Puhatoló bizottság

l. Hadkiegészítési hatóságok.

Puhító szerek

l. Emollientia.

Puhkar

l. Puskar.

Puiseux

(ejtsd: püiző), franca matematikus, szül. Argenteuilben 1820 ápr. 16. Az École normale elvégzése után 1845. a rennesi college tanára lett, 1849. pedig az École normaleba került, 1857 óta pedig a Faculté des sciences tanára. Nevezetesebb művei: Sur l'invariabilité des grands axes des orbites des planetes (1841), továbbá számos értekezés a Comptes rendusben.

Puj

kisközség Hunyad vármegye puji j.-ban, a járási szolgabirói hivatal székhelye, (1891) 748 oláh és magyar lak.; van járásbirósága és adóhivatala, gőzfürésze, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Pujol

francia festő, l. Abel de Pujol.

Puk

vagy Pok prémontrei prépostságát Győr vármegyében a Pok nemzetség (l. Pók) már 1251 alapította szt. István vértanu tiszteletére. Péter veszprémi püspök (1274-88) az egyházi ruhák és drágaságok nagy részét lefoglalta s azt az egyház csak 1308. kapta vissza.

Pukkantó

(növ.), a dudafürt (Colutea arborescens), mert a hüvelye hólyag módjára felfúvódik s összeszorítva puffogtatni lehet vele. Ilyen a szerecsendió (Staphylea) termése, valamint a maszlag kelyhe is.

Puky

Ákos, sebész, szül. Kükemezőn (Sáris) 1845 máj. 8. Gimnáziumot Budapesten végzett. Ugyanitt lépett az orvosi tanfolyamra 1864-ben. 1866. a bécsi egyetemre ment; itt Brücke tanár intézetében dolgozott s a bécsi tudományos akadémiában jelent meg első irodalmi működése: Über die Schleimdrüsen d. Mundhöhle (Bécs 1869). Oklevelét 1870. nyerte el. 1875 nov.-ig a bécsi Allgemeines Krankenhaus osztályain működött mint alorvos és a két utóbbi évben osztrák állami ösztöndíjjal mint műtőnövendék Dumreicher tanár klinikáján dolgozott. Egy évig a Trefort által nyujtott utazási ösztöndíjjal külföldön utazott, látogatta Strassburg, Páris, London kórházait. Edinburgban Lister tanár kórházában az antiszeptikus sebkezelést tanulmányozta. Budapesten 1877 jan. telepedett meg, hol Lumniczer tanár sebészi osztályán kezdett működni az antiszeptikus sebkezelés fejlesztésével és terjesztésével. 1880 május 11-én a sebkezelés és sebész első teendőiből a budapesti királyi egyetem orvosi karán mint képesített magántanár lett megerősítve. A budapesti ált. poliklinika-egyesület alkotásában élénk részt vett és azóta a sebészi osztályt vezeti. 1844 okt. a vöröskereszt Erzsébet-kórházában Budán az egyik sebészi osztály főorvosává nevezték ki. Irodalmi művei az Orvosi Hetilapban, a Magyar Orvosi Archivumban, s külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg.

Pulai

János (néhol Pullyainak irják), Pálffy János gr. táborszernagynak és horvát-tótországi bánnak titkára volt. Ennek, valamint Károlyi Sándornak megbizásából megirta a szatmári béke (1711 máj. 1.) történetét latin nyelven. 1718. ura nejének szül. Czobor Teréz grófnőnek kivánságára magyarra fordította a Szathmári békesség-et. Közli benne a békeokmányokat, a munkácsi vár föladásának föltételeit, a békealkudozások során II. Rákóczi Ferenc, Károlyi és Pálffy között váltott levelek kivonatát, a közben fölmerült lényegesebb mozzanatokat stb. E munka, melyrők Károlyi Sándor is több ízben megemlékezik Önéletirásában, elsőrangu forrás a szatmári békét illetőleg, noha P. szövegei gyakran nélkülözik a hűséget és a teljességet. (V. ö. Thaly Kálmán idevágó cikkeit: Századok, 1887, 465. old. és Hadtörténeti Közlemények, 1891).


Kezdőlap

˙