Podiceps

(állat), l. Vöcsök.

Podiebrad

l. Podebrad és Podjebrád.

Podisoma

Link (növ.), l. Gymnosporangium.

Podium

(lat.), nem magas, de hosszan elnyulú emelvény, többnyire fából; szinházakban a szinpadnak emelvénye. L. még Orkesztra.

Podjebrád

1. György, cseh király. Tulajdonképeni neve podjebrádi és kunstati Boczko György. Régi nemes családból szül. Horsivicban 1420 ápr. 1-jén, megh. 1471 márc. 22. Mikor Zsigmond király halála után a katolikus főurak 1438. Albert osztrák herceget választották királlyá, P. a huszitákhoz csatlakozott, akik a lengyel Kázmért hivták meg a cseh trónra. Utószülött (V.) László kiskorusága alatt a königgrätzi kerület kapitányává lett, majd 1444. a huszita párt feje. 1448. meglepte Prágát, kiszorította a katolikus urakat s hivatalonokokat és fogságra vetett Prágának várkapitányát, neuhausi Meinhardot. Erre neuhausi Ulrikkal és a katolikus főurakkal háburba keveredett, mely 1450. Meinhard szabadon bocsáttatásával végződött, mire P. Frigyes meisseni markgrófot támadta meg, Dezdáig jutott és Gerát elfoglalta. 1452. az egész orzság elismerte kormányzónak és midőn László király 1457. meghalt, P.-ot 1458 márc. 2. megválasztották királlyá, de a koronázást csak ugy érte el, hogy titokban áttért a katolikus hitre és a két koronázó magyar püspöknek esküvel megigérte, hogy az egész országot vissza fogja téríteni a római egyházba. Morvaország, Szilézia és Luzsica elfoglalásával gyarapította országát és a belső békét is helyreállította. Mikor azonban az egyháznak tett igéretét nem teljesítette, sőt ismét a huszitákhoz pártolt, II. Pius pápa az egyességet semmisnek nyilvánította és csak III. Frigyes császár közbenjárására nem sujtotta P.-ot egyházi átokkal. II. Piusnak 1464. történt halála után utóda II. Pál átokkal sujtotta P.-ot és keresztes hadat hirdetett ellene. Mátyás magyar király, kinek a cseh rendek felajánlották a koronát, 1468 ápr. III. Frigyessel szövetkezett és elfoglalta Morvaországot. 1469 elején azonban P.-dal békére lépett, mely szerint őt ki fogja békíteni az egyházzal. Mindazonáltal Mátyás 1469 máj. 3. magát Csehország királyává koronáztatta, mire P. Ulászló lengyel herceget ajánlotta a rendeknek, és a maga fiai számára csak a családi vagyont biztosította. A harc tovább folyt 1471-ig, amikor P. Mátyással alkudozásokba bocsátkozott, melyek közben meghalt.

2. P. Katalin, P. György cseh király leánya, Hunyadi Mátyás első felesége. Mikor Mátyás V. László halála után 1457 nov. P. Györgyhöz került, ez támogatását igérte, egyszersmind leányát Katalint eljegyezte Mátyással. 1458 febr. 5. Mátyás kiszabadult P. György kezei közül, febr. 9-én pedig megerősítette a szövetséget. 1460 végén Mátyás megegyezett jegyese apjával, hogy megeszküszik a leánnyal 1461 máj., de az egybekelést két évvel későbbre halasztották. Ez végre megtörtént 1463 máj. 1., de Katalin már 1464 jan. havában szerencsétlen szülés következtében meghalt.

Podkumok

a Kumának 140 km. hosszu jobboldali mellékfolyója Ciszkaukázia Pjatigorszk járásában; az Elbruz kiágazásán, a Kumbasi hegyen ered; mellékvize az Eskakon. Völgye gazdag ásványvizforrásokban.

Podlachia

(Podlezia, Podlasie), egykori lengyel vajdaság a Ny-i Bug mindkét partján, Mazovia, Litvánia és Poroszország közt, Bjelszk fővárossal, Szjedlec kormányzóságot és Grodno egy részét alkotját belőle.

Podlapac

(Podlapaca), politikai község Lika-Krbava vármegye udbinai j.-ban, (1891) 1686 horvát-szerv lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Podmaniczky

-család (podmanini s aszódi báró), Trencsén vármegye egyik legrégibb családja, mely nevét az ugyanazon vármegyében fekvő Podmanin helységtől vette s nevét régebben Podmanini de Podmanin-nak irta. A XIV. sz.-ban a család ősei a vágbesztercei várőrséghez tartoztak, de már akkor nemesek voltak. Albert király P. Antalnak a vágbesztercei várra és uradalomra adott adományt, melyre 1471. Mátyás király P. Lászlónak új adományt adott. Kiválóbb tatja e korban P. Antal fia Balázs volt, ki a Hunyadiak alatt játszott nagy szerepet. P. János 1502-1506 között II. Ulászló királytól bárói cimet nyer, ekkor királyi főkamarásmester volt. László testvére István 1505. nyitrai püspök volt, ő koronázta meg Zápolya János tés I. Ferdinándot, mint legidősebb akkor élő püspök. Majd a protestáns hitre tért át s két ízben nősült. Testvérei Mihály, ki Mohácsnál a királlyal a Csele patakba veszett, vitte tovább a családot. Fiai közül Rafael játszott kiválóbb szerepet, gyakran háborgatva rablásaival a Dunántúl vidékét. Rafael 1558. halt meg s utána egy századig nyomát nem találjuk a családnak. 1652. kezd először szerepelni P. Gábor, ki Korpona város közéletében vitt nagy szerepet. Ekkor a P.-család már széltében virágzott. Az 1743. elhunyt I. János utódaitól származik a család két ága; II. Jánostól az idősebb, I. Sándortól az ifjabb ág. 1782. báróságot nyerte. - P. József, szül. 1755., megh. 1823 máj. 11-én. 1815. Párisba ment hivatalos küldetésben, később Bács-Bodrog vármegye főispánja. Házánál Liszt Ferenc is sokszor megfordult. Hires volt a különcségéről, igy a felajánlott Lipót-rend nagykeresztjét nem fogadta el. - Ennek egyik unokaöccse Géza, szül. Aszódon 1839 márc. 26., P. András fia, 1868. nőül vette Degenfeld Berta grófnőt. A főrendiházban a szabadelvü pártnak tagja. Valóságos belső titkos tanácsos.

P. Frigyes (podmanini és aszódi báró), országgyülési képviselő, val. belső titkos tanácsos, szül. 1824 jun. 20. Iskoláit Pesten és Késmárkon elvégezve, 1843. irnok lett Ráday Gedeon gróf pestvármegyei követ mellett. 1847. pestvármegyei aljegyző, az 1847-48-iki pesti országgyülésen a felsőház tagja és korjegyzője, a szabadságharcban mint huszárszázados és osztályparancsnok vett részt. A szabadságharc leveretése után mint közlegényt beosztották a gyalogsághoz, de már 1950 végén elbocsátották. Ekkor a közélet terétől félrevonulva szépirodalmi foglalkozásnak szentelte idejét. Ez időben irta regényeit: Fekete domino (Pest 1853, 2. köt.); Alföldi vadászok tanyája (u. o. 1854, 4 köt.); A kék szemüveges nő (u. o. 1864, 2. köt.); A kedvenc (u. o. 1873, 2 köt.); Tessék ibolyát venni (u. o. 1856, 5 köt.); Margit angyal (u. o. 1866, 2 köt., az előbbinek folytatása); Álom és valóság (u. o. 1861, 2 köt.); Régen történt mindez (u. o. 1866, 3 köt.); Egyetlen könnycsepp (u. o. 1863, 2 köt.). Útleirása Úti naplómból címen 1853. jelent meg. Irodalmi működése méltánylásául a m. tud. akadémia 1860. levelező tagjává választotta. Akadémiai székfoglaló ért. címe A társadalmi regényről (Akadémiai Értesítő, új foly. II. 1861). Mint lapszerkesztő is működött, 1868-69. szerkesztve a Hazánk címü hirlapot. 1869. a magyar északkeleti vasútnál személyügyi főnök, 1870-74. honvéd százados, 1873 óta a közmunkák tanácsának alelnöke, 1875. szabadságolt állományu őrnagy, 1875-1885. operaházi és nemzeti szinházi intendáns. 1861 óta megszakítás nélkül tagja a képviselőháznak: 1875. a nagylaki kerület, 1878. Budapest VI. kerülete, 1892. a IV. kerület válsztotta meg országgyülési képviselőjévé, ez utóbbi 1869. újra megválasztotta. Igazgatója a Riunione biztosító társaság magyarországi osztályának, s a szabadelvü pártnak elnöke. 1887-88. négy kötetben közrebocsátotta emlékiratait Naplótöredékek 1824-1887. címen. V. ö. Doby A., A P.-család (Budapest 1892).

Podmaniczkyvár

l. Bakony-Újvár.


Kezdőlap

˙