Redia

(állat), a mételyek (l. o.) fejlődéssorozatában az egyik nemzedék, amely belső sarjadzás útján az u. n. Cercariákat hozza létre.

Rédics

kisközség Zala vármegye alsó-lendvai j.-ban, (1891) 1108 magyar lak., van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Redif

(arab eredetü török szó) a. m. tartalékos katona. Az 1869-iki (1286) törvény szerint két hadosztályba vannak sorozva és három évig tartoznak szolgálni. Élén egy marsal (müsir) áll.

Redigál

(lat.) a. m. szerkeszt.

Reding

Alajos, a svájci függetlenség bajnoka, szül. Schwyz kantonban 1755., megh. 1818 febr.5-én. Midőn az őskantonok lakói a centralisztikus alkotmány behozatala ellen fegyvert fogtak: R. 1798 máj. 2-3 véres fővel verte vissza a segélyül hivott franciákat Schindellegi, Rothenthurm és Morgarten mellett. 1801 októbertől 1802 áprilisig Svájc első landammannja volt. Ney francia tábornok őt és társait elfogatta, de életét nem bántotta. A fogságból kiszabadulván, újra Sczwyz landammannja lett 1803.

Redintegratio

(lat.) a. m. visszaállítás, megújítás.

Redivivus

(lat.) a. m. ismét feléledt, megújult (különösen könyvcímeknél használt kifejezés).

Redmeczi

T. János, XVII. sz.-beli iró. Életéről keveset tudunk. Előneve azt mutatja, hogy az abaújvármegyei Redmec- v. Regmecről való, mig családi neve (T.) ismeretlen. Valószinüleg református pap volt és Bethlen Gábor buzgó hive. Művének, mely Károlyi Zsuzsána fejedelemasszony költségén jelent meg, címe: Az felséges Bethlen Gábornak, Magyar Orszagnak Horvath és Toth Orszagnak Dalmatianak Diczéretes választot Királlyának, Erdelynek Feiedelmenek, az Székelyek örökös Ispanianak köt rendbeli halhatatlan és örökös emlekezetre méltó isten anya Szentegy hazaval cselekedet jo tetemenyeről mnden keresztyén fő népeknek tanusagukra tükörül irattatot rövid könyvetske. R. által (Kassa 1622). Az öt részből álló könyvben R. megemlékszik Bethlennek 1619-22-iki hadjáratairól, a fehérvári iskola alapításáról, magyar ifjaknak külföldi egyetemeken való tanulásáról, a szentirás oláh fordításáról, magyar ifjaknak külföldi egyetemeken való tanulásáról, a szentirás oláh fordításáról, a Bethlen által az unitáriusok és szombatosok ellen rendelt hitvitákról. V. ö. Szabó Károly, R. művének egyetlen ismert példányáról (Budapesti Közlöny 1873).

Redon

(ejtsd: rödon), az ugyanily nevü járás székhelye Ille-et-Vilaine francia départementban, az Oust és Vilaine összefolyásánál, a Brest-Nantesi csatorna és vasút mellett, (1891) 6929 lak., kohókkal, vas- és rézolvasztókkal, gazdasági gépgyártással, hajóépítéssel, csiszolókő-készítéssel, kőbányákkal, palakő-, bőr- és gesztenye-exporttal, svéd vas-, bordeuxi bor-, só-importtal. Az Üdvözítőről elnevezett templomnak érdekes XIII. sz.-beli kórusa van. V. ö. Description de la ville de R. (1865).

Redondela

járási székhely és kikötőváros Pontevedra spanyol tartományban, a Vigoi-ria és vasút mellett, (1887) 11 399 lak.


Kezdőlap

˙

errno: 2|errstr: unlink(../store/session/a8395dcad2_652120624.session): No such file or directory|errfile: /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Session.php|errline: 255|