele több ízben nemcsak a magyar hazát, hanem egész Európát is. A 70-es években Párisban telepedett le, hol megnősült, a művészi pályától visszavonult s néhány évvel ezelőtt családjával együtt végleg Budapestre tette át lakását. Számos magyar és nemzetközi zeneműve jelent meg francia és németországi kiadóknál s mint hangversenyző művész is sok éven át nagy sikerrel működött.

Plotinos

az új-platonikus iskola igazi megalapítója, az utolsó nagy görög filozofus, született Likopoliszban, Egyiptomban, Kr. u. 204. v 205. megh. Campaniában 270. Negyven éves korában ninát, a császár nejét megnyerte eszméinek. Élte végéig tanított és aszketikus, idealisztikus életmódja csodatévő és isteni ember hirébe hozta. Műveit Porphyrius hat enneaszban (mindegyik kilenc könyv, innét e név) adta ki. Újabb kiadások Marsilius Ficinusé (latinul 1492) után Creuzeré (Oxford 1835 és Páris 1855), Kirchofé (Lipcse 1856), H. F. Mülleré (2 köt, 1878, görögül és németül), Volkmanné (1833 és 1894, 2 köt.). Angolra Taylor fordított egyet-mást, franciára Bouillet (1857-60). Rendszeréről irtak: Kirchner, Phil. des P. (1354); Richter, Neuplat. Studien (5. füzet, 1864. évf.); H. v. Kleist, Plot. Studien (v. ö. Ueberweg, I., 8. kiad. 338. old.). - P. rendszere istenből indul, de isten fogalmát a legelvontabban fogja föl. Hogyan származhatik elvontból a világ? P. képek segítségével fejezi ki magát, az ősvaló «kicsordul» kisugározza mását, mint a nap a sugarakat, de ugy hogy ő egészen megmarad az ami, mig a kisugárzott tőle függ, feléje fordul vissza. Ez a kisugárzott ismét kisugároz létet és igy tovább, ugy hogy az ősvalóból származó valók hanyatló tökéletességü fokozatot mutatnak, mely végre a nemlétbe, a sötétségbe sülyed. Első alkotása a núsz, a gondolkodás, a legfőbb lét, melyben az eszmék vannak, nem mint puszta gondolatok, hanem mint benne létező valók, melyeknek egysége núsz. A núsz termi a lelket, mely szintén az isteni világ része, de ennek a határán van, már hajol a testiség felé; ez teremt második lelket, mely a világ testével ugy függ össze, mint a mi lelkünk a mi testünkkel. Az érzéki világ ellentéte a szelleminek, osztható, változó, aminek oka az anyagban van. A lélek egyedüli feladata az érzéki világon fölülemelkedni s a való világ felé törekedni. A lélek megszabadulván a testtől (katharsis), egészen a maga mivolta szerint élhet. L. még Neopatonikusok.


Kezdőlap

˙